Jó napot, mi újság? – Sipos Gabriella
Testben és lélekben megerősödött az elmúlt évek – s főként az utóbbi hónapok – során Sipos Gabriella. Nemrég majdhogynem nehezére esett átmenni az úttesten, mostanság viszont futóversenyről futóversenyre jár. Legutóbb Izraelben állt rajthoz, de már keresi az újabb kihívásokat. Nehéz elhinni, de még egy éve sincs, hogy felhúzta a futócipőt.
Sipos Gabit nem igazán kell bemutatni a paksiaknak. Részben azért, mert ő maga is tősgyökeres paksi, másrészt azért, mert 33 éve az egészségügyben dolgozik. 1990. augusztus 1-jén szegődött el a rendelőintézetbe, fogászati asszisztensként kezdte pályáját. Húsz éve kardiológiai és angiológiai szakasszisztensként végzi a munkáját, amit még ennyi idő elteltével is szemmel láthatóan imád. Lelkesen beszél még az EKG-vizsgálatról is, de mint elárulja, elsősorban az motiválja, hogy az embereken segíthet. Miközben a munkájában kitartó és elismert, a magánélete – mondhatni – romokban hever, amit nem is rejt véka alá: nyíltan beszél egykori boldogtalan házasságáról, ahol megalázottnak érezte magát, s arról is, hogy nyolc éve nem talál társra. A kilátástalanság érzését növeli, hogy rövidesen ki kell költöznie bérlakásából, és megoldást, jelesül egy megfizethető albérletet kell találnia. Emiatt érthető módon vannak álmatlan éjszakái. Saját lakásról egy adósságot maga mögött hagyó házasság után, szerény fizetésből hiába is álmodna. Ezzel együtt újabban szebben látja a világot, élete új fordulatot vett, tudatosan, lépésről lépésre haladva testben és lélekben is megújult.
Az első lökést egy mélyvénás trombózis adta, amire munkahelyi vezetője, környezete és ő maga is egybehangzóan úgy reagált: le kell fogynia, ha vissza akarja nyerni az egészségét. Életmódot váltott, egyre tudatosabban étkezett, majd beiktatta az életébe a mozgást. Ebben rendkívül nagy segítséget kapott kolléganőjétől, Németh Andreától, aki mindennapos edzéstervvel segítette eljutni az első, sétával megtett kilométerektől a versenyen is teljesített tízkilométeres távig. Gabi nem titkolt büszkeséggel árulja el, hogy közel ötven kilogramm feleslegtől szabadult meg, ahogy tréfásan szokták neki mondani: egy embernyit fogyott. 182 centi magas és beszélgetésünk napján 71 kg a súlya. Nemcsak vonzóbb lett, hanem magabiztosabb is, hiszen önmagának is igazolta, hogy van kitartása, hogy képes elérni a kitűzött célt. A futást egyébként csupán az elmúlt nyáron kezdte el, s szinte azonnal futóversenyekre, fesztiválokra neveztek Andival. Kétkilométeres távval indított, most tíznél tart, de – mint kellő magabiztossággal mondja – ősszel félmaratont fut majd. A sport az önbecsülésen túl új ismeretségeket, új közösséget biztosít számára, és fantasztikus élményeket. Legutóbb például egy izraeli kalandot. Ugyanis fogták magukat Andreával, és neveztek az izraeli Ein Bokekban rendezett Dead Sea Marathonra. Egy-egy hátizsákkal a hátukon vették nyakukba az ismeretlen világot, s ha már elutaztak, megnézték Jeruzsálemet, Tel Avivot is. Persze nem luxusutazásra kell gondolni, azt ők nem engedhették meg maguknak, hostelekben laktak, alkalmi fuvarokkal utaztak, ami egyébként cseppet sem von le a kaland értékéből. Az pedig kifejezetten hozzátesz, hogy kivívta édesanyja, testvére és fia elismerését, és meggyőződése szerint édesapjáét is, aki 2015- től már fentről követi nyomon a sorsát. S ha már szóba került fia, Márk, elárulja, hogy természetesen ő a szíve csücske. Huszonhat éves, immár turbinaoperátorként dolgozik az atomerőműben. Hétéves korától kosarazott egészen addig, amíg össze tudta egyeztetni a munkával. Gabi életében újabb mérföldkövet jelent majd, hogy Márk és kedvese, Viki, akik jelenleg együtt laknak vele, rövidesen új otthonukba költöznek. Ez egyszerre jelent majd némi ürességét és a mostaninál minden bizonnyal több szabadságot, amire minden eddiginél jobban fel van készülve, hiszen mostanra céltudatos, erős, kitartó nővé vált.
Szabó Vanda