Átadták a Paks Kultúrájáért díjat

A mai ünnep ráébreszt arra, hogy mi, magyarok nemcsak gazdagok, de mérhetetlenül erősek is vagyunk. Hiszen az elmúlt évszázadok viharai közepette számtalanszor veszíthettük volna el nyelvünket, identitásunkat, mindazt, ami mindörökre magyarrá tesz bennünket. Mert a kultúra alapvetően gyökeret ad az ember számára, elhelyezi és megtartja a világban. A magyar kultúra rámutat történelmünkre, őseink értékeire, küzdelmeire, nemzetünk megélt életére – kezdte beszédét Szabó Péter polgármester, a magyar kultúra napja alkalmából tartott városi ünnepi esten, a Csengey Dénes Kulturális Központban.

Mint mondta, a kultúra figyelmeztet értékeinkre is. Arra a lelki szellemi kincsre, amit magyarként egészen sajátosan hordozunk önmagunkban. Ugyanakkor minden kulturális alkotás szól az önmagát túlszárnyalni akaró emberről is, a tehetségről, az élethez való személyes hozzáállásról, az önkifejezésről és az értékteremtésről. Vagyis a kultúra maga az értékes ember.

– A mai ünnep gondolata, hogy emléknappal is hozzuk évről évre a jelenbe az elmúlt ezer év magyar kultúráját, harminchárom éve, a rendszerváltás hajnalán valósult meg először. Mert a nemzet sorsfordító időszakaiban mindig megjelentek, s felemelték szavukat a nemzet értékeit féltő emberek. Ezért a mai ünnep több mint három évtizede felkiáltójel, hogy őrizzük a Kárpát-medencei összmagyarság kulturális értékeit. Mindazt a kincset, amit az irodalom, a nyelv, a képzőművészet vagy éppen a zene területén megteremtettek őseink. Különösen nagy szükség van erre egy rohamléptekben személytelenedő és multikulturálissá váló Európában. Szükséges példát vennünk értékőrző őseinkről és a határainkon túl élő nemzettársainkról is, akik a legnehezebb időkben és elnyomásban is kiálltak a magyar kultúra mellett – hangsúlyozta Szabó Péter.

Kiemelte, ezért is örömteli, hogy Pakson különösen gazdag a kulturális élet és igen színes a kulturális nevelés. – Hiszen az óvodákban és az iskolákban is folyamatos a magyar kultúra kincseinek megismertetése, élményszerű őrzése. Városunkban kimagasló színvonalat képvisel a zene- és táncoktatás, a képzőművészeti lehetőségek széles tárháza. Ugyanígy nagyon fontos hivatást végez a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár és a Csengey Dénes Kulturális Központ is. Közös örömünkre szolgálhat, hogy megkezdődik a kulturális központ teljes körű felújításának tervezése.

A polgármester arról is beszélt, hogy a valódi kultúra elgondolkodtat, gazdagít és felemel. – Köszönöm mindazok munkáját, akik tevékenységükkel gazdagítanak és felemelnek minket, akik őrzik és gyarapítják városunk közösségének kulturális értékeit, hagyományait, hogy a magyar kultúra éljen, erősödjön és fennmaradjon gyermekeink és unokáink számára is. Természetesen továbbra sem fogunk megfeledkezni a városunkban működő kulturális közösségekről, akik mindennapi tevékenységükkel értéket őriznek és teremtenek. Akik munkájukkal gazdagítják városunk polgárait, öregbítik Paks hírnevét itthon és a nagyvilágban – mondta.

Beszédét így zárta: Azt kívánom, hogy legyünk büszkék mindarra, ami magyar, ami csak a miénk. És arra is, ami paksi, mert ha talán nem is gondolunk rá, de minden helyi értékünkkel az egyetemes magyar kultúrát is őrizzük és gazdagítjuk.

Szabó Péter polgármester beszéde után a Paks Kultúrájáért díj átadása következett. Ebben az esztendőben ketten vehették át a kitüntetést, Pétersz Mária és Bunkóczi András.

