Hatvanéves osztálytalálkozót tartottak

Hatvan éve végzett a bajai 609. számú Ipari Tanuló Intézetben az a 34 fős fiú osztály, amelynek egykori tanulói közül nyolcan találkoztak Pakson, a Dunapálma Étteremben augusztus 12-én. A találkozót, mint szinte minden évben, a paksi Decsi István és felesége szervezte. A megjelent egykori osztálytársak többsége a párjával együtt érkezett, jöttek Tolna, Somogy, Baranya és Bács-Kiskun vármegyéből is. Tizenkilencen sajnos már nincsenek az élők között, mondta Decsi István. 1960-ban indították az első mezőgazdasági gépszerelő osztályt, amelyben csak vidéki gyerekek voltak, valamennyiüket egy szobában helyezték el. A fiúk nagyon összeszoktak, főleg, hogy fél évig haza se mehettek, nehogy meggondolják magukat a tanulást illetően. Amellett, hogy a szakmát alaposan megtanították nekik, rendet és fegyelmet is tanultak a bajai iskolában.

Az osztálytalálkozókon, amelyek az utóbbi időben már évente ismétlődnek, rendre felelevenítik a régi emlékeket. Azt, hogy korán reggel ébresztették őket, a kenyeret a zsebükbe gyömöszölve rohantak az iskolába, vagy, hogy, ha a szekrényüket nem tették rendbe, visszatérve a kollégiumba a földre szórva találták a holmijukat, illetve, hogy pokrócon húzták egymást, úgy fényesítették a parkettát a szobában. De elmesélték azt is, hogyan cigarettáztak titokban, vagy csentek dinnyét a bajai piacról úton az iskola felé, vagy miként kínálták őket nagy lábas mákostésztával a határőrök. Decsi István elmondta, sajnálja, hogy többen elhagyták a pályát, de akadt, aki társszakmákban, sofőrként, tűzoltóként dolgozott tovább, vagy autószerelőként, mint végül ő maga. Megszerezte többek között a mezőgazdasági gépszerelő mestervizsgát is. Összeszámolta, hogy öt hónap híján huszonöt évet járt iskolába életében. Minden osztálytalálkozó végén meghatottan búcsúznak egymástól az egykori osztálytársak. Decsi István ilyenkor azt szokta mondani nekik, hogy nem szabad keseregni, örüljenek, hogy újra együtt lehettek.