Jó napot, mi újság? – Fodor-Szurovszki Tünde

Minél több virágot ismer, annál kevésbé tud közülük választani. Fontos számára, hogy ne csak szépek, hanem hasznosak is legyenek. Városi főkertészként a harmónia mellett a fenntarthatóságot tartja szem előtt Fodor-Szurovszki Tünde. A kertészkedés számára nemcsak hivatás, hanem hobbi is, a természetben, szabad levegőn tud és szeret kikapcsolódni.

Gyermekkorában dzsúdóversenyek résztvevőjeként fordult meg Pakson Fodor-Szurovszki Tünde. Akkor még meg sem fordult a fejében, hogy valaha itt fog élni, dolgozni. Budapesten született és nőtt fel, mégis inkább vidéki, mint nagyvárosi lány. – Wekerletelepen laktunk, ami munkáslakótelepnek épült a vidékről érkezőknek, ezért minden házhoz járt egy kis parcella föld is. Nagyon összetartó, barátságos emberek között éltünk, igazi zöldövezetben – idézte fel. Mivel hétéves korától dzsúdózott, és korosztályos válogatott volt, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumba jelentkezett sportosztályba, de 17 évesen egy sérülés miatt búcsút kellett intenie a versenysportnak. – Nagyon hálás vagyok a sportéletnek, azon túl, hogy a dzsúdó küzdősport és megtanít például az esés-  és dobástechnikára, rengeteg olyan alapelvet segített elsajátítani, mint a tisztelet, becsület, őszinteség – fogalmazott. Érettségi után a Szent István Egyetemre jelentkezett, de a sors úgy hozta, hogy néhány év munkát be kellett iktatnia. 2017-ben vette kézhez tájépítészeti karon szerzett diplomáját. Terve, hogy visszaül majd az iskolapadba, mert – mint indokolta – a kertészet, a tájépítészet egy igen gyorsan fejlődő szakterület, melynek elsajátításához egy élet is kevés. Paksra férje, Fodor Bence oldalán érkezett, aki számára nem volt kérdés, hogy itt a környékben fog letelepedni. Eleinte Pakson, egy éve Németkéren élnek. – A cél és az álom a kertesház volt, hiszen kutyát tartunk, s nekem a kertészkedés nemcsak a munkám, hanem a hobbim is. Egy nehezebb nap után a szabadban, a természetben tudok kikapcsolódni – mesélte. A németkéri ház szerelem volt első látásra. – Láttam magamat benne sütni-főzni, udvart rendezni – tette hozzá.

Annak kapcsán, hogy alig harmincesztendősen Paks főkertésze lett, úgy fogalmazott, hogy nagy és nemes feladatot kapott. Éppen véget ért a korábbi megbízása, amikor megüresedett egy pozíció a polgármesteri hivatalban. Jelentkezett, és felvették a városfejlesztési és várostervezési csoporthoz. Tapasztalt szakmai vezetők, Elekné Csollány Éva és Klézl Terézia mellett dolgozott, akikkel hamar kialakult az összhang. Először a főkertészi munka adminisztratív részébe kapcsolódott be, majd Terézia fokozatosan megismertette vele a főkertészi státusz feladatait is, év elején pedig a város főkertésze lett. Nagyon hálás a bizalomért elődjének és a városvezetésnek egyaránt. Úgy gondolja, rendkívül szerencsés helyzetben van, mert nagyon jól működik Pakson a zöldterület-gazdálkodás, amit gondos kezekből vehetett át, ráadásul Klézl Terézia külső szakmai tanácsadóként ma is segítségére van. –Nekem nagyon fontos, hogy ökologikus gazdálkodás valósuljon meg, s egy kicsit természetesebb irány is képviseltetni tudja magát – fogalmazott. Korábban és most is tanulmányozza a fenntartható városfenntartási modelleket – hazai és külföldi példákat egyaránt –, amelyek Paks számára is például szolgálhatnak. Véleménye szerint Paks parkjainak, virágágyainak, zöldfelületeinek országos szinten kiemelkedő a minősége, amit szeretne megtartani, lehetőség szerint fejleszteni. A szemléletformálásban is vannak tervei, hiszen azt vallja, hogy Paks minden egyes lakója tud tenni azért, hogy szebb környezetben éljünk, és minden kiskertnek s az ott lévő növényeknek szerepük van a város klímájának alakításában.

Paksot egyébként nagyon hamar megkedvelte. Nemcsak azért, mert az emberek figyelnek egymásra, hanem azért is, mert egy lépésnyire van a természet. Az Ürgemező minden szegletét szereti, de nagyon jól érzi magát a Duna-parton, Cseresznyésben, és felfedezték már Németkér környékét is. Imádnak túrázni – férjével éppen egy ilyen alkalommal ismerkedtek meg a Tátrában. Habár munkája is, hobbija is a kert, amelyek közül a paraszti ugyanúgy elvarázsolja, mint egy barokk kert, kedvenc virágot nehezen nevez meg. Számára ezen a téren nemcsak a szépség, a kertrendezési szempontok számítanak, hanem a használhatóság is. Míg más a pitypangban csak gyomot lát, ő a gyógynövényt is észreveszi. Szereti megkutatni, hogy egy növénynek milyen népi gyógyászati vagy herbáriás felhasználási lehetősége van, és saját kertjében azokat a virágokat részesíti előnyben, amelyek nemcsak szépek, de jótékonyak is.

Szabó Vanda