Jó napot, mi újság? – dr. Vajer Katalin
A maszk elrejti, de a szeme körül összeszaladó nevetőráncok elárulják, hogy mosolyog. Dr. Vajer Katalin mindig így, kedves mosollyal, rendíthetetlennek tűnő nyugalommal és kedvességgel fogadja az érkezőket a Barátság úti gyógyszertárban. A fiatal gyógyszerész nagyon szereti a hivatását, és mindent elkövet, hogy népszerűsítse. Büszkén mutatja dr. Vajer Katalin a gyógyszertár kis laboratóriumát, és meséli, hogy a patikanapon sok-sok óvodás tolongott ott, és csodálkozott rá arra, ami ott folyik. Tervezték, hogy középiskolásokat is meghívnak megmutatni a gyógyszerész szakmát, de ezt sajnos keresztülhúzta a járvány. Kata határozott célja a közösségépítés, ami nemcsak a munkatársakra vonatkozik, hanem a betegekre is. – A gyógyszertár egészségügyi intézmény, aki belép, azt a beteg titulus illeti, mert betegjogok vonatkoznak rá – fogalmaz. Akármi is a besorolás, a hivatalos megnevezés, az ő vágya éppen ennek az ellenkezője: szeretné, ha elsősorban nem a gyógyulás reményében, hanem egészségük megőrzése és a megelőzés érdekében térnének be hozzájuk az emberek. A közösségépítésre visszatérve megemlíti, hogy rajzpályázatot hirdettek, csatlakoznak a karácsonyi cipősdoboz-akcióhoz, ezek miatt is hozta létre a gyógyszertár Facebook-oldalát annak érdekében, hogy erősítse a kötődést, és hasznos információkkal lássa el a paksi lakosokat. A gyógyszertár egyébként is nagyon kellemes légkörű, családias, ahol Kata ugyan beosztott gyógyszerész, de nagy önállóságot kap a feletteseitől.
Eredetileg fogorvosnak készült, de arról kevés híján lecsúszott, a másodikként megjelölt gyógyszerész szakra viszont felvételt nyert. 2017-ben vette át diplomáját a budapesti Semmelweis Egyetemen. Nemrégiben pedig már a szakgyógyszerészi képesítést is megszerezte, ami a közforgalmú gyógyszertárak vezetésére is feljogosítja. – Rájöttem, hogy ez sokkal inkább nekem való, mert nagyon szeretek az emberekkel foglalkozni – mondja a gyógyszerész szakmáról, amit egyértelműen édesanyja hatására, ösztönzésére választott. Anyukája, aki gyógyszertári szakasszisztens, sokszor elmondta: ha újra kezdhetné, gyógyszerésznek tanulna. Az, hogy munkatársak lettek, már nem furcsa egyiküknek sem, megtanulták kezelni a helyzetet. Aki nem tudja, hogy anya-lánya áll a tára mögött, nem is derül ki számára, mert természetesen hangzik mindkettőjük szájából, hogy „a kolléganő majd segít”.
Kata rendkívül pozitív személyiség. Nem titkolja, hogy ebben tudatosság is van, szilárd elhatározása, hogy bármilyen nehézségeken kellett is átesnie, az élet szépségeit, a legapróbbakat is észreveszi. Nagyon szeret Pakson élni, szívesen fut a testi kondíciója megőrzése érdekében, és tavasz óta – ha a járványhelyzet ezt éppen nem gátolja – katolikus közösségbe jár, ahol hála Ati tiszinek (Kutas Attila plébános – a szerk.) és az odajáró fiataloknak, lelkileg is fel tud töltődni. Párjával, Georgiou Theodorosszal – aki görög édesapjának köszönheti idegenül csengő nevét, de pécsi – jövőre tervezik az esküvőt. Egyelőre kétlaki életet élnek. Az NB I.-ben játékvezető-asszisztensként dolgozó Theo sokat van Budapesten, sőt külföldön is, egyébként pedig ingáznak Pécs és Paks között. Az érdeklődési körükben sok a közös pont, például mindketten szívesen mennek koncertekre. Tulajdonképpen a találkozásukat is ennek köszönhetik, hiszen három évvel ezelőtt az EFOTT-on ismerkedtek meg. Imádnak utazni, az utóbbi években rengeteg gyönyörű helyen jártak, itthon pedig sok időt töltenek a Balaton partján.
Kata elárulta, hogy a Covid–19 megjelenése nemcsak a magánéletükön hagyott nyomot, hiszen például le kellett mondaniuk az utazásról, hanem a munkáján is. Még a korábbinál is nagyobb felelősség hárul rájuk. – Olyanok vagyunk egyébként is, mint a kapuőrök. Hozzánk érkezik először a beteg, ha panasza van, és nekünk kell dönteni, hogy az otthoni gyógyszerelést javasoljuk vagy orvoshoz irányítjuk – részletezi. A döntés felelőssége – mint mondja – szerves része a gyógyszertárban dolgozók munkájának. A mostani helyzetben mindenkinek azt javasolja, hogy még jobban figyeljen a megelőzésre, a maszk viselésén túl hasznos a D- és C-vitaminok szedése is. Hozzáteszi, nagyon reméli, hogy hamarosan magunk mögött tudjuk ezt a nehéz időszakot, és újra visszatér az élet a régi kerékvágásba, amikor nem lesz akadálya, hogy az emberek találkozzanak, megöleljék egymást.
Szabó Vanda