Városi megemlékezés október 23-án Pakson

Városi megemlékezésre várta a lakosságot az önkormányzat október 23-án délután a városháza előtti térre, az 1956-os emlékműhöz. Ünnepi beszédet mondott Szabó Péter, Paks polgármestere. Közreműködtek a Paksi Vak Bottyán Gimnázium diákjai.

„Ady kérdezte sorsa éjjelén: / Lehet-e az ember, ember és magyar? / Feleltek ti, bátor, szent fiúk. / Lássuk: a Világ most vélünk mit akar? / Vagyunk egy szálig elszánt emberek, / Kiket tiporni tovább nem lehet / Ha kell, még én is veletek halok, / Ha engedtek ti, szent fiatalok. / Öt nap, s öt véres szörnyű éjszaka, / A csillagokba írta szentelt nevetek.

Dutka Ákos költő, Ady Endre egykori barátja és harcostársa gondolataival köszöntötte a megjelenteket Szabó Péter, Paks polgármestere az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján tartott városi megemlékezésen. Mint mondta, Dutka Ákos a forradalom napjaiban már 75 éves volt, de az események hevében úgy érezte, hogy a már 37 éve halott barátja, Ady Endre nevében is meg kell, írja ezt a verset, melynek az Ember és magyar címet adta.

– Igen. A forradalom napjainak lelkülete minden jóérzésű magyar embert átjárt, megihletett, erőssé, hőssé, és ha csak kis időre is, de szabaddá tett. A költő szavai ezért ma minket is emlékezésre indítanak. Emlékezünk a hazugság éveire, melyben az akkori kommunista rendszer elrabolta minden magyar ember szabadságát, méltóságát, és egy reményteljes, gyarapodó élet lehetőségét. A népi demokrácia nevében bizonytalanságba, rettegésbe, egzisztenciális és lelki félelembe taszították a magyar embereket. Az ötéves tervekkel, munkaversenyekkel, hazug földi paradicsomot ígérő ideológiájukkal becsapták, tönkretették hazájukat és a magyar embereket. Így ezekben az órákban arra is emlékezünk, hogy 1956 kommunista vezetői a romlás, erőszak, pusztítás és a hazugság nyomait hagyták nemzetünk történelmében – mondta a polgármester, majd így folytatta:

– De ma inkább emlékezünk „a bátor, szent fiúkra”. A paksi hősökre Kolonics János, Czuczor Antal, Tuba János bátor, önfeláldozó tetteire. És emlékezünk 1956 minden martijára, neves és névtelen hősére, akik vérükkel mindörökre dicsőségesen vésték nevüket nemzetünk történelemkönyvébe. Szabadságvágyukkal, alázatukkal, félelem nélküli bátorságukkal új világot nyitottak nem önmaguk, hanem a későbbi generációk számára. Mert mi, mai életünkhöz, a számunkra oly természetes szabadságot és függetlenséget 1956. október 23-án kaptuk ajándékba. A pesti srácok és a vidéki hősök vére maggá vált, a mi jelenkori szabad és gyarapodó életünkhöz. Ezért a mai modern Magyarország és a magyar nemzet számára egyetlen méltó erkölcsi igazodási pont létezik, ez pedig 1956 forradalmának tiszta eszménye. A szabadság, az idegen hatalmaktól való függetlenség és az ember méltóságának megvédése – húzta alá Szabó Péter.

Kiemelte, hogy miközben emlékezünk, kell, hogy emlékeztessük magunkat is, melyhez a költő gondolatai segítségünkre lehetnek, mikor arról beszél, hogy Ady Endre kérdésére évtizedekkel később az ’56-os ifjak adnak igaz és tiszta választ. – Igen, emlékeztetnünk kell magunkat, hogy a ma bátorsága a jövő boldogsága, a ma gyávasága a jövő pusztulása lehet. És mindez különösen fontos napjainkban, mikor veszélyes, zavaros és kiszámíthatatlan napokat élünk. Amikor semmire nincs nagyobb szükség, mint tiszta fejre, bátor szívre, hazaszeretetre és a béke iránti feltétlen elköteleződésre. Igen, a ma hibáit gyermekeink és unokáink is élni és hordozni fogják – hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy a forradalmárok még egy fontos ajándékot biztosan örökül hagytak nekünk. Ez pedig a szív bátorsága és örök fiatalsága. – Igen, aki képes legyőzni félelmeit, aki szétosztja önmagát és lemond akár életéről egy nagyobb jóért, annak szíve mindörökre fiatal marad. És ez a lelkület átragad azokra is, akik tisztán és őszinte nyitottsággal tekintenek a forradalom hőseire. Ahogyan átragadt a költőre is, aki így zárja sorait: „/ Köszönöm nektek, drága szent fiúk, / hogy visszaadtátok a csüggedő hitet, / S a barikádok hunyó szent sugarainál / Adynak kiáltsuk, szabadon ma már / Mit az ég falára vérrel írtatok: / Emberek vagyunk, újra magyarok.”

A megemlékezésen közreműködtek a Paksi Vak Bottyán Gimnázium tanulói, Bereményi Géza: Corvin-köziek című versét Jantner Enikő és Otterbein Petra mondták el. Az ünnepség végén koszorúztak az emlékműnél.

A városi megemlékezés 17 órakor a Csengey Dénes Kulturális Központban folytatódik, ahol Szabó Péter polgármestere mond beszédet. Az esten átadják a Pro Urbe Emlékérmet, 2022-ben a kitüntetettek Pupp Réka és dr. Bodnár Imre, valamint megtartják a Tehetséges Paksi Fiatalok Alapítvány díjátadóját. Ezt követően „Kit nemessé emelt a föld porából / Sok ritka szenvedés” – In memoriam dr. Tarisznyás Györgyi címmel ünnepi műsort adnak a Paksi Vak Bottyán Gimnázium 11. évfolyamos diákjai, felkészítők Hermánné Tóthegyi Judit, Prantner-Zatykó Tünde és Szeriné Hipszki Györgyi.