Szabó Péter: Legmélyebb gyökereinket ápolni kell

– Hiszem, hogy államalapításunk és Szent István királyunk ünnepe minden magyar ember számára olyan alkalom, amikor tisztán és őszintén emlékezhetünk, beszélhetünk az ünnepről, emberről, értékekről. Ezért ma emlékezni és emlékeztetni szeretnék. Emlékezni Szent István király személyére, és emlékeztetni magamat és a kedves ünneplőket azokra az értékekre, melyek ma is sziklaalapot adhatnak emberi létünknek, családjainknak, városunk és nemzetünk közösségének – nyitotta ünnepi beszédét Szabó Péter, Paks polgármestere az augusztus 20-i ünnepi megemlékezésen.

Beszélt arról, hogy korabeli történetírók gyakran kiemelik Szent István bölcsességét. – Tudjuk, hogy bölcsnek lenni nem pusztán lexikális tudást, hanem inkább az életben eligazodni tudás képességét jelenti. Seneca mondja egy helyen: „Annak semmilyen szél nem jó, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart”. Szent István bölcsessége abban rejlett, hogy biztos víziója volt a jövőről. Vagyis látta a célt, és ezért képes volt a legjobb szeleket vitorlájába fogni. Nem tévesztették meg a forgószelek, a mulandó, erőtlen fuvallatok, sem a csupán pusztítást hozó terméketlen viharok. Ezzel a határozott céltudatossággal építette fel belülről országunkat – fogalmazott a polgármester, kiemelve, hogy Szent István néhány évtized alatt elérte, hogy partnerként, tisztelettel tekintsenek ránk, mert Szent királyunkra nemcsak a kereszténység védelmezőjeként, hanem jól szervezett országa kapcsán a nyugat erős patrónájaként is tekintettek.

– Ma arra is emlékeztethetjük magunkat, hogy a bölcs ember elfogadó is, alázattal képes elfogadni saját életét, küldetését, és akár az idegen embereket is. Hiszen államalapító királyunk értéket látott az emberben, és képes volt értékként tekinteni az ideérkező idegenekre is. Tisztelettel övezte azokat, akik tudásukkal, munkájukkal gazdagítani akarták formálódó országunkat. Mert a bölcs, az ember kölcsönös érdekeit szem előtt tartó el- és befogadás épít, értéket teremt, és békességet hordoz. Elég városunk elmúlt négy évtizedére gondolni, hiszen mostani jólétünk sok olyan embernek is köszönhető, akik idegenként érkeztek ide tudásukkal, fizikai erejükkel azt a gyarapodó jövőt építeni, aminek ma mi is részesei lehetünk – hangsúlyozta Szabó Péter, kiemelve, ma azt is szívünkbe véshetjük, hogy a bölcs ember nem élhet hit nélkül, ahogy Szent István életét is átjárta, meghatározta cselekvő hite. – Azt szokták mondani, hogy a fa koronájának szépsége, ereje, gyümölcse a gyökerében rejlik. Néhány éve, augusztus 20-án hangzottak el a mondatok egy ismert magyar baloldali gondolkodó szájából, hogy elég lenne már a Szent Istváni örökség gondolatából és az ezeréves múlt felemlegetéséből. Találjunk ki valami újat.
És a mondatnak vége lett. Igen, ha elvágjuk gyökereinket vége lesz a mondatnak. Értelem nélkül, káoszba fulladva, hiteles, az ember számára reményt jelentő jövőkép és üzenet nélkül. Ezért legmélyebb gyökereinket nem elvágni, hanem ápolni kell. Hiszen ezek tartanak meg bennünket életünk legnehezebb pillanataiban, megpróbáltatásaiban, de a sikereink idején is. Ahogyan Szent István is képes volt élete egyik legnagyobb kudarcában, Imre herceg elvesztésekor is hitéhez, elveihez, értékrendjéhez hű és önazonos maradni. Koronáját és országát Mária által Istennek ajánlani. Nem szolgáltatva ki népét, nemzetét bizonytalan, kétséges és elvtelen alkuknak. Ahogyan ma ezt az elmúlt években gyökereiket elvágó, önmagukkal számtalanszor meghasonuló ellenzéki vezetők a közelgő önkormányzati választások okán megpróbálják megtenni – fogalmazott a polgármester.

Zárógondolataiban azt mondta: Évezredes nemzetünket ünnepeljük, mely megélt számos dicsőséges napot és kudarcos eseményt. Ma ünnepeljük magyar népünket is, melyből remek államférfiak, tudósok, művészek, sportolók származnak, életükkel, teljesítményükkel gazdagítva a világ történelmét. De minden ünnep annyira lesz élő számunkra, amilyen mélységben a szívünkbe engedjük. Közösen tegyünk azért, hogy nemzetünk ezredéves értékeiből, és államalapító Szent István királyunk bölcsessége, alázata, hite által maradandó gyümölcsök teremjenek családjaink, városunk és nemzetünk életében is.

A hagyományt követve az új kenyér megszentelése, megszegése és szétosztása is része volt az ünnepi megemlékezésnek.