Pétersz Mária népművelő, könyvtáros, pedagógus a kulturális élet számos területén bizonyította elhivatottságát, hozzáértését, segítőkészségét. Dolgozott népművelőként Pakson a régi művelődési központban, majd két évig a györkönyi művelődési ház vezetője és a községi könyvtár könyvtárosa volt. 1978-tól a Paksi Városi Művelődési Központ népművelője volt, majd ennek tagintézménye, az Ifjúsági és Úttörőház vezetője. Az intézmény megszűnésekor (1989) ismét a művelődési központba került az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda vezetője lett. Irodavezetői munkája mellett óraadó tanárként dolgozott a Paksi Deák Ferenc Általános Iskolában, ahol nyolc évvel később magyar nyelv és irodalom szakos tanárként és iskolai könyvtárosként folytatta munkáját. 2002-ben bemutatta a Paksi Tükörben Gáts Krisztina Beáta Napsugárszínű NAPJAIM című verseskötetét. 2002-től 2010-ig szerkesztette a Deák Diák Sulilapot, valamint négy iskolai évkönyv szerkesztése is az ő nevéhez fűződik. 2010-ben Visken megrendezett költészet napi versmondó versenyre készített fel gyerekeket, járt Kézdivásárhelyen, tagja volt a városi küldöttségnek. 2011. szeptember 1-jétől akkori nevén a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár 1. sz. fiókkönyvtárában – ma Kínálgató Iskolai és Gyermekkönyvtár – kezdett dolgozni, onnan vonult nyugállományba 2015-ben. A 2015–2016-os tanévben a Paksi Roma Nemzetiségi Önkormányzat közösségi házában, a Tanodában felzárkóztató és szabadidős foglalkozásokat tartott általános iskolásoknak, a nyári szünidei táborban négy hétig ugyancsak roma gyerekekkel foglalkozott. Nyugdíjas évei alatt is az irodalom, a könyvek és a kultúra szeretete élteti. Visszament dolgozni a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtárba. 2020-ban két kiadvány szerkesztője volt, az egyik Magyar Anita Majd én megmondom a tutit című verskötete, a másik pedig a Paksi Deák Ferenc Általános Iskola jubileumi évkönyve. A Paksi Tükör 2021. szeptemberi számában megjelent a városi könyvtár egykori igazgatója, Herczeg Ágnes hagyatékából összeállított Paksi ragadványnevek című dolgozat, melyet Gutai Istvánnal közösen publikáltak. Pétersz Mária 2002-ben a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány kitüntetettje volt, 1986-ban dicséretben részesítette a művelődési miniszter.

Bunkóczi András kultúráért tett önzetlen, szabadidőben végzett munkássága a munkahelyén kezdődött. Az erőműves főjavítások után szüksége volt a dolgozóknak a kikapcsolódásra. Ennek apropóján szervezte meg több mint tíz éven át a Karbantartói sportnapot. Szemléletét tovább formálta a Magyarok Világszövetségében végzett segítő munkája, ahol L. Németh Erzsébet kedveltette meg vele az irodalmat, más és mélyebb érzéseket ébresztve benne a hazaszeretettel, a hittel és a közösségi élettel, és az ezen értékek mentén születő örök barátságokkal kapcsolatban. A köznevelési és kulturális bizottság tagjaként megismerhette a város meghatározó egyesületeit, együtteseit, céljaikat és meghatározó igényeiket. Ezen ismeretek mentén sikerült támogatást szerezni a város lakóinak komfortérzését emelő produkciók támogatására. Bunkóczi András néhány évvel ezelőtt elindította a Petőfi-túrákat Sárszentlőrincre és Borjádra. A rendezvénysorozat tisztelgés és a hazafiság ápolása volt hazánk nagy költőjének emlékhelyén. A Paksi Sárgödör téri Présháztulajdonosok Egyesületének tagjaként egy olyan közösségi életbe kapott betekintést, amely visszanyúlik a múlt századba. A paksi sillerbor nimbuszának feltámasztásához kapcsolódó rendezvények lebonyolításában tevékenyen, folyamatosan közreműködött és közreműködik. Az egyesületen belül megalakította a Siller Nótakört, amelynek célkitűzései között szerepel a hagyományok őrzése, a nóták gyűjtése az utókornak, a gasztronómia és a kulturált borfogyasztás megismertetése. Elkészíttette a nótakör imázsfilmjét, melyben a nótázás Paks város nevezetességeihez kapcsolódik. Ezzel párhuzamosan javaslatára elkészült a 215 nótából álló hagyományőrző nagy nótáskönyv. Megvalósult célkitűzéseként minden páros évben a város négy középiskolájának kulturális és várostörténeti vetélkedőt szervezett. A kulturális és várostörténeti vetélkedő minden páratlan évben átalakul sportvetélkedővé. Bunkóczi András szervezésében már a negyedik szabadtéri komolyzenei koncertre várják majd a közönséget.

A városi ünnepségen Csík János és a Mezzo zenekar adott koncertet. Az est zárásaként Szántó Zoltán alpolgármester mondott pohárköszöntőt.