Városi ünnepi megemlékezés március 15-én Pakson
– A szabadság ünnepe a mai. A szabadságé, amiért nemzetünknek minden történelmi korban komoly árat kellett fizetnie. Nincs ez most sem másképp – mondta ünnepi beszédében Süli János miniszter a március 15-i paksi városi ünnepségen, a Szent István téren.
Mint monda, annak idején először sokan úgy tekintettek a márciusi ifjakra, mint hangoskodó suhancokra, pelyhes állú sihederekre. Megmosolyogták őket idealizmusukért és megszólták őket a lármáért, az egyre hangosabban skandált jelszavakért. A kétkedőknek beletelt egy kis időbe, amíg rájöttek: a márciusi ifjak valóban megvalósítják az álmukat. Tényleg megcsinálják. Melléjük áll a nemzet, és kifordítják a sarkából a régi világot.
Kiemelte, kétkedőkből ma sincs hiány. – Ma is akadnak, akik szerint a magyarok számára luxus a függetlenség, a szuverenitás, az ellátás biztonsága. Minek termeljük meg mi magunk az élelmiszert, árucikkeinket vagy épp az áramot Pakson, hiszen azt mások jó pénzért el tudják adni nekünk… Hallottunk már ilyet. A mi feladatunk, hogy rácáfoljunk a kétkedőkre – húzta alá.
Süli János beszélt arról, hogy Pakson is megvoltak 1848 hősei és áldozatai, akik előtt fejet hajtunk. Nevüket utcák, intézmények, iskolák sora őrzi. – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elkerülte Paksot, de lakói mindent megtettek a harcok segítése érdekében. A kötelező újonclétszámnál jóval többen szolgáltak paksiak: az eredeti 98 fő helyett 207 katonát küldött a település. 68-an a Bácskába induló sereghez, 139-en a Dráva-menti határvonalon harcoló alakulatokhoz csatlakoztak, hogy visszaszoríthassák a szerb csapatokat. Ifjabb Rézbányai József paksi lakatosmester vállalta, hogy elkészíti a fegyverzetüket, az ehhez szükséges pénzt a vármegye állta – idézte fel.
– Nekünk kell törekedni rá, a mi felelősségünk is, hogy ne csupán tananyag legyenek a mai fiatalok számára. Hiszen a márciusi ifjak vagy épp az aradi vértanúk nemcsak néhány megtanulandó név és hozzá pár évszám. Mindegyikük egy-egy példakép. Nagyon is tudatos, hogy Petőfiről a bicentenáriumra nagyszabású film készül, hogy 1848 hősei kiléphessenek a történelemkönyvek lapjairól, élővé váljanak a Z-generáció számára is. És engedjék meg, hogy megemlítsek egy Pakshoz kötődő kezdeményezést is. Nemrégiben jelent meg a paksi származású Fodor Veronika interaktív könyve, a Talpra magyar, amiben a fiatal olvasók Petőfi Sándorral és a márciusi ifjakkal tartva vihetik sikerre a forradalom ügyét – mondta a miniszter.
– A körülöttünk ma zajló események néhány évtized múlva ugyancsak egy fejezetet jelentenek majd a történelemkönyvek lapjain. Számunkra azonban most a legfontosabb a higgadtság, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr fogalmazott: a stratégiai nyugalom, mert most ez lehet a hőn áhított szabadság kulcsa – húzta alá, azzal zárva beszédét, hogy vigyük haza ezt az üzenetet a családunk körébe. Hiszen mi értük élünk és dolgozunk. Értük imádkozunk a Himnusz soraival: Isten, áldd meg a magyart!
A városi ünnepségen „Minden élet: kő egy épületben” címmel a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 5. osztályos diákjai adtak ünnepi műsort. Felkészítő tanárok: Kákainé Sebestyén Judit, Kiss Zsuzsanna, Pincési Ágnes, Németh Anita. A megemlékezés végén a város vezetői, intézmények, szervezetek képviselői koszorúztak Jámbor Pál szobránál.
A március 15-i városi ünnepi program 17 órakor folytatódik a Csengey Dénes Kulturális Központban, ahol Szabó Péter polgármester mond ünnepi beszédet. Az esten átadják a Tisztes polgár kitüntetést, a díjazottak Gutai Istvánné és dr. Serdültné Benke Éva. Ünnepi műsort ad a Szaggató zenekar, Dalba öntött forradalom címmel. Az est zárásaként Szántó Zoltán alpolgármester mond pohárköszöntőt.