Az eltűnt városkép nyomában
A Márvány étterem: A Barátság úti vendéglátóipari komplexumot, amely közel 40 millió forintos beruházás volt, 1974 decemberében adta át műszakilag kész állapotban a TÁÉV a megrendelő ERBE és a Mecsekvidéki Vendéglátóipari Vállalat részére. Az éttermet 1975 januárjában nyitották meg, a hozzá csatlakozó bisztró és presszó is elkészült az év során. Hivatalos neve Csillaghegyi Munkás Étterem és Bisztró volt, de a padlója és díszítőelemei miatt látogatói Márvány étteremnek nevezték el. Minden helyiséget vöröses, világosan erezett süttői márványlapok borítottak. Kásádi Márk üzemvezető felügyelete alá tartozott a bisztró és a presszó is. A háromezer adagos étterem és konyha az erőművet és az atomvárost építő munkás, műszaki és katonai gárdát szolgálta ki. Rajtuk kívül több száz kisiskolás is ott ebédelt, akiket autóbusszal vittek fel délidőben a III.-as számú iskolából. Négyféle ételből választhattak az itt étkezők és az ételhordóval idejárók. A tágas étteremben a Munkásművelődési Központ átadásáig esténként filmvetítés is volt, a szomszédos Lepke presszóban pedig kellemes zene szólt, ahol szombaton akár hajnali egyig is elidőzhettek a fiatalok. A Barátság úti buszmegálló felőli bejárattal rendelkező bisztrót azért nevezte a köznyelv Ragacsnak, mert a napközben kiömlött sok sörtől este már szinte odaragadt a cipőtalp a padozathoz. Az épülettömb nyugati oldalán volt a VIP vendégeknek fenntartott úgynevezett Bondor-terem. Később, 1988-ban a Ragacs helyén nyílt meg a Titán műszaki áruház.
dr. Hanol János