Nőtt a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának elfogadottsága

A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) ismertsége a korábbi évekkel egyező, elfogadottsága nőtt. A nukleáris energiatermelést a térségben élők nagy többsége támogatja – ezt tükrözi a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) megbízásából készített közvélemény-kutatás.

A Kutatópont Kft. ezer fő személyes megkérdezésével gyűjtött adatokat Paks térségében. Az eredményeket a társaság kommunikációs osztályvezetője értékelte az RHK Kft. honlapján. Honti Gabriella kiemelte, hogy tájékoztatási tevékenységük célja, hogy megteremtse a társadalmi elfogadottságot. – Ehhez elengedhetetlen az, hogy tudjuk, a munkánkkal érintett települések lakosai mit gondolnak rólunk, hogyan viszonyulnak hozzánk. A közvélemény-kutatások lehetőséget teremtenek arra, hogy statisztikailag is rögzítsük az emberek attitűdjét, annak változásait az évek folyamán, így a későbbiekben az ő véleményükre építhetjük fel kommunikációs stratégiánkat – fogalmazott.

A szeptemberben zajló lekérdezés során húszperces kérdőívet válaszoltak meg a résztvevők. A célcsoportot a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás (TEIT) tagtelepüléseinek (Kalocsa, Paks, Tengelic, Géderlak, Gerjen, Ordas, Foktő, Dunaszentgyörgy, Dunaszentbenedek, Uszód, Fadd, Bátya, Pusztahencse, Madocsa, Györköny, Dunapataj) tizennyolc év feletti lakosai alkották.

A tároló ismertsége 65 százalék. – Nem változott ez a szám 2018 óta, markánsan nem tudjuk növelni a KKÁT ismertségét, ami nagy valószínűséggel annak tudható be, hogy a legtöbben egyszerűen a Paksi Atomerőmű részeként kezelik – vonta le a következtetést Honti Gabriella. Az elfogadottság ezzel szemben 10 százalékkal nőtt, jelenleg ez az érték 94 százalék, ami nemzetközi szinten is példaértékű. Honti Gabriella szerint ebben az is szerepet játszik, hogy a Paksi Atomerőmű közel 40 éves üzemelése alatt a környékben élők hozzászoktak a nukleáris ipar jelenlétéhez, kevesebb ellenérzést váltanak ki belőlük az iparághoz kapcsolódó beruházások, fejlesztések. Ezt támasztja alá az is, hogy a kutatás során megkérdezettek 89 százaléka támogatja a nukleáris erőművekben történő energiatermelést.

A tároló biztonságos üzemelésének kérdéskörében is javultak az eredmények, míg három éve 10, most mindössze a válaszadók 7 százaléka mondta azt, hogy nem tartja biztonságosnak a létesítmény működését. – Amíg csak egy embert találunk, aki inkább negatív érzelmekkel rendelkezik tevékenységünk iránt, vagy ne adj Isten fél, addig nekünk van feladatunk – hangsúlyozta a kedvező eredmények ellenére az osztályvezető.

Azon kevesek, akik aggodalmukat fejezték ki a tároló működése kapcsán, a tárolás során fellépő esetleges kibocsátásokban, sugárzásban, illetve a kiégett üzemanyag-kazetták szállításában látnak kockázatot. Ezekkel a kérdésekkel bővebben kívánnak foglalkozni a kommunikációban a közeljövőben.

– A jelenleg működő stratégiánk úgy tűnik elégséges a TEIT települések körében. A megkérdezetteknek kevesebb, mint fele tartana igényt például arra, hogy a közösségi médián keresztül is tájékozódhasson a KKÁT-val kapcsolatos aktualitásokról – vázolta Honti Gabriella. Hozzátette, hogy a tevékenységükkel érintett társulások esetében erre volt igény, ezért már novemberben elindították Facebook-oldalukat.

A kérdőív összeállításában a TEIT tagtelepülések képviselői is részt vettek, így az ellenőrzési és információs célú társulással kapcsolatosan is számos kérdést megfogalmaztak. Az ezekre adott válaszok szerint a felmérésben résztvevők 61 százaléka ismeri a TEIT-et és több mint kétharmada hasznosnak tartja a munkáját. Arra a kérdésre, hogy „Szükségesnek tartaná-e, hogy bővebb tájékoztatást kapjon a TEIT tevékenységéről?”, a válaszadók 87 százaléka nemmel felelt, ami tovább erősíti azt a megállapítást, hogy a jelenleg is alkalmazott kommunikációs stratégia kielégíti a lakosság információéhségét.

A kommunikációs vezető szerint az eredmények a nukleáris szakmában igen jónak, több esetben kiemelkedőnek számítanak, ami nem jelenti azt, hogy a tájékoztatásban dolgozók elégedetten hátradőlnének – Bár a tökéletességet, a 100 százalékot soha nem lehet elérni, de mindig törekedni kell rá – jegyezte meg Honti Gabriella.