Szabó Péter: Formáljuk együtt Paks jövőbeni maradandó arcát!

Várossá avatásának negyvenedik évfordulóját ünnepli idén Paks. A jubileum alkalmából az elmúlt két évben nagy sikerrel megtartott Város napja programot kibővítették, és Város hete elnevezéssel szervezett programsorozatot Paks Város Önkormányzata és a Csengey Dénes Kulturális Központ. A Város hete program megnyitó alkalmát Helyi értékek napja elnevezéssel ma (05.15.) tartották a Csengey Dénes Kulturális Központban. Az esten Szabó Péter polgármester mondott köszöntőt.

– Ma megünnepeljük a múltat, s tekintetünket a jövő felé emeljük. Hiszen Paks léte, az itt élő emberek sorsának formálódása nem 40 éves múltra tekint vissza – mondta beszédében Szabó Péter. A polgármester történeti áttekintést adott, kiemelve a mai Paks és környéke kedvező földrajzi adottságait, a Sánc-hegyet, a Dunát, amelyek többszörösen meghatározták sorsát. Felidézte, hogyan vált jól működő mezővárossá, majd az 1871-es közigazgatási átszervezés után nagyközséggé a település, amely különösen a kiegyezés után dinamikusan fejlődött.

– De miközben a történelmi pillanatokban a római kortól kezdve, a török időkön át az 1956-os forradalomig városunk mindig együtt lüktetett hazánk szívével, és volt kedvelt helye ismert történelmi személyiségeknek Deák Ferenctől, Liszt Ferencig, otthona ismert íróknak, költőknek, egyházi személyiségeknek, igazán nagy jelentőségre a vidéki városok sorában mégsem tudott szert tenni – mondta Szabó Péter, majd Czeizel Endrét idézte: A szülők sokszor szeretnék, ha gyermekeik sorsát ők határozhatnák meg, de emberi sorsunk leginkább genetikus. Mert van, aki elfogadja képességeit, és tud élni vele, van, aki elutasítja, és csak keresi az életet.

– Hiszem, hogy mindez nem csak az emberre, de a településekre is igaz. Az ország első és azóta is egyetlen atomerőművének megépítéséhez, vele együtt Paks országos és nemzetközi jelentőségének megteremtéséhez nélkülözhetetlenek voltak a természeti adottságaink. Azok a geológiai és a Duna adta lehetőségek, amelyek együttesen, országosan csak itt voltak elérhetők. Ezért, bár más település is versenyben volt, az 1966-ban meghozott kormánydöntés az atomerőmű megépítésére Paksot jelölte ki – mondta a polgármester kiemelve, hogy elődeink megértették és elfogadták ezt az egyedülálló képességet, és ami még fontosabb, volt okosságuk, bölcsességük és bátorságuk, hogy éljenek is vele. Így 1979-re Paks a csatolt településrészekkel együtt válhatott várossá. Kiemelkedve a nagyközségi létből az ország egyik meghatározó és dinamikusan fejlődő városa lett. Másfél évtized leforgása alatt létrejött Paks lakótelepi városrésze, a művelődési ház, jelentős fejlesztések indultak az óvárosban, iskolák, óvodák, orvosi rendelők épültek. A város megteremtette a maga újkori szellemi, kulturális értékeit, melyben generációk nőhettek fel maradandó tudást, életszeméletet, biztos értékrendet nyerve. Pezsgő sportélet alakult ki országos és nemzetközi sikereket hozva városunknak. Persze nehézségek is adódtak, hiszen az ideérkező több ezer ember otthonra találása, befogadása egy új paksi identitás megtalálása nem ment egyik napról a másikra. Ma már csak viccesen említjük a „gyütt-maradt” kifejezést, de ez 40 éve karcos és bántó volt. De a város polgárainak erejét mutatja, hogy úrrá lettek ezen a nehéz emberi helyzeten, és a város érdekeiért képesek voltak el- és befogadni, új, közös értékrendet megteremteni. Mindezzel lehetővé téve, hogy mára Paks modern, számtalan értéket felmutató, családias légkörű, büszke kisvárosa legyen hazánknak – összegzett a polgármester, majd köszönetet mondott a város egykori vezetőinek, tisztségviselőinek és mindenkinek, akik több mint 40 éve vállalták a változás nehézségeit. Akik megértették a lehetőség reményét, a soha vissza nem térő alkalmat, és szellemi, fizikai munkájukkal, erőfeszítéseikkel új várost, reményteli és biztonságos jövőt építettek gyermekeiknek, unokáiknak, nekünk, ma élő paksi polgároknak. Számunkra példát adtak és azt a belső erőt, hogyha nekik sikerült, akkor nekünk is sikerülhet – fogalmazott.

– Ma újra azt a feladatot rója ránk a sors, hogy az erőmű új blokkjainak építése miatt vállaljuk a változást. A lakosságszám bővülésével járó kihívásokat, városunk infrastrukturális megújulásának napi nehézségeit, az egyéni vagy közösségi áldozatokat. Mindez félelemmel és indulatokkal is eltölthet bennünket. Én mégis azt kérem, hogy inkább örüljünk ennek a történelmi feladatnak, hiszen amit szüleink, nagyszüleink nekünk építettek az akkori kor színvonalán, mi most, mai harmincasok, negyvenesek, ötvenesek megépíthetjük saját elképzeléseink szerint gyermekeinknek, unokáinknak a 21. század színvonalán – tért át a polgármester a város előtt álló feladatokra.

– Szeretnénk, ha Paks megmaradna családias kisvárosnak, miközben megújult utak, utcák és a legmodernebb eszközök segítik a környezetbarát tömegközlekedést, modern épületek az orvosi ellátást, oktatást, idősek ellátását, a szabadidő kulturált és hasznos eltöltését vagy éppen a sportéletet. Azért dolgozunk, hogy a város fejlődése, lakosságának bővülése lehetőséget adjon minden polgárunknak a gyarapodásra, a biztonságos élet és jövő megteremtésére – emelte ki a városvezető, hozzátéve: mindehhez kérem együttműködésüket, hogy az előttünk álló feladatok sikeres teljesítése hozzon városunk minden polgárának biztonságos, fejlődő, békés életet a következő 40 évben is. Formáljuk együtt Paks jövőbeni, maradandó arcát! – zárta beszédét a polgármester.

Szabó Péter beszédét követően a helyi értéktár bizottság pályázatán résztvevőket köszöntötték. A Paksi Települési Értéktár Bizottság – rendhagyó módon, köszönhetően az önkormányzat támogatásának – 2018-ban pályázatot írt ki. A bizottság felhívással fordult a helyi értékek iránt elkötelezett paksi lakosokhoz – gyűjtőkhöz, diákokhoz, lelkes helytörténészekhez, tudományos kutató munkát végző pedagógusokhoz, minden érdeklődő paksi polgárhoz –, akik szívesen közreműködnek a település múltjának és jelenének alapos megismerésében, megismertetésében. A felhívásra négy pályamunka érkezett: Takács Éva – Ritter János: 40 éves a Paksi műhely (Fiatal Alkotók Köre, Vizuális Kísérleti Alkotótelep, Paksi Képzőművészeti Iskola), dr. Hanol János: Az eltűnt városkép nyomában, Domonkos Dominika: Egy feminista szemléletű, izraelita írónő portréja, dr. Rosenákné Behr Blanka irodalmi munkássága, Vass Napsugár: Vass György Imre szobrász élete és munkássága. A pályázók köszöntése után Az eltűnt városkép nyomában – színes diaképeken a város építészeti öröksége címmel dr. Hanol János várostörténeti előadása következett.

A Város hete programsorozatban május 16-án kiállításokat nyitnak meg a Csengey Dénes Kulturális Központban 17 órakor, valamint 17.30-kor, illetve 15 órakor átadják a KRESZ-parkban elkészült Pál utcai fiúk graffitialkotást. A Város hete programfüzet a paks.hu honlapon megtalálható.