Városi ünnepség augusztus 20-án

„A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol.” Ezzel az Ilyés Gyulától való gondolattal kezdte Szent István-napi ünnepi beszédét Szabó Péter, Paks polgármestere, a bazársor tetején megtartott városi ünnepségen. Mint mondta, egy évezred távlatából kijelenthetjük, hogy a nemzet- és az országalapító tevékenységben is a legfontosabbak az alapok, a gyökerek melyből él, táplálkozik, növekszik, nemesedik, vagy ha kell, újra ered országunk, népünk, nemzetünk. – Ahogy az idézet is mutatja csak igaz, erős és biztos gyökerekkel rendelkező nép tudott ezer éven át választ adni azokra a kihívásokra, melyek történelmünk folyamán népünkre, nemzetünkre nehezedett, és nehezedik ma is – fogalmazott.

– Ezért ma mindenekelőtt Szent Istvánt a sziklát ünnepeljük. Hiszen állampalapító királyunk – miután néhány év alatt stabilizálta hatalmát – megszervezte a modern közigatást, iskolákat alapított, stabil kapcsolatokat épített Európa vezető uralkodóival. Tehát biztos kezekkel, tiszta és határozott értékrenddel olyan államot alapított, melyben lehetőség nyílott a békés gazdagodásra, a hosszú távú fejlődésre, és amely méltán vívta ki szervezettségéért, fejlettségéért az akkori nyugat elismerését. De ma ünnepeljük Szent Istvánt, az embert. Hiszen minden teljesítményben benne lakozik az ember is. Szíve, szeretete, értékrendje, akarata. Az ő munkásságának ereje személyes emberi képességei mellett abban is rejlett, hogy a pogányságra jellemző törzsi gondolkodást felváltotta a család erejére alapozott uralkodói gondolkodással. Hiszen tudjuk, hogy édesanyja, Sarolt és felesége, Gizella a kormányzásban nagy hatással voltak rá, de mindkét fiúgyermekét is megtanította, hogy tiszteljék és őrizzék a család erejét és semmihez sem mérhető gazdagságát. És ünnepeljük benne a hit emberét is. Aki Szent Gellérttől nemcsak vallásos nevelést kapott, hanem általa és édesanyja által szívébe íródott az Isten iránti tiszta és mély elköteleződés is. Amelyet igazán élete legválságosabb időszakában, uralkodásának utolsó hónapjaiban mutatott meg. Fiúgyermekei elvesztése után, emberi erejének határára érve, különböző kicsinyes politikai alkuk helyett ajánlotta országunkat Szűz Mária által Isten óvó hatalmába. Ezzel példát adott nekünk, ma élő magyaroknak is, hogy létezik olyan remény, mely képes mindenen túltekinteni, és arról is, hogy létezik az a lelki erő, mely képes a hit által minden nehéz helyzetből új utakat és ajtókat megnyitni a jövő felé – mondta Szabó Péter, majd feltette a kérdést, mire is emlékeztet még a mai ünnep.

– Emlékeztet egy olyan időre, amely döntésre késztetett kelet vagy nyugat, Róma vagy Bizánc választása között. De döntésre késztetett a sehova se vezető céltalan szabadság, szabadosság, a törzsi vetélkedés, viszályok, egy a reménytelenség káoszába vesző jövő vagy a munkával, óriási erőfeszítésekkel elérhető, ámde biztos értékrendre, erkölcsi, emberi és politikai irányra épülő, fejlődést hozó jövő között – emelte ki a polgármester.

– Hiszem – akármilyen furcsán is hangzik –, hogy ma újra hasonló időket élünk a világ nyugati felében és saját hazánkban is. Hiszen itt van közöttünk az újkori pogányság a szabadság abszolutizálásának képében, amely nemre, életkorra való tekintet nélkül azzal a csalóka ígérettel támad, hogy az ember határok nélkül bármit megtehet. De megjelenik az egykori törzsekre hajazó pártocskák képében is, akiknek vezetői korábbi értékrendjüknek, és saját választóiknak is hátat fordítva, csak a vágyott hatalomért összeállva, közös erkölcsi és politikai iránytű nélkül vinnék nemzetünket a bizonytalan jövő felé. De az újkori pogányság szavai köszönnek vissza a liberális baloldal erkölcsi relativizmusában is, amikor megpróbálják eltüntetni a határokat férfi és nő, jó és rossz, igaz és hamis között – mondta.

– Mindezzel szemben áll a Szent Istváni örökségre épülő gondolkodás és értékrend. Melyben első a nemzet építése, országunk határainak védelme, és mindenekelőtt a családok szolgálata, támogatása úgy, ahogy ezt most már kézzel fogható eredményekkel több, mint egy évtizede a polgári kormány teszi – húzta alá.

– Hamarosan itt az idő és újra dönteni kell. Hiszem, hogy nem személyek, hanem az egymással szemben álló ember és jövőkép, valamint értékrend között kell döntenünk. Ahogyan Szent István is döntött a keresztény értékrend választása mellett, mely a mai napig tanítja, hogy ki az ember, mi a rendeltetése, honnan jött és hová tart és tudja azt is, hogy szabaddá egyedül az a szeretet tesz, mely a szolgálatban, a szív önzetlen szétosztásában tárul fel minden ember számára igazán – emelte ki Szabó Péter.

– Kívánom, hogy legyünk büszkék ezeréves keresztény gyökereinkre, államalapító szent István királyunk tetteire, és országunk örömökben és szenvedésekben is gazdag ezer évére. Kívánom nemzetünknek Szent István bölcsességét is, hogy majd a kellő időben bölcsen tudjunk dönteni egy az ember méltóságára épülő jövő mellett, mely ezeréves múltunk keresztény értékrendjéből táplálkozva ad választ a jövő kihívásaira is – zárta ünnepi beszédét Szabó Péter polgármester.

A városi ünnepségen Zuschlag-Nepp Éva evangélikus lelkész, Lenkey István református lelkész és Kutas Attila római katolikus plébános (a fotón b.-j.) mondták el ünnepi gondolataikat, és megszentelték az új kenyeret, amelyből a megemlékezés végén – a hagyományt követve – megkínálták a jelenlevőket. Az ünnepségen közreműködött Szabó Dávid (gitár, ének). A bazársor tetején megtartott megemlékezés előtt ünnepi szentmise volt a Jézus Szíve templomban.