Kovács Pál: Magyarországnak stabil áramtermelő egységekre van szüksége
Szüksége van Magyarországnak az olyan stabil áramtermelő egységekre, mint az atomerőmű – mondta Kovács Pál államtitkár az M1 reggeli műsorában. A Paks II. projekt február 1-jén kinevezett államtitkára hangsúlyozta, hogy a Paksi Atomerőmű 37 éve biztosítja hazánk számára a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelést. Komoly számítások előzték meg azt a nagy jelentőségű stratégiai döntést, ami megnyitotta az utat az új atomerőművi blokkok építése előtt – mondta az államtitkár, aki a Paks II. beruházásról elmondta: a létesítés már elkezdődött a telephelyen, most adnak át egy transzformátorállomást, és hamarosan elkezdődik a segédépületek kialakítása.
Kovács Pál azt is kifejtette, hogy a Nemzeti Energiastratégia három pillért határozott meg az áramellátásban: az atomenergiát, a megújuló forrásokat és a hazai szenet. Napjainkra azonban a CO2-kvóta árak olyan arányban emelkedtek, hogy azt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez az oka annak is, hogy az OECD NEA, amely a napokban mutatta be tanulmányát, két forrással számol, az atomenergiával és a megújulókkal. Az elemzés – mint Kovács Pál emlékeztetett rá – azt támasztja alá, hogy lehet teljesen karbonmentes az energiatermelés, de ahhoz a megújulók mellett szükség van olyan stabil, kiszámítható áramtermelő egységekre, mint az atomerőművek.
Dr. Hugyecz Attila vezérigazgatói főtanácsadó (Paks II. Atomerőmű Zrt.) beszélt arról, hogy a magyarországi áramtermelés felét adja Paks, 25%-ot a Mátrai Erőmű, ugyanennyit a megújuló és a gázerőművek. Ez azonban csak a hazai fogyasztás kétharmadát fedezi, egyharmadot tartósan importárammal kell kielégíteni.
Kovács Pál ehhez kapcsolódóan emlékeztetett rá, hogy ez átlagérték, de tavaly volt olyan nap, amikor 54%-ot ért el az import. – Ez már olyan arány, amikor mi, műszaki szakemberek már szoktunk aggódni – fogalmazott. Az is elhangzott, hogy a régióban működő erőművek negyede negyven évnél idősebb szénerőmű. Ez azt jelenti, hogy vagy műszaki, vagy klímavédelmi okokból rövidesen le kell állítani őket, ami a kínálat csökkenését jelenti. Ezzel együtt a kereslet viszont nő, mert hiába terjednek az energiatakarékos eszközök, vannak olyan szegmensek, amelyek a fogyasztás növekedésével járnak. Ilyen a hőszivattyús fűtés és az elektromos közlekedés terjedése.
Az államtitkár azt mondta, 2011-ben a Nemzeti Energiastratégia megalkotásakor 1,2%-os évi átlagos növekedéssel számoltak, amit igazoltak az elmúlt évek is. Kovács Pál felhívta a figyelmet arra, hogy egyre kevesebb régiós szinten a rendszertartalék. Ez a kemény hideg vagy – a klímaberendezések terjedése miatt – tartósan meleg napokon okozhat ellátási problémát, ezért kellenek nagyon stabil áramtermelő egységek. Miként a szakemberek kifejtették, az áram ipari méretű tárolására nincs lehetőség.
A műsorban arra is kitértek, hogy az európai országok felében működnek atomerőművek, és vannak új belépők is, azaz olyan országok, amelyek első atomerőművük építését tervezik. Kovács Pál a beszélgetés végén hangsúlyozta, a termelési és fogyasztási adatok igazolják, hogy összhangban az energiastratégiával, az atomenergiára a következő évtizedekben szüksége lesz Magyarországnak.
