Paks II. a hosszú távú ellátásbiztonság záloga

Atomenergia nélkül nincs ellátásbiztonság Európában, Paks II. pedig hazánk hosszú távú energiabiztonságának záloga – mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter több nemzetközi fórumon hangsúlyozta a nukleáris kapacitás jelentőségét.

– Az energiaválság rávilágított arra, hogy azok az országok érezhetik magukat biztonságban, amelyek maguk gondoskodnak az áramellátásukról, ez szuverenitási kérdés – hangsúlyozta az elmúlt napokban több nemzetközi fórumon is Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy az ellátásbiztonság szempontjából az új atomerőmű megépítése elengedhetetlen. – Atomenergia nélkül nem létezik energiaellátás, és nincs megfizethető energia sem Európában – mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Bécsben tartott konferenciáján. Kitért arra is, hogy a zöldpolitikai célok eléréséhez is szükség van az atomerőművekre, Paks II.-re. Az új atomerőmű segítségével évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehet elkerülni hazánkban. A külgazdasági és külügyminiszter felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország több mint negyvenéves rendkívül pozitív tapasztalattal rendelkezik az atomenergia használata terén.

– A magyar-orosz energetikai együttműködés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Magyarországon az embereknek és a vállalatoknak ne kelljen szembesülniük a korlátozásokkal az energiafelhasználások tekintetében – mondta ezt már Moszkvában, az Energy Week rendezvényén Szijjártó Péter. Kiemelte, a jelenlegi energiaválság a napnál is világosabbá teszi mindenki számára, hogy nukleáris energia nélkül nem lesz ellátásbiztonság Európában. – A két új atomerőmű blokk megépítése Magyarország hosszú távú energiabiztonságának záloga.

Elkezdődött már az úgynevezett hosszú gyártási idejű berendezések, azaz a reaktortartályok és olvadékcsapdák gyártása is Oroszországban. Az előbbi 36, utóbbi 16 hónapot vesz igénybe. A műveletet helyszíni audit előzte meg, ahol a Paks II. szakemberei meggyőződhettek arról, hogy minden adott a gyártáshoz, amelyet szintén nyomon követnek majd a magyar mérnökök. Az olvadékcsapda elemeinek össztömege 732,7 tonna, a reaktortartályok tömege pedig egyenként 330 tonna.

Közben beruházási területen is zajlik a munka: folyamatban a felvonulási épületek létesítése, az új blokkok helyszínén pedig a talajelőkészítő munkálatok eredményeként már közel egymillió köbméter földet kiemeltek. Az így elért ötméteres mélységről végzik el a talajszilárdítást és a résfal építését.

(X)