30 éve szabadon – kiállítás
30 éve szabadon címmel látható szabadtéri tárlat a városháza előtti téren. A kiállítás bemutatja, hogy milyen eseményeken keresztül jutott el Magyarország a kommunista diktatúra elnyomásából a rendszerváltozásig. A tizenhárom tabló idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, ami 1989-90-es összeomlásig megfosztotta a magyarokat a szabadságuktól.
Az elnyomó kommunista diktatúrát a rendszerváltozásig vezető történelmi eseményeket dolgozza fel az a vándorkiállítás, ami most Paksra, a polgármesteri hivatal elé érkezett. A „30 éve szabadon” címmel nyílt kiállítás megnyitóján Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versét szavalta el Csépai Eszter színművésznő a hivatal dísztermében. Felcsendült Cseh Tamás Tíz év múlva című dala is, amelyben a kommunizmus szürke személytelensége, kilátástalansága sejlett fel.
– A tizenhárom tablóból álló kiállítást még 2019-ben állítottuk össze. Azóta az ország különböző pontjaira vittük el a tárlatot, hogy a rendszerváltoztatás története minél több emberhez eljusson – fogalmazott László Bernadett, a Terror Háza Múzeum történésze. A kiállítás két részből áll. Az egyikben az 1989 előtti bő 45 év eseményeit veszik sorra. – Nemcsak nálunk zajlottak az elnyomó kommunista diktatúra elleni felkelések, hanem a környező, Szovjetunió által megszállt országokban is. 1953-ban Kelet-Németországban kezdődött, majd 1956-ban Lengyelországban, Poznanban folytatódott. Minden évtizedben történtek megmozdulások. Elég az 1968-as Prágai tavaszra, vagy az 1980-as Szolidaritás megalakulására gondolni, ami nemcsak Lengyelország, hanem az egész szocialista tábor politikai berendezkedését megrengette. A kommunizmus lufija fokozatosan kipukkadt a nyolcvanas években. Ennek a sűrű három évnek az eseményeit láthatják az érdeklődők a kiállítás másik felében – tájékoztatott László Bernadett, a Terror Háza Múzeum történésze.
– Fontos, hogy azokhoz is eljusson a rendszerváltoztatás gondolata, akik beleszülettek a szabadságba. Emlékezni kell a rendszerváltásra, és azt megelőző diktatúrára, így érthetik meg a fiatalok a szabadság fogalmát és azt, milyen világban éltek szüleik, nagyszüleik – fogalmazott Szabó Péter. – Üresen tátongtak a polcok a boltokban. Nem lehetett szabadon gondolkodni, véleményt formálni, vagy éppen megemlékezni történelmi eseményekről. A fiatalok nem tanulhattak tovább a család származása, vagy éppen szüleik az ’56-os forradalom és szabadságharcban való szerepvállalása miatt. Aki pedig szembe mert szállni a hatalommal, börtönbe küldték. Ilyen volt a világ 1956 és 1989 között – emlékeztetett Paks polgármestere.
A kiállítást az ország ötven településén mutatják be idén. Pakson április 20-ig lehet megtekinteni.