Szabó Péter: A forradalmárok kijelölték nekünk az utat

– Szerencsés nemzet vagyunk. Szerencsések, hiszen évszázadról évszázadra megtermi nemzetünk azokat a hősöket, akiket szemlélhetünk, akiknek tettei mindörökre belevésődnek gondolatainkba, húsunkba, akiknek bátorsága, értékrendje fényt hoz, utat mutat, büszkeséget és tartást ad egy nemzetnek a legnehezebb időkben is – mondta Szabó Péter, Paks polgármestere az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából rendezett városi ünnepi esten a Csengey Dénes Kulturális Központban.

Beszélt arról, hogy szerencsések vagyunk azért is, mert ’56 hőseiből, tanúiból még jó néhányan itt élnek közöttünk, akikkel tudunk beszélni az ötvenes évek borzalmairól, és szüleink, nagyszüleink elmondták nekünk azt is – akkor is, ha tilos volt róla beszélni –, hogy ki volt Nagy Imre, Mindszenty József vagy a paksi hősök, Kolonics János, Cuczor Antal vagy Tuba János. – Ha éppen csak a fülünkbe súgták is, de tudtuk, hogy fiatalok, egyetemisták, gyári munkások, budapestiek és vidéken élők egyszerre mondták, hogy elég volt. Mert az igazság mindig a felszínre kerül. Mert a sötétséget minden hajnalban legyőzi a fény. Ezért ’56 hősei a 20. század és az egész magyar történelem fényes példaképei lettek, az igazság és a szabadság hősei, akik példát adnak ma is arra, hogy milyen lélekkel, értékrenddel kell és érdemes élni – fogalmazott a polgármester, majd folytatta: 1956 értékei, szellemisége, lelkülete és a mindezekért harcoló mártírok jelentik újkori nemzetünk számára azt a biztos erkölcsi pontot, melyhez szabnunk kell akaratunkat, jövőképünket, azt az értékrendet, melyben méltók leszünk az ’56-os forradalom és szabadságharc örök értékeihez és hőseihez. A forradalmárok kijelölték nekünk az utat, és vérükkel mindörökre szívünkbe írták az igazság, a szabadság és az önfeláldozás bátor tetteit.

– Mert az erősebb, a nagyobb ma sem szereti, ha a kisebb a maga útját járja. Ha meg akarja védeni önmagát, kultúráját, határait. Ha van saját értékrendje, önbecsülése, akarata, maga érdekeinek megfelelő jövőképe. A szabadság nevében az unió maga is a csendes diktatúra határán jár. Igen, egyre inkább úgy tűnik, hogy Európa nyugati fele az elmúlt évtizedekben belekényelmesedett saját maga jólétébe, elfelejtve olyan alapvető törvényszerűségeket, minthogy megszülető gyermekek nélkül nincs biztonságos időskor, nincs semmilyen típusú fejlődés egyetlen ország számára sem. Ennek magoldására az elmúlt években rengeteg önfeladás és hibás döntés született, mely zavart és félelmet hozott Európára. Ebben a helyzetben úgy tűnik, elfelejtődnek Európa évezredes értékei. Az a távolba feszített cél és értékrend, mely felemelte a kontinenst, amelyért oly sokan harcoltak és adták életüket a történelem folyamán. Úgy tűnik, ma újra nekünk kell példát adni Európának józanságból, bátorságból, összefogásból az alapvető emberi értékek melletti kiállásról – emelte ki Szabó Péter.

Arról is beszélt, hogy a mai biztonságos, kényelmes és szabad életünket köszönhetjük 1956 mártírjainak. – 1956 októberében nem volt másikra mutogatás. Az idősek és fiatalok, egyetemisták, gyári munkások, nők és férfiak személyesen vállalták a változás felelősségét, minden áldozatát, kudarcát, és a jövőnek, vagyis nekünk megszerzett örömét és gyümölcseit. Ha ők akkor nem teszik, ma mi is egy másik világban élünk. Mert egy nagyobb jóért időnként vállalnunk kell a lemondást, a változást, a megszokottak elengedését. Mindazt, ami itt Pakson ránk is vár a következő évtizedben. Ami megfelelő hozzáállással fejlődést és biztos jövőt hoz mindannyiunk, de különösen is gyermekeink számára – húzta alá.

Szabó Péter hangsúlyozta, minden ünnep addig él, amíg fontosnak tarjuk tartalmát, mondanivalóját, amíg a jelenbe hozzuk meghatározó pillanatait, ameddig emlékezünk rá és emlékeztetjük magunkat is mindarra, amit ünneplünk. 1956 eseményeiről ma már nem kell gyermekeinknek suttogva, sötét szobákban beszélni. – Azt kívánom mindannyiunknak, hogy újra és újra merjük elmondani nekik ’56 hőstetteit, emlékeztessük a szabadság és béke idején is magunkat, hogy mindez ajándék, melyet sokak vére és szenvedése árán nyertünk el, és merjük mindennap egymás javára megélni az 1956-os forradalom és szabadságharc lelkületét, tiszta értékrendjét szolidaritásban, bátorságban, önfeláldozásban az igazság és a szabadság szeretetében – zárta beszédét a polgármester.

Az esten átadták a Pro Urbe emlékérmet, a kitüntetést Faller Dezső vehette át, és köszöntötték a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány idei díjazottait is. (A Pro Urbe emlékérem átadásáról ide a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány díjátadójáról pedig ide kattintva olvashatnak bővebben.)

Az ünnepi műsort a Paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium felső tagozatos és gimnáziumi tagozatos diákjai adták Ne tűrd! címmel, a felkészítő tanárok Fodor Gabriella, Kalmár Nóra és Tóth Erika. Az esten Barnabás István alpolgármester mondott pohárköszöntőt.