Turisztikai fejlesztési programot zártak
Felkerüljön az ország turisztikai térképére a Déli Dunakanyar, és mások is megismerjék a térség természeti, kulturális és gasztronómiai értékeit. Ez volt annak a mintegy 300 millió forint összértékű fejlesztés célja, amelynek a záróeseményét szerdán (10.26.) tartották Bölcskén, a program keretében megnyílt Bor- és Sonkamúzeumban. A projektben Bölcskén kívül Paks, Dunaföldvár és Madocsa is részt vett. Mind a négy településen több beruházás valósult meg az elmúlt években. A pályázatot a Tudással a Jövőért Közhasznú Alapítvány vezette konzorcium nyerte a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP).
Füstölték a mesterek a sertéscombot Bölcskén, a nemrég megnyílt Bor- és Sonkamúzeum kamrájában a projekt záróeseményén. A helyi szokás szerint mandulahéjat is használtak a folyamat során annak érdekében, hogy élénkebbé és ízletesebbé váljon a végeredmény. A létesítményben megnézhetik az érdeklődők, milyen eszközökkel zajlottak a disznóvágások, meghallgathatják milyen dalokat énekeltek a szőlősgazdák a bölcskei pincesoron a nyolcvanas években.
– Nem kellett nagyon kreatívnak lennünk. Csupán egy olyan kultúrát elevenítettünk fel, amelyhez rendelkezünk kép- és hanganyaggal, szöveges emlékekkel. Az utolsó pillanatban tettük ezt, hiszen a faluban sincs már olyan mértékű sertéstartás mint évtizedekkel ezelőtt volt – mondta Galó Levente, ötletgazda. A múzeum egyik felében kialakított tárlat nemcsak a sertéstartást, hanem a feldolgozást is bemutatja. A múzeum kialakítása, csakúgy, mint a Jézus Szíve Kápolna és a Szent András kastély felújítása, egy kerékpáros pihenőpont létrehozása a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) elnyert forrásból valósult meg. A projektben Bölcskén kívül Paks, Dunaföldvár, Madocsa is részt vett.
A pályázat keretében Paks-Dunakömlődön egy kerékpáros-pihenőt hoztak létre, valamint Lussonium területén történt turisztikai célú fejlesztés egy római kori játszótér és egy fűszerkert létrehozásával. – Ez a kistérség számos olyan értékkel rendelkezik, amit érdemes bemutatni. Mind hagyományaiban, mind építészeti örökségében ez egy szép és értékes környék. A legfontosabb eredménynek a kitérségi együttműködést tartom. A Déli Dunakanyar turisztikai szempontból vonzó desztináció lehet az országban. Ez a jövő, ebben kell gondolkodni – mondta Szántó Zoltán, Paks alpolgármestere.
Információs terminállal és internettel ellátott kerékpáros pihenő- és tűzrakóhely, modern játszótér, megújult közvilágítás és tanösvény, egyebek mellett ezek valósultak meg Madocsán a projekt részeként. – Ezen túl a Duna-parton egy sétányt alakítottunk ki kandeláberekkel, közvilágítással – mondta Baksa Ferenc, a település polgármestere.
A pályázati forrást a Tudással a Jövőért Közhasznú Alapítvány vezette konzorcium nyerte el, a cél pedig az, hogy a Déli Dunakanyar felkerüljön az ország turisztikai térképére. – A projekt legfontosabb része az összefogás. Ennek nagy szerepe van a fejlődés szempontjából. A hatvanas években a Balaton-felvidéket meg akarták szüntetni, ma pedig az ország egyik legdrágább része. Mi akadályoz meg bennünket abban, hogy az ország középső része, azaz a Déli Dunakanyar is ilyen patinás, előkelő, keresett, népszerű és értékes hellyé váljon? – tette fel a költői kérdést Belasics Edit. A Tudással a Jövőért Alapítvány, a program szakmai vezetője úgy véli, hogy ezekkel a fejlesztésekkel lehet a fiatalokat itthon tartani.
A projektre mintegy 300 millió forintot nyert a konzorcium. Fehérvári Tamás, a források elosztásáért felelős Tolna Megyei Közgyűlés elnöke szerint már készülnek a tervek a program folytatására. – A TOP első részére 27 milliárd forint állt rendelkezésre, majd a program előre haladásával ez az összeg 40 milliárd forint fölé nőtt, köszönhetően a megye kiváló terveinek. A végösszeg még változhat, hiszen egy-két beruházás még nem fejeződött be. Úgy gondolom, jó munkát végeztünk. A jövőben pedig beindulhat a program második része – mondta Fehérvári Tamás. Tolna megyébe 45 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezhet a jövőben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program folytatásaként.