Átadták a Pro Urbe kitüntetéseket

A Városháza előtti téren, az 1956-os emlékműnél megtartott megemlékezés után a Csengey Dénes Kulturális Központban folytatódott az október 23-i ünnepi program. Szabó Péter, Paks polgármestere mondott beszédet. Az esten átadták a Pro Urbe kitüntetéseket, és köszöntötték a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány (TPFA) idei díjazottjait.

– Wolfhart Pannenberg német teológus mondta, hogy a teremtésben az ember az egyetlen, amely egyszerre képes érzékelni a múltat, jelent és jövőt. Igen, az ember az egyetlen létező, aki képes a saját jövője érdekében tudatosan tervezni, döntéseket hozni, tevékenyen várni a holnapot. És amikor mindennek útját állják, gátak közé vetik, akkor a lét zsákutcába kerül és küzdeni kezd önmaga méltóságáért, szabadságáért – kezdte ünnepi beszédét Szabó Péter polgármester az október 23-i városi ünnepi esten.

Kiemelte, hiszi, hogy 1956 forradalma ebből az emberi természetbe írt alapvető képességből és a szívek semmihez sem mérhető bátorságából született. – Hiszen a II. világháború után, 1948-tól, Magyarország kommunista vezetése a totális romlás felé vitte az országot egzisztenciálisan és morálisan egyaránt. Az államosítás, az erőszakos tsz-esítés, értelmetlen iparosítás és mezőgazdaság romba döntése, a beszolgáltatások mindennapi kényszere az éhezés szélére vitte az ország lakosságát. De a legfájóbb és legméltatlanabb a magyar nép morális egységének megbontása volt a megfigyelésekkel, az ÁVH brutális és embertelen eszközeivel. 1956 októberére emberi méltóságában és szabadságában megtépázott ország mondta ki egyszerre Budapesten és vidéken, hogy elég volt. Elég volt a szégyenből, félelemből, bizonytalanságból, megaláztatásból, a jövő elrablásából, a szabadság és az ember méltóságának eltiprásából. 1956 hős eseményei néhány óra alatt robbantak ki, és hosszú évek terhét rúgták le a magyar nép lelkéről. Ezért az akkori tettek ma is élnek és hatnak ránk. Mert bár életünket az időben előre felé éljük, de a benne történt eseményeket az időben visszatekintve érthetjük meg igazán. Ezért kötelességünk újra és újra emlékezni, és a jelen eseményeinek fényében újra és újra értékelni és megbecsülni mindazt, amit ’56 forradalmárjai vérük árán szereztek legkevésbé önmaguknak, inkább nekünk, ma élőknek. Hiszen a rendszerváltás és napjaink szabad és fejlődő élete 1956 hőseinek is köszönhető – mondta a polgármester.

Majd így folytatta: Churchill mondta egyszer, hogy a jövőhöz a pénznél jobban kell a jelen és a múlt világos ismerete, és egy építő ötlet a mostban, melynek létrejöttéért az ember képes megtenni mindent. – Ma már látjuk és értjük ennyi idő távlatából az 1956-os forradalom értékét, üzenetét, ránk nehezedő felelősségét. De ugyanígy látnunk és értenünk kell a jelen világot és annak értékeit és veszélyeit. A szabadság és a fejlődés adta jólét és biztonság nagy ajándékát. A közelmúlt és a jelen létünkbe hatoló kihívásait. Hiszen a vírus, a migráció, a háború és a hazánkat sújtó uniós politika negatív következményei egyre mélyebben szövik át az egyes ember és a családok hétköznapi életét. Ezért a mából csak úgy tekinthetünk a jövőbe, hogy ragaszkodunk a múlttól kapott értékeinkhez. A szabadsághoz, emberi méltóságunkhoz, a szív bátorságához, az összefogás erejéhez és a lét biztonságához – húzta alá.

Arról is beszélt, hogy hiszi, hogy mi itt Pakson az elmúlt években bizonyítottuk, hogy mindezen értékekkel rendelkezünk és meg is éljük azokat közösségünk javára. – Hiszen a vírus idején összefogtunk az idősekért, betegekért, családokért. De az atomerőmű építésével összefüggő városunkra nehezedő feladatok és kihívások megoldása sem megy majd jelentős összefogás nélkül. Jó reményünk van arra, hogy a következő hónapokban az építkezés mai ütemét magasabb fokozatra kapcsolják, és ezzel együtt a szükséges források rendelkezésre állásával megvalósulhatnak azok a kész városfejlesztési tervek, melyeken az elmúlt években sokat dolgoztunk. Mert Churchill szavai igazak városunk jelenlegi helyzetére is, hogy jövőnk a múltunkból és a jelenünkből születik meg. És az építkezés által formálódó új jövő az, melyből megmaradhat a mindennapi lét biztonsága is. Az a biztonság, melynek megőrzéséért sokat tettünk az elmúlt nehéz hónapokban. Hiszen a megemelkedő energiaárak és az érzékelhetően magas infláció kapcsán az elmúlt közel két évben szükség volt néhány racionális döntés meghozatalára. Mindezt úgy tettük, hogy városunk lakóinak a legkevesebb kellemetlenséget okozza – összegzett.

Beszédét így zárta: 67 évvel az 1956-os forradalom és szabadság harc után mi egy szabad világban élhetünk. Ahol persze sosem felejthetjük a forradalom lelkületét, a benne értünk is harcoló ezrek áldozatát. És azt sem, hogy minden jó, amit ma megélhetünk koránt sem természetes. Nemzetünk, városunk, családunk jólétét, biztonságát, szabadságát, fejlődését, gyermekeink, unokáink jövőjét értékelnünk és őriznünk kell. Kívánom, hogy tudjuk mindezt naponta tenni a forradalmárok szabad, önfeláldozó, a jövőért tenni akaró, tiszta és mindig fiatal lelkével.

Az esten átadták a Pro Urbe emlékérmet, amely kitüntetés azoknak a személyeknek, illetve szervezeteknek adományozható, akik, illetve amelyek tevékenysége a város gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésében kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult. 2023-ban Bosnyák Zoltánné és dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna vehettek át Pro Urbe kitüntetést.

Bosnyák Zoltánné 1978-ban képesítés nélküli óvónőként kezdte szakmai pályafutását a paksi Vörösmarty utcai óvodában. A diplomáját 1981-ben a Kecskeméti Óvónőképző Főiskolán szerezte. 1987-től már a III. számú óvodában dolgozott tagóvodavezetőként. 1999-ben sikeresen pályázott a Mesevár óvoda, majd 2004-ben az összevonással létrejött Paksi Benedek Elek Óvoda intézményvezetői posztjára. A három tagintézmény különböző nevelési programjának összehangolása és közös egységgé formálása az ő irányításával valósult meg a tagóvodák autonómiájának megőrzése mellett. Mindig nagy figyelmet fordított a szakmai önképzésre. Tanult a hajdúböszörményi és a soproni óvónőképzők intézményeiben, így alkalma volt megismerni a magyar óvóképzés bölcsőinek számító, nagy múltú iskolák szakmai profilját, sajátosságait. Ekkor került kapcsolatba a Soproni Pedagógiai Főiskolai Kar tanáraival, akikkel közösen tevékenykedett az Óvodai nevelés játékkal, mesével című országos, akkreditált nevelési program előkészítésében és megvalósításában. Megalapították a Játékkal, Mesével Nevelő Óvónők Egyesületét, melynek eredményeként ma már 11 bázisóvodán kívül, az ország számos települése vált a program elkötelezettjévé. Bosnyák Zoltánné 2023 májusáig, több mint tíz évig volt az egyesület elnöke. Hitvallása szerint a játékkal, mesével nevelés mellett az óvodás gyermekek mozgásfejlesztésére is minden lehetőséget ki kell használni. Vezetői teendői mellett aktívan részt vesz a foglalkozások levezetésében is. Huszonegy évig szervezte és bonyolította le a város óvodásainak szóló olaszországi sítáborokat. Nagy hangsúlyt fektetett nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítésére és ápolására is. Több alkalommal vezetett óvónői delegációt Paks testvérvárosaiba, Reichertshofenbe és a finnországi Loviisába, majd bekapcsolódott a nemzetközi óvodai pályázatok világába. Először a Tempus Közalapítvány, majd később az Erasmus Program pályázatain szerepeltek sikeresen. Írországtól Görögországig Európa számos óvodájának programjába nyertek betekintést és szereztek szakmai tapasztalatokat, melyeket a mindennapokban kamatoztatnak. A nemzetközi pályázatoknak köszönhetően több mint tíz ország óvónőit látta vendégül az intézmény. Munkája során szoros kapcsolatban áll a város kulturális intézményeivel, folyamatos résztvevője a rendezvényeiknek, mert fontos számára, hogy Paks kulturális értékeit is minél szélesebb körben megismerjék a családok és az óvodás gyermekek. Lokálpatriótaként több helyi civilszervezetnek tagja. Vezetőként mindig korrekt, döntéseiben következetes és átgondolt, ami vezetői tevékenységében határozottsággal és innovatív szemlélettel párosul. 2014-ben mesterpedagógus végzettséget szerzett, mára már közoktatási szakértői feladatokat is ellát. Magas színvonalú szakmai munkáját több alkalommal is elismerték: 2016-ban Paks Város Képviselő-testülete Gyermekeinkért Díjjal jutalmazta, idén pedig a Mesevár óvoda saját szakmai elismerését nyerte el a kollégák jelölése alapján. A Paksi Benedek Elek Óvoda az ő vezetése alatt kapta meg idén az intézmény színvonalas szakmai munkájának elismeréseként az Oktatási Hivatal Bázisintézménye címet. Bosnyák Zoltánné pályafutása 43 éve alatt sokat tett azért, hogy városunkban az általa vezetett óvodák magas szakmai színvonalon működjenek, és biztosítva legyen az óvodás gyermekek sokoldalú fejlődése.

Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte a diplomáját, a római kori régészetre specializálódott. Pályáját a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban (ma Wosinsky Mór Múzeum) kezdte. A Magyar Történelmi Társulat, az Ókortudományi Társaság, a Pulszky Társaság valamint a Pécsi Akadémiai Bizottság Régészeti Munkabizottságának tagja. 1994-ben csatlakozott a Paks város által alapított Paksi Városi Múzeumhoz, majd 1998-tól sikeres intézményvezetői pályázat nyomán öt cikluson keresztül töltötte be az igazgatói posztot. Tudományos kutatásainak fókuszába Paks korai története került, így az általa végzett ásatások elsősorban az óváros területére, valamint a római kori településre koncentrálódtak. Tervásatásokat végzett Lussonium római erődjében, valamint római temetőjében, ezek révén jelentősen gyarapodtak az erőd beépítettségére, valamint a temető szerkezetére vonatkozó ismereteink. 2009-ben az ő ásatásán került elő Paks történetének páratlan emléke a „császárláb” is. Jelentős szerepet vállalt a dunakömlődi Bottyánsánc bemutatásában és szakmai fejlesztésében. A 2003-ban megkezdett, 2008-ban átadott műemléki helyreállítás, majd a tematikus játszótérrel való kibővítés révén Lussonium jelentős nemzetközi és turisztikai érdeklődésre tart számot. A Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság a római kori romkertet kiemelt megyei értéknek, azaz Tolnaikumnak minősítette. A Paksi Városi Múzeumban több mint egy tucat kiállítást rendezett önállóan illetve társrendezőkkel. A tárlatok a legkülönbözőbb tematikák mentén dolgozták fel Paks gazdag régészetét, történetét és kultúráját, és tették közkinccsé a Paksi Városi Múzeumban őrzött örökség-emléket. E kiállítások közül talán a legfontosabb a Paksi Városi Múzeum új állandó kiállításának, a Paksi Metszetnek a megalkotása, melynek szinte valamennyi kiállítási egységének megrendezésében részt vett. Sikerét és elismertségét jelzi, hogy az Év kiállítása 2016 pályázaton a Paksi Metszet elismerő oklevélben részesült. Tudományszervezői tevékenysége is jelentős, számos alkalommal rendezett konferenciát a Múzeumban, de kiemelkedő szerepet játszott a kultúra- és ismeretközvetítésben is. Az intézmény múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai kínálata rendkívüli módon kibővült az évek folyamán, az élményt nyújtó ismeretterjesztő előadások, gyerektáborok, speciális tárlatvezetések és divatbemutatók tervezésében, lebonyolításában és kommunikálásában különösen aktív szerepet játszott. A múzeum kapcsolatrendszerének hatékony fejlesztése révén a Paksi Városi Múzeum – rövid múltja ellenére – országos és a nemzetközi elismertségre tett szert. Jól jelzi ezt a Pécsi Tudományegyetemmel kötött együttműködési megállapodás, a Pulszky Társaság munkájába való bekapcsolódás, illetve a nemzetközi programokhoz való csatlakozás. Irányítása és a fenntartó intenzív támogatása mellett a Paksi Városi Múzeum kismúzeumból közepes méretű területi múzeummá vált, amely világörökségi részhelyszínné jelölt külső telephellyel és modern, XXI. századi prezentációs elvárásoknak megfelelő kiállító- és oktatótérrel is rendelkezik. Múzeumigazgatóként számos közéleti feladatot vállalt. Kuratóriumi elnöke a Pákolitz István Alapítványnak, tagja volt a Paksi Települési Értéktár Bizottságnak, a testvérvárosi kapcsolatok keretében pedig kezdeményezője a Zentai Városi Múzeummal való együttműködési programnak. Pályafutása során több elismerésben részesült: 1987-ben Miniszteri dicséretet, 2007-ben Tolna Megye Kiváló Közalkalmazottja díjat vehetett át. Az irányítása mellett folyó múzeumi szakmai munkát a Pulszky Társaság 2006-ban Poroszlai Ildikó-díjjal ismerte el. Kulturális területen végzett kiemelkedő munkájáért 2010-ben megkapta a Paks Város Kultúrájáért kitüntetést. Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna munkásságával elévülhetetlen érdemeket szerzett településünk hagyományainak és értékