A nemzeti összetartozás napján

Június 4-e a nemzeti összetartozás napja. 101 évvel ezelőtt ekkor írták alá a trianoni békediktátumot. Az idei megemlékezés részeként koncertre a Csengey Dénes Kulturális Központba, illetve koszorúzásra a Táncsics parkban álló Trianon-emlékműhöz várták a lakosságot.

– (…) ahogy a magyar nép átvészelte a tatárjárást, a török vészt, Mohácsot és Világost, úgy a végzetesnek szánt trianoni döntést is túlélte a nemzet. Eltelt száz meg egy év és továbbra is itt élünk, magyarok, a Kárpát-medencében. És bár a magyar állam határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy segítsük a külhoni magyarok boldogulását – mondta beszédében Süli János miniszter a Csengey Dénes Kulturális Központban, ahol a Testvérvárosok Zenés Találkozója lemezbemutató koncertje zajlott a Kormorán zenekarral, illetve a Gastroblues Vándorkiállítás is megtekinthető volt. Süli János beszélt a zene határokon átívelő, összekötő erejéről is. – Trianont követően Kodály Zoltán tudatosan gyűjtötte az új országhatárokon túli tájegységek magyar népzenei kincsét abban a reményben, hogy a zene révén segíthet összetartani az anyaországban élőket és a külhonba szakadtakat – fogalmazott. Kiemelte, hogy a Gastroblues Fesztivál szervezői is ismerik ezt a titkot, és emellett azt is, hogy Paks testvérvárosaiból számos kiváló muzsikus származik, akikkel a paksi közönség is többször találkozhatott a fesztiválon, legutóbb 2020. december 6-án, a Testvérvárosok Zenés Találkozóján, igaz csak online formában. Mint mondta, jó példa a Kormorán is, hiszen az együttes énekese Zentán, hegedűse pedig Kézdivásárhelyen született. – Ki-ki tehát a maga eszközével erősíti a nemzet tagjai közötti köteléket. Ki-ki a legjobb tudásával segíti elő a nemzettársak összetartozását – mondta záró gondolataiban Süli János.

A Paks II. beruházásért felelős miniszter beszéde és a Kormorán koncertje előtt felzúgtak a városban a harangok éppen abban az időpontban, amikor 1920-ban aláírták a békediktátumot. A kulturális központból a Táncsics-parkba, a Trianon-emlékműhöz vonultak az emlékezők, ahol Szabó Péter, Paks polgármestere mondott beszédet.

Felidézve, hogy a 101 évvel ezelőtt aláírt békediktátum mennyire megtépázta országunkat, és milyen nehéz küzdelem elé állította az anyaország határain túlra került több millió magyart, azt mondta: Mindezek ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy bár sok mindent elveszítettünk, de a magyar lélekből épülő nemzet színesen és érzékenyen szőtt gyönyörű szövetét mégsem tudták szétszakítani. Mert az anyaország határain túl élő nemzettársainktól sok mindent el lehetett venni, de magyarságukat a nemzethez való ragaszkodásukat, anyanyelvüket és kultúrájukat a legvadabb diktatúrák sem voltak képesek tőlük elrabolni. S mi, az anyaországban élő magyarok mindig különös érzésekkel jártuk a Kárpát-medencének Magyarországon kívül eső részeit. Magyarországon kívül eső részeit. Fájdalommal vettük tudomásul veszteségeinket és büszke örömmel találkoztunk azokkal a nemzet társainkkal, akikkel akár sok száz kilométerre az anyaországtól lehet egy nyelvet beszélni, közösen énekelni, imádkozni, örömeinket, fájdalmainkat megosztani. Ez a nemzeti összetartozás, ez az a nemzeti érzés, melyet sem határ, sem politika, sem semmilyen emberi önzés nem lesz képes soha kivenni az igaz magyar emberek szívéből, fejéből, lelkéből – fogalmazott, majd feltette a kérdést, hogy mit üzen tehát a magyar nemzet számára a mai nap?

– Először is azt, hogy nincs olyan nagy veszteség, kudarc, szétszakítottság, melyet hittel, bátorsággal, a nemzet iránti alázattal és elköteleződéssel ne lehetne orvosolni. Erre az elmúlt tíz év is ékes példát ad. Hiszen Magyarország nemzeti kormánya számos jelét adta és adja most is, hogy a nemzeti összetartozás határokon túl ível. De tettekkel bizonyította azt is, hogy akikkel összetartozunk, azokért felelősséget is vállalunk, ha baj van, ha segíteni kell. Másodszor, hogy a mai nap arra is felhívja figyelmünket, hogy a Trianoni kastély szelleme ma is kísért. Kísért az Európai Egyesült Államok eszméjének képében, mely eltüntetné, semmibe venné a nemzetállamokra épülő erős Európát, mely éppen a nemzeti hagyományok által lett a világ kulturális, gazdasági, tudományos nagyhatalma. De Trianon szellemét idézik azok is, akik a 2004-es népszavazáson megtagadták nemzetünket, a határainkon túl élő több millió magyar embert. Ez az a bűn, ami mindörökre beleégett a magyar politikai baloldal egyre fogyatkozó lelkébe, és amit a nemzetben gondolkodó magyar emberek sohasem felejtenek el – mondta.

A polgármester azzal zárta beszédét, hogy mondjuk el gyermekeinek, unokáinknak a tényeket és az igazságot a trianoni veszteségről, de az országhatárokon átívelő nemzeti összetartozás erőt és büszkeséget adó lelkéről is. – Adjuk át az igazságot a ránk bízott nemzedékeknek arról, hogy bár a határokat meg nem változtathatjuk, de a nemzeti összetartozást soha sem vehetik ki a magyar emberek szívéből – húzta alá Szabó Péter. A megemlékezést koszorúzással zárták.