Süli János: Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos áramellátás

Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos áramellátás, és az atomerőmű versenyképessége vitathatatlan – hangsúlyozta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter pénteken reggel, Budapesten. A hosszú távú villamosenergia-ellátásról és az atomenergia szerepéről rendezett pénteki (01.25.) budapesti konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Süli János hangsúlyozta, hogy az atomerőmű nem a megújuló energiaforrások ellen épül, hosszú távon a kettő együtt jelent megoldást a villamosenergia-ellátásban. Az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége által készített és a budapesti konferencián ismertetett tanulmány azt mutatja be, hogy mi az az arány, amely gazdaságosan, a lakossági és az ipari fogyasztók számára is elérhető ár mellett kialakítható – ismertette.

Mint az MTI beszámolójában olvasható, kérdésekre válaszolva beszélt a tárca nélküli miniszter arról, hogy a paksi erőmű két új blokkjának létesítési engedélykérelmét akkor nyújtják majd be, ha az engedélyezésre biztosan alkalmas lesz, így konkrét időpontot nem kívánt mondani.

Paks II. finanszírozásáról Süli János azt mondta, mivel a korábbi uniós vizsgálatok elhúzódtak, most folynak az egyeztetések az orosz-magyar hitelszerződés átütemezéséről, a módosított szerződést az Országgyűlésnek kell majd jóváhagynia. A miniszter szavai szerint fontos, hogy az energia előállításának költsége megfizethető legyen a lakosságnak és elősegítse az ipar versenyképességét. Süli János kitért arra, hogy a hazai áramfogyasztás az előrejelzések szerint tovább nő, miközben Magyarországon uniós szinten is magas a villamosenergia-import aránya, tavaly elérte a 31,4 százalékot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly sorra dőltek meg az áramfogyasztási rekordok Magyarországon, de már idén is több csúcsot regisztrált a rendszerirányító. A legutóbbit január 23-án, amikor a déli órákban 6926 megawatt volt a csúcsterhelés. – Ez is azt bizonyítja, hogy elengedhetetlen a meglévő atomerőművi blokkok pótlása – mondta Süli János hangsúlyozva, hogy az atomerőművek működése szén-dioxid-kibocsátástól mentes, ami összhangban van az uniós energiapolitikai törekvésekkel.

William D. Magwood, az OECD NEA főigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a jövőben jelentkező villamosenergia-igények kielégítéséhez komoly beruházásokra van szükség. A megújuló energiaforrásoknak – mint mondta – jelentős szerepük lesz, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy milyen valós költségei vannak az energiatermelésbe történő bekapcsolásuknak.

Rámutatott, hogy minden tagországban más lehet a megújuló energiaforrások súlya, nagyobb arányban tudják energiamixükbe beépíteni azok az országok, ahol kedvezőek a nap- és szélviszonyok. Hazánk energiaellátását értékelve azt mondta, úgy látja, Magyarország is a földrajzi adottságainak megfelelően alakítja energiapolitikáját.

Süli János tárca nélküli miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta: az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége megbízható, igazolt tényeken alapuló válaszokat ad az energetika területén felmerülő kérdésekre, a tanulmány hosszútávon használható az atomenergia és a megújulók közötti együttműködés kialakításában.