Világelső török atomerőmű: sok energia – tiszta forrásból
Törökország – Magyarországhoz hasonlóan – ambiciózus atomerőmű-építési stratégiát valósít meg. Az épülő törökországi Akkuyu Atomerőmű az ellátásbiztonság garantálása, az olcsó áram folyamatos rendelkezésre állása, a klímavédelmi célok teljesítése, valamint az importált és drága fosszilis energiahordozók mennyiségének jelentős csökkentése érdekében valósul meg. A Roszatom török projektjét nem befolyásolják az Oroszország elleni szankciók, amiről Dmitrij Romanyec, az Akkuyu Atomerőmű projektet megvalósító Akkuyu Nuclear vállalat igazgatóhelyettese beszélt a magyar sajtó képviselőinek a Földközi-tenger partján, Mersin tartományban, Ciprussal átellenben zajló építkezés helyszínén.
Ami a projekt hétterét illeti, érdemes megemlíteni, hogy Törökország tavaly októberben ratifikálta a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményt, és ennek jegyében vállalta a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás elérését. Az ambiciózus célok elérése érdekében a török áramtermelés szerkezetét radikálisan át kell alakítani, hiszen a tavalyi fosszilis részarány (gáz és szén) még mindig rendkívül magas volt, 65 százalékot tett ki, annak ellenére, hogy a szél- és naperőmű alapú termelés rekordot döntött közel 45 TWh-val, ami 25 százalékos növekedést jelentett 2020-hoz képest.
Ugyanakkor a klímaváltozás okozta rendkívüli szárazság miatt az ország áramtermelésében jelentős szerepet betöltő vízerőművek részaránya tavaly 9 százalékkal csökkent. Ennek az lett a következménye, a gázerőműveknek kellett kompenzálnia a vízerőművek termeléskiesését. A vízenergia jelentős hiánya az ország gázfogyasztását csaknem 62 milliárd köbméterre növelte, ami újabb éves rekord. Ebben a helyzetben a török kormányzat – követve a nemzetközi trendeket – a megújuló energiaforrások részarányának további növelésében, az atomenergia alkalmazásában, valamint a fosszilis részarány radikális csökkentésében látja a fenntartható jövő zálogát. Ebből a szempontból különösen jelképes Törökország atomerőművének helyszíne. Akkuyu ugyanis török nyelven fehér, avagy tiszta forrást jelent.
Egyedülálló konstrukció az atomenergetikában
A fenti célok elérése érdekében mérföldes lépést jelent Törökország atomprogramja. A 2010. május 12-i orosz-török kormányközi megállapodás értelmében valósul meg az Akkuyu Atomerőmű, amely a Paks II-höz hasonló VVER-1200 típusú blokkokkal épül meg. Amíg Magyarországon kettő, Törökországban négy épül egyidejűleg a világ legkorszerűbb, 3+ generációs blokkjából. A 20 milliárd amerikai dollár értékű projekt a legnagyobb közvetlen külföldi befektetés Törökországban és teljesen egyedülálló a világon, hogy egyszerre négy ilyen blokkot építenek párhuzamosan.
Dmitrij Romanyec igazgatóhelyettes a beruházás nagyságrendjét érzékeltetendő azt is elmondta, hogy a törökországi atomerőmű teljes üzemideje alatt 50 milliárd dollárral növeli meg Törökország GDP-jét. Jelenleg a beruházáson mintegy 20 000 ember dolgozik, akiknek 80 százaléka török. A maradék 20 százalékon 17 ország dolgozói osztoznak: köztük oroszok, beloruszok, ukránok, kazahok és üzbégek.
A beruházási érték 40 százalékát helyi cégek kaphatják meg, termékek beszállítása és szolgáltatások formájában. Jelenleg már 400 cég és azok alvállalkozói dolgoznak a projektben. Ez óriási lehetőség a török vállalatoknak, hiszen ezzel hosszú távon biztosíthatják a saját és munkavállalóik megélhetését. Sőt, a későbbiekben akár a Roszatom más külföldi atomerőművi beruházásaiban is részt vehetnek. Jó példa erre az is, hogy Fehéroroszországban hamarosan befejeződik a második blokk építése, ezért már tárgyalások folynak arról, hogy a még ott dolgozó cégek részt vehessenek majd az akkuyui projektben is.
A projekt a lehető legnagyobb mértékben támaszkodik a helyi termékekre, például a négy blokk építéséhez szükséges összes betonacél török termék. A beruházás hatalmas munkaszervezést és logisztikát igényel. Elég csak belegondolni az építkezésen dolgozó 20 000 emberre, azok élelmezésére, a beszállító 400 céggel és alvállalkozóikkal történő folyamatosan egyeztetésre, vagy éppen az erőmű területén megépített kikötőbe érkező kisebb és nagyobb berendezések és eszközök mozgatására. Nem meglepő, hogy a világ 5 legnagyobb darujából, a német Liebherr cég gyártmányai közül kettő ezen a beruházáson dolgozik.
Testreszabott integrált ajánlat
A Roszatom integrált ajánlata minden megrendelő ország számára testreszabható, ami azt jelenti, hogy a tervezéstől az építésen át az üzembe helyezésig kulcsrakész megoldást kínál, beleértve a finanszírozást is. Törökország esetében ez azt jelenti, hogy ez az első olyan projekt az atomenergetikában, amely BOO (Build – Own – Operate) konstrukcióban épül, tehát 100 százalékban az orosz fél tulajdonában van jelenleg a projekt, így a cég finanszírozza az építkezést, üzemelteti majd a blokkokat, amelyek éves szinten 35 TWh villamos energiát fognak termelni. Ez a mennyiség Törökország majdani szükségletének 10 százalékát fedezheti. Az építést, üzembe helyezést, az üzemeltetést és az üzemidő végeztével a leszerelést az Akkuyu Nuclear vállalat valósítja meg.
A tájékoztatásból kiderült az is, hogy a beruházás 15 év alatt fog megtérülni. A török-orosz szerződés értelmében a teljes üzemidő alatt termelt villamos energiát a török állam veszi meg a következők szerint: az 1-2. blokk esetében 75 százalék fix, 25 százalék piaci áron; a 3-4. egység esetében pedig 30 százalék fix, 70 százalék piaci áron. A megtérülést követően a villamos energia eladásából származó profitból a török állam is részesülni fog.
Ezzel szemben Magyarország esetében az államközi szerződés alapján 80 százalékban orosz hitelből épül meg a Paks II. Atomerőmű, ennek köszönhetően garantált, hogy a két új paksi, VVER-1200 típusú blokk megépítését követően is 100 százalékos állami tulajdonban maradjon. A magyar projekt esetében a 40 százalékos helyi beszállítási lehetőség – a törökhöz hasonlóan – szintén adott. Érdekesség, hogy a török projektbe hazánkban gyártott termékeket is beszállítanak. A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. budapesti, kőbányai gyárában a négy blokkhoz összesen 16 hűtővízszivattyút gyárt.
Minden a terveknek megfelelően halad
A törökországi Akkuyu Atomerőmű építése az első blokk első betonjának kiöntésével 2018 áprilisában vette kezdetét és a kivitelezés a terveknek megfelelően halad. Az orosz-ukrán konfliktus miatt kivetett szankciók egyáltalán nem érintik a beruházást, hiszen a projekt külföldi (nyugati) beszállítói továbbra is a szerződéseknek megfelelően teljesítenek. A projekt rendelkezik az összes, az építéshez szükséges hatósági engedéllyel. A munkavégzés minden nap, a nap 24 órájában folyik.
Dmitrij Romanyec tájékoztatásából kiderült, hogy az első blokk készültségi foka már elérte a 80 százalékot. A reaktortartályt beemelték a helyére és elkészültek a primerköri csővezetékek hegesztései is. A második egység esetében a reaktortartály már a helyszínen van és hamarosan beépíthetik. A harmadik blokkba nemrég behelyezték a biztonsági célokat szolgáló zónaolvadék-csapdát. Hamarosan a negyedik blokk építése is megkezdődhet.
A tervek szerint az első blokk 2025-ben kezdheti meg a kereskedelmi üzemét, ezt követően pedig évente fogják átadni az egyes egységeket. Az atomerőművet a jövőben üzemeltető mérnökök képzése is folyamatos. Eddig 268 török atomenergetikai mérnököt képeztek ki Oroszországban. A későbbekben ezt a számot 700-ra kívánják növelni. Jelenleg 51 török állampolgár tanul Oroszországban. A képzésekre óriási a túljelentkezés: 1 helyre 78-an jelentkeznek. A törökországi elképzelésekben további atomerőművi blokkok építése is szerepel. A Roszatom hivatalos török kormányzati kérés esetén kész további 3+ generációs atomerőművi egységeket építeni az országban. Nem mellékesen a négy blokk éves szinten csaknem 9 milliárd köbméterre csökkentheti az ország földgázimportját, ami az energiaválság közepette újabb nyomós érv az atomenergetika mellett. Ez a mennyiség csaknem megegyezik hazánk éves gázfogyasztásával.
A biztonság mindenekelőtt – még cunami elleni védőgát is épül
A VVER-1200 típusú atomerőművi blokk legfőbb jellemzője, hogy a biztonság maximalizálása érdekében optimálisan alkalmazza a már korábban is bevált aktív és az alapvető fizikai törvényszerűségeken alapuló passzív biztonságvédelmi rendszereket. A passzív rendszerek például villamosenergia-betáplálás és emberi beavatkozás nélkül is képesek kezelni egy üzemzavari helyzetet és 72 órán keresztül ellátni a blokk hűtését. Az új blokktípus a külső veszélyek (például hurrikán, hó- és jégterhelés, külső robbanás, földrengés, repülőgép-rázuhanás) ellen is védett, a reaktort ugyanis kettős falú, hermetikus konténment szigeteli el a külső hatásoktól.
A török projekt esetében még cunami elleni védőgát is épül. Az ilyen típusú blokkokon alkalmazzák a zónaolvadék-csapdát is. Ez egy olyan műszaki megoldás, amely egy hipotetikus, rendkívül kis valószínűségű, súlyos baleseti helyzetben is képes felfogni a zónaolvadékot. A típus garantált üzemideje legalább 60 év, további 20 éves üzemeltetési lehetőséggel.
Az atomerőművek építése ma már túlmutat magán a villamosenergia-termelésen, hiszen az új beruházások jelentős pozitív hatással járnak a gazdaság, a költségvetés, a környezeti hatások és a társadalmi vonatkozások tekintetében is. Számítások szerint minden orosz atomerőmű-projektbe fektetett dollár 1,9 dollárt jelent a helyi ipar számára, 4,3-at a GDP növekedésben és 1,4 dollárt az adóbevételekben. Becslések szerint két ikerblokk a 60 éves garantált üzemideje alatt 50 milliárd dollárral növelheti az adott nemzet GDP-jét.
Mindezekre tekintettel Törökország – Magyarországhoz hasonlóan – követendő példa lehet más országok számára is, hiszen a klímavédelmi, az ellátásbiztonsági és a versenyképességi célok együttes teljesülése érdekében hosszú távon az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra kíván támaszkodni.
Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője
A törökországi beruházás helyszínén járt magyar sajtócsoportnak tagja volt a TelePaks kétfős stábja. Az útról bővebb összefoglalót láthatnak a televízió Szinergia című magazinjának júliusi adásában, amely azt követően szintén elérhető lesz honlapunkon.