Negyven éve történt

– Megvan! – Kiáltott az operátor, majd felcsattant a taps, feloldva a teremben lévők feszültségét. Az esemény 1982. december 28- án 0 óra 13 perckor játszódott le az atomerőmű 1. blokkvezénylőjében, a blokk országos hálózatra kapcsolásakor. Ennek az eseménynek az ünnepi hangulatát próbálom felidézni a korabeli sajtótudósítások felhasználásával, amelyek közül a legrészletesebb helyszíni tudósítást a Tolna Megyei Népújság munkatársa, Hazafi József írta, a hozzá való fényképeket pedig Gottvald Károly készítette.

A paksi atomerőműben az első reaktor fizikai indítását 1982. december 25-én fejezték be, eredményeit kiértékelték, majd megkezdték az energetikai indítás manővereit. Hétfő délután (27-én) arra készülnek, hogy valamikor az éjszakai órákban áramot adjanak az országos hálózatba.

A párhuzamos kapcsolás ipartörténeti esemény, amelyet zsigereikben éreznek az üzemelésben részt vevő mérnökök és szakemberek. A blokkvezénylőben tevékenykedők arcán látszik a várakozás feszültsége, de leginkább a hosszú műszakok felajzott tenni akarása, az ünnepvárás hangulata.

Vámos Gábor ügyeletes mérnök és csapata műszakváltáshoz érkezett, kissé csalódottan adják át a stafétabotot, mert abban reménykedtek, hogy ők fogják elvégezni a párhuzamos kapcsolást. Faragó Péter ügyeletes mérnök és csapata veszi át a munkákat, majd este 10 órakor ők is átadják a munkaterületet Bajsz József ügyeletes mérnöknek és csapatának, valamint Gálos Tibornak, a Villamos Osztály vezetőjének, aki a villamos kezelőpultnál dolgozik. Simon Péter üzemviteli főosztályvezető is a vezénylőben van, akitől Valentyin A. Karibszkij, a Szovjetunió műszeripari miniszterhelyettese megkérdi: Hogy érzi magát? Kellemesen, jön a válasz, megtoldva azzal, hogy egy kicsit sokan vagyunk a teremben. Valóban, aki csak tehette, bent volt a vezénylőben, közülük az alábbi személyeket név szerint is említik a tudósítások: Gennagyij Sasarin, a szovjet partnerminisztériumok miniszterhelyettese, a már említett Karibszkij, Méhes Lajos ipari miniszter, K. Papp József, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára, Kapolyi László ipari államtitkár, a paksi atomerőmű beruházási kormánybizottsága és az állami indítóbizottság elnöke, Szabó Benjamin kormánybiztos, Pónya József vezérigazgató és Maróthy László, a Nukleáris Főosztály vezetője.

Hétfő délután az erőmű szekunderkörének valamennyi berendezését és műszerét átvizsgálták, kipróbálták, a szükséges javításokat elvégezték. Este 8 órakor a gépházban már beindult a 2-es turbina, s ekkor kezdtek hozzá a földzárlat méréséhez. Fél 11-kor megkezdődött az automata szinkronizáló próbája és több előírt művelet végrehajtása.

Bajsz József ügyeletes mérnök éjfélkor jelentette Méhes Lajosnak, hogy felkészültek az első magyar atomerőmű párhuzamos kapcsolására. A jelentés után tájékoztatta a vendéget az energetikai indítás eddig végzett manővereiről, majd éjfél után tíz perccel engedélyt kért a párhuzamos kapcsolás végrehajtására. „Engedélyezem”, volt a válasz. Ekkor Bajsz József kiadta az utasítást a reaktort irányító operátornak, Kardos Imrének és a Gálos Tibor által vezetett villamos szakembereknek a párhuzamos kapcsolás végrehajtására. – Generátor-relétér, figyelem! – mondta Gálos Tibor a generátornál dolgozó szakembereknek. – Az oszcilloszgráf indul! Két másodperc múlva, 1982. december 28-án 0 óra 13 perckor hangzott el: – Megvan! Ezzel az atomerőmű 1. blokkjának 2-es generátora megkezdte a villamosenergia-termelést az országos hálózatra.

Azt azonban a történelmi hitelesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy szinte rögtön ezután a blokk egy rövid időre kiesett, de a szakemberek hamar megoldották a problémát, és a vendégek ebből semmit nem vettek észre.

A jelen lévő tudósítóknak Méhes Lajos nyilatkozott: „Nagy öröm számomra, hogy részese lehettem hazánk ipari és energiapolitikai eseményének. Büszkeség számunkra, hogy új, a nukleáris energiából termelt árammal bővült energiaellátásunk. Együtt örülhettem itt, Pakson sok ezer magyar és más országbeli dolgozóval a párhuzamos kapcsolás pillanatában.” (Tolna Megyei Népújság)

„Hazánk ipari és energiapolitikai fejlődésének jelentős állomása ez az esemény, amikor a hagyományos erőművek mellett nálunk is megkezdődött a nukleáris energia hasznosítása. Az új energiahordozó segítségével jelentős mennyiségű szénhidrogént helyettesíthetünk, amely köztudomásúan csak egyre nehezebben és drágábban vásárolható a világpiacon.” (Magyar Hírlap)

A negyvenévnyi biztonságos üzemeltetés először az építők-tervezők szakszerű és lelkiismeretes munkájának köszönhető, majd ez a köszönet illeti meg az üzemeltető személyzetet, akik jó szakemberként még hozzá is tettek a technológiai és egyéb követelményekhez, hiszen növelték a blokk teljesítményét, valamint a szakszerű üzemeltetés eredményeként még az élettartam meghosszabbításának lehetőségét is megteremtették. Szép, sikeres és eredményes negyven év volt, méltó az ünneplésre.

A blokkindítás történelmi pillanatait korabeli filmfelvételen bárki megtekintheti az Atomenergetikai Múzeumban az interaktív tudáskapszulán vagy képeslapon a múzeumos applikáció segítségével több, ebből az időszakból származó relikviával együtt.

Beregnyei Miklós

/Megjelent a Paksi Hírnök 2022. december 9-i számában a Tárgytörténet sorozatban/