Becskeházi Attila: Az egész országra kiterjesztik a képzési programot
Nemcsak az új atomerőművet kell megépíteni, hanem meg kell teremteni azt az infrastruktúrát is, hogy az építkezés zökkenőmentes legyen – mondta dr. Becskeházi Attila Nyíregyházán. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős államtitkár a Nyíregyházi Egyetemen beszélt ezekről a feladatokról.
Az államtitkár – mint beszámolójában a szon.hu írta – korábban a Nyíregyházi Egyetemen tanított. Itt tartott előadásában az építésben való részvételhez szükséges speciális tudásról és a térség településeinek fejlesztéséről is beszélt. Miként hangsúlyozta, „a Paks II. gigaberuházás, de kétségtelenül nevezhetjük az évszázad fejlesztésének is”.
– Fejleszteni kell az új atomerőmű környezetében lévő közúti, vasúti közlekedést, de a légi és folyami közlekedést is. Kikötőket fejlesztenek, „Gerjen-Foktő” között megépül egy új Duna-híd, ipari parkokat, vállalati telephelyeket kell építeni, mert 10 év alatt 3000 vállalat fog itt megjelenni. Nekik pedig folyamatosan szükségük van olyan telephelyekre, ahol a gépeiket, berendezéseiket tárolni tudják. Lakásokat kell építeni, mert a 8000 embernek valahol laknia kell, s 1100–1300 olyan lakást is meg kell építeni, ami végleges, hiszen azok fognak letelepedni ott, akik az új erőművet üzemeltetik majd – idézte a szon.hu a beruházás kerítésen túli fejlesztésének legfontosabb pontjai kapcsán dr. Becskeházi Attilát.
Az államtitkár kiemelte: ahhoz, hogy a magyar munkavállalók képesek legyenek csatlakozni ehhez a projekthez, speciális képzéseken kell részt venniük. Becskeházi Attila úgy fogalmazott, hogy ebbe a képzési programba – amit egyébként kiterjesztenek az egész országra – a Nyíregyházi Egyetem is bekapcsolódhat, hiszen jó infrastruktúrával, oktatói gárdával rendelkezik. Az intézmény a mérnök- és menedzsmentképzésben vállalhat fontos szerepet, a képzések előkészítése már elkezdődött.
Azt mondta az államtitkár, hogy speciális tudást kell megszerezniük a munkavállalóknak, legyen szó akár hegesztőkről, vasbeton- vagy csőszerelőkről. Több száz olyan BSC-s gépész-, villamos- és vegyészmérnökre, valamint hasonló műszaki végzettségű mérnökre lesz szükség, akiket egy hároméves felkészítés után az új atomerőműben lehet foglalkoztatni.
– A nemzetközi egyezményben, amelyet az Orosz Föderációval kötött a magyar állam, megkapta azt a lehetőséget, hogy a beruházási összeg 40 százalékáig részt vehet a munka elvégzésében. Ez óriási kihívás a magyar vállalatoknak, hiszen nagy atomerőmű-építési referenciával nem rendelkeznek, másrészt olyan nagyok a tenderkiírások összegüket és volumenüket tekintve, hogy a hazai vállalatok csak konzorciumi formában tudnak más magyar vagy nemzetközi vállalatokkal együtt indulni – tért ki egy másik fontos területre az államtitkár. Majd elmondta: a magyar vállalkozások a legnagyobb beszállítói arányt, 85-90 százalékot a 600 milliárd forintos hányadot képviselő építőipari beruházásokban érhetik el. Az 1700 milliárd forintos gépészeti beruházások terén várhatóan 30 százalék körüli lehet az elérhető magyar arány – számszerűsített.
A beruházás vonzáskörzetét jelentő települések fejlesztéséről szólva kifejtette, hogy a legmodernebb technológiák alkalmazásával gyakorlatilag egy 47 település alkotta Smart cityt, magyarul okos települést hoznak létre Paks és a környező települések részvételével a Paksi Atomerőmű új blokkjainak építése idejére, a régióba érkező munkaerő lakhatási, szociális és egyéb igényeinek kielégítésére.
