Közzétették az erőműberuházásra vonatkozó szerződéseket
Immár nyilvános a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházására vonatkozó fővállalkozói (úgynevezett EPC-) szerződés. A dokumentum, amelyet a Paks II. Zrt. honlapján tettek közzé, igazolja, hogy erős jogi garanciák mellett, jó szerződést kötött Magyarország – olvasható a Magyar Nemzet összefoglalójában.
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, erős jogi garanciák mellett kötött Magyarország számára kedvező megállapodást az orosz fővállalkozóval, az Atomsztrojekszporttal, amely a a Roszatom vállalatcsoportjának tagja. Egyebek között ez derül ki abból a szerződésből, amelyet a Paks II. Zrt. tett közzé a honlapján – írja a Magyar Nemzet, hozzátéve: a szerződéses keretrendszert az Európai Bizottság közel három éven át vizsgálta és jóváhagyta azt, mert úgy ítélte meg, hogy az megfelel az uniós gyakorlatnak.
A megvalósítási megállapodások a projekt teljes életciklusát lefedik: a tervezéstől az üzembe helyezésen át egészen a blokkok leszerelésig. A magyar kormány fix (rögzített) áron a projekt „kulcsrakész” megvalósítását várja el, azaz kereskedelmi üzemre kész állapotban kapja meg a megrendelő a két új blokkot.
A szerződés megteremti a fővállalkozó feletti kontrollt is, hiszen kizárólag a magyar megrendelő folyamatos ellenőrzése alatt valósulhat meg az eszközöknek nemcsak a beépítése, hanem a gyártása is. A felelősség pedig – a szerződés teljesítéséért és az alvállalkozók munkájáért is – kizárólagosan a fővállalkozót terheli. Ugyanakkor a Paks II. Zrt. az új atomerőművi blokkok engedélyese, illetve üzemeltetője is.
A dokumentum rendelkezik arról, hogy a projektnek a befejezésekor meg kell felelnie mindennemű releváns jogszabályban, iránymutatásban szereplő valamennyi nukleáris biztosítéki és nukleáris biztonsági követelménynek. A szerződés kimondja, milyen módon zajlik az engedélyek beszerzése, a nagy berendezések beszállítása a telephelyre, illetve a veszélyes anyagok elszállítása. A fizetési ütemezés szintén rögzített, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az adó és a vámok a fővállalkozót terhelik, illetve a beruházás teljes időszakára biztosítania kell a szükséges bankgaranciákat is.
Az EPC-szerződés az 5. és 6. blokk befejezési határidejét is meghatározza: 2024. december 31., illetve 2025. december 31. Ezek a dátumok azonban értelemszerűen a projekt felfüggesztésével járó, 22 hónapos brüsszeli vizsgálat előtti, 2014-es állapotot tükrözik.
A szerződés kitér az úgynevezett rendelkezésre állási garancia esetleges megfizetésére is, ami azt jelenti, hogy ha nem megfelelő működés miatt az elvártnál kevesebb áramot termel az adott blokk, a fővállalkozónak kompenzációt kell az üzemeltető Paks II. Zrt.-nek fizetnie.
A részletes műszaki ajánlat nem nyilvános és továbbra sem olvasható el a munkavégzési időszakokra és a befejezési határidőkre vonatkozó rész, a szerződéses ár és a fizetési feltételek, valamint a kötbér és a felelősség általános korlátozása, mivel a jogerős bírósági végzés szerint üzleti érdekeket sérthet, ha nyilvánosságra kerül. Ugyanakkor elérhetővé vált az üzemeltetés és karbantartás támogatásáról szóló szerződés is. A jogi konstrukció biztosítja azt is, hogy az új blokkok százszázalékos állami tulajdonban maradjanak. Tekintettel az Európai Bizottság hivatalos eljárásaira, különösképpen az Euratom-egyezményre, a magyar–orosz kormányközi szerződéskötést követően a Paks II. projekthez kapcsolódó megvalósítási megállapodásokat minősített adatként kellett kezelni – emlékeztet a lap.
A brüsszeli folyamatok előrehaladtával a minősítések felülvizsgálata megtörtént, enyhültek a korlátozások. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János a több ezer oldalas iratanyag jelentős hányadának titkosítását feloldotta, ám bizonyos részek továbbra is minősítettek maradtak. Ennek törvényességét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal is megalapozottnak látta. A miniszter döntését követően a hvg.hu, majd a Párbeszéd európai parlamenti képviselője, Jávor Benedek fordult adatigényléssel a Miniszterelnökséghez, amelynek részeként az immár minősítés alól feloldott szerződésrészeket kívánták megismerni. Az orosz partner nem járult hozzá a szerződések kiadásához, mivel azok üzleti titkokat tartalmaznak – vagyis az adatigénylés teljesítése elmaradt, a hvg.hu és Jávor Benedek pedig a bírósághoz fordult.
A perekben a Miniszterelnökség érdemi védekezést nem terjesztett elő, viszont az orosz fél beavatkozott a perbe, mivel szerette volna üzleti titkait megvédeni. A másodfokú, 2019. februári ítéletet követően azonban felülvizsgálati kérelmet már nem nyújtott be. A magyar kormány sem húzta az időt beadványokkal, nyilvánosságra hozta a szerződéseket.