Paksi építésügyi kisokos – Helyi védelem és a védett értékek megőrzésének támogatása
Cikksorozatunkban eddig ismertettük a településkép szempontjából meghatározó karakterekre vonatkozó követelményeket, de nem esett még szó az adott karakteren belül különösen magas értéket képviselő építészeti elemekről.
A bevezető cikkben említettük már, hogy az építésügy a rendszerváltás után szemléletbeli változáson ment át. 1997-ben, az új építési törvény megalkotásakor előtérbe került az épített környezet, a helyi építészeti értékek védelme, és megteremtették az önkormányzatok számára a lehetőséget az országos védelem mellett, a helyi sajátosságok figyelembevételével, a település arculatában meghatározó, különleges oltalmat igénylő értékek helyi védelmére, az ezzel kapcsolatos szabályok megalkotására. A településképi törvény rendelkezett arról, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos előírásokat a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben (TKR) kell meghatározni.
Paks Város Önkormányzata – előremutató szellemiségének köszönhetően – már 1996-tól rendelkezett az épített értékek védelméről szóló rendelettel, így a védett értékek listája és a szabályozási elemek egy felülvizsgálat és aktualizálás után átkerültek a TKR-be.
A védelem célja lehet történetileg kialakult sajátos térszerkezet, jellemző területfelhasználás vagy beépítési forma megőrzése egy adott területen. Ekkor területi védelemről beszélünk. Helyi területi védelem alatt áll a történelmi városközpont, a Fehérvári úti pincesor, az Ősz utcai pincesor, a Sárgödör téri pincesor, a Bartók Béla és a Béke utcák közötti présházsor, Dunakömlőd településközpontja, a Hegy utca látképe és Dunakömlőd látképe a Bottyán-hegyről. A TKR 3. melléklete felsorolja az egyes védett területeken lévő helyrajzi számokat, lehatárolásukat a helyi építési szabályzat tartalmazza.
A helyi védelem másik fajtája az egyedi védelem, mely kiterjedhet egész épületre, építményre, építményrészre, anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, közterületi téralakításra, közkertre, közparkra, szoborra, képzőművészeti alkotásra, az ezekhez kapcsolódóan érintett földrészlet egészére vagy annak egy részére. A helyi védelem az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, tényleges tartalma az értékvizsgálatból ismerhető meg, melyről érdemes tájékozódni a hivatal városfejlesztési vagy műszaki hatósági csoportjánál.
A védett értékekre vonatkozóan a legszigorúbbak a településképi követelmények és a karbantartásra, megőrzésre vonatkozó kötelezettségek, melyek az átlagosnál lényegesen nagyobb terhet rónak az érték tulajdonosára. Mivel ezek megőrzése az egész közösség érdeke, az önkormányzat támogatási és ösztönzőrendszert hozott létre, mellyel anyagi hozzájárulást nyújt a többletköltségek fedezéséhez. A támogatás lehet vissza nem térítendő támogatás vagy kamatmentes kölcsön. Mértéke függ a védettség fokától, és kétmillió forinttól négymillió forintig terjedhet, de nem haladhatja meg a támogatás szempontjából figyelembe vehető munkák értékének 50 százalékát. Támogatás pályázati úton nyerhető, az erre szánt keretösszeget az önkormányzat minden évben a költségvetési rendeletben állapítja meg. A pályázati felhívást az első félévben március 31-ig kell közzé tenni, a beadási határidő május 31. Ha marad a keretösszegből, akkor szeptember 30-ig ismét ki kell írni a pályázatot, ekkor a benyújtás határideje október 31. Az odaítélt támogatásra megállapodást kell kötni az önkormányzattal. A visszatérítendő támogatást a megállapodás megkötésekor az önkormányzat azonnal folyósítja a pályázónak, a vissza nem térítendő támogatást pedig a támogatott munka befejezése után kapja meg a nyertes pályázó. A pályázat benyújtásának feltétele a saját erő vállalása. Kamatmentes kölcsön esetében az önkormányzat a visszafizetés időpontjáig jelzálogjogot jegyeztet be az ingatlannyilvántartásba a kölcsön összegének erejéig. Az elmúlt évtizedekben számtalan épület újult meg a támogatás igénybevételével. Cikkünk megjelenésekor az első félévi pályázat benyújtásának határideje már lejárt, de a második félévi kiírásig van idő a felkészülésre. Az érdeklődők tájékozódjanak a pályázati feltételekről a város honlapján megtalálható településképi rendeletből, vagy érdeklődjenek a részletekről a polgármesteri hivatal városfejlesztési csoportjánál.
Sorozatunk következő részében kényesebb témáról lesz szó, mégpedig a településképet érintő munkálatokkal kapcsolatos, az építtetőket terhelő kötelezettségekről, eljárásokról.
Vassné Skerlanitz Katalin