Az eltűnt városkép nyomában
Ma itt a Paksi Városi Múzeum előtti parkoló van, a két világháború között itt volt többek között a képeslapokat is kiadó Wiener Hajmanné papír-, írószer-kereskedése, Fuchs Jenő cipészműhelye, Pach József órásmester, Bloch Jakab borkereskedő üzlete. Az épület Pach József órásékszerész és Kaliska Ödön fodrászüzlete közötti falrészén helyezték el az 1919-es vörösterror két paksi csendőráldozatának emléktábláját. 1919. június 26-án itt lőtték agyon a vöröskatonák Bakonyi Andrást és Csala Bálintot. Az 1921 nyarán felavatott emléktáblát dr. Erdélyi Aladár képviselő remek beszéde mellett sokezres tömeg előtt avatták fel, sorsa 1945 után ismeretlen. Az államosítás után Pakson is kiépült a népbolt-hálózat. Üzlethelyiségeit a jómódú paksi magánkereskedőktől kisajátított, akkor még korszerűnek mondható boltjaikban rendezték be. A Népboltnak a ’70-es évekre 24 szaküzlete volt, amely 14 féle szakcsoportra oszlott (húsbolt, csemege, cipő, rövidáru, konfekció, műanyag, háztartási és vegyiáru-bolt stb.). A képen a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán falnak döntött útbaigazító reklámtábla felirata is erre utal: „konfekció bolt itt üzemel”
dr. Hanol János