A Duna elegendő vizet biztosít a jelenlegi és jövőbeni blokkok számára is
A Duna alacsony vízállása a nukleáris hatóság szerint nem veszélyezteti a paksi atomerőmű nukleáris biztonságát és működését, mert a szükséges vízmennyiség sokszorosa folyik a mederben a legalacsonyabb vízszintnél is – mondta el az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén. Az MTI összefoglalója szerint Fichtinger Gyula ismertette, hogy a Duna vízhozama az idei legszárazabb nyári hetekben 200-300 köbméter volt másodpercenként, miközben a biztonsági rendszer szükséglete 10 köbméter ugyanennyi idő alatt. A szükséges vízmennyiség bármekkora vízállásnál biztosítható, a szivattyús átemelés nem jelent műszaki kihívást – szögezte le a főigazgató.
Fichtinger Gyula arról is beszélt, hogy a paksi erőműben utoljára 2012-ben történt olyan súlyú esemény, amely a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) alapján értékelhető volt. Az OAH-hoz bejelentett atomerőművi esetek száma sem mutat változást, tavaly és tavalyelőtt is 17-17 jelentésköteles esemény történt Pakson, idén október végéig 15. A védelmi rendszer legfontosabb elemének, a reaktorban folyó láncreakciókat leállító üzemzavari védelemnek idén, tavaly és tavalyelőtt is egyszer kellett beavatkoznia – tette hozzá.
Pekárik Géza, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy blokk- és turbinaleállás idén nem volt, a blokkok teljesítményét öt alkalommal 2,5 megawattal, kétszer pedig blokkonként 5 megawattal kellett az időjárás miatt mérsékelni. – Az üzem irányítási rendszerének legfontosabb szempontja a nukleáris biztonság, az irányítási rendszer a nemzetközi előírásokat és ajánlásokat figyelembe veszi – hangsúlyozta.
Az atomerőmű hűtéséről beszélt dr. Aszódi Attila is kedden, Budapesten. Az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a Portfolio Energy Investment Forum 2018 elnevezésű konferencián közölte: a Dunán még minimális vízhozamnál is kellő mennyiségű víz érkezik, és a minimális vízszint körüli állapotnál is elég tartalék áll rendelkezésre ahhoz, hogy a paksi atomerőművet hűteni lehessen. Rávilágított, hogy az eredeti terveknek megfelelően, a két új blokk szivattyútelepét a jelenleginél csaknem két méterrel mélyebbre telepítik majd, ami további tartalék ahhoz, hogy az erőmű biztonsággal hozzáférjen a hűtéshez szükséges vízhez. A beruházás környezetvédelmi engedélye a jogszabályokkal összhangban rögzíti a Duna hőmérsékletével, illetve az atomerőmű által okozott hőterheléssel kapcsolatos feltételeket, amelyeket be kell tartani az új blokkok tervezése és üzemeltetése során – hangsúlyozta Aszódi Attila.
Mint az MTI írja, az államtitkár arról is beszélt, hogy az európai bíróság kimondta: a tagállamoknak joguk van a különböző energiaforrások közül választani, erről maguk dönthetnek. A bíróság azt is megállapította, mivel az atomerőművek folyamatosan képesek áramot termelni, így nem válthatók ki az időjárásfüggő megújuló bázisú erőművekkel.
Elhangzott, hogy Paks II. a jogerős környezetvédelmi, valamint a telephelyengedélyt már megkapta. Dolgoznak a létesítési engedélykérelem összeállításán, amely a legbonyolultabb engedélykérelem a magyarországi atomenergia történetében. – A telephelyen meg kell építeni a beruházás megvalósításához szükséges kiszolgáló létesítményeket, ezek közül két irodaépület építési engedélyét már megkapták. Folyik egy transzformátorállomás építése és a telephely előkészítése is – ismertette az államtitkár.
Bács Zalán, a Roszatom Central Europe magyarországi fióktelepének igazgatója a konferencián egyebek mellett arról beszélt, hogy a nukleáris energia a klímaszempontokat és teljes élettartamra vetített költségeket illetően is megoldást jelenthet a globális felmelegedés korlátozásában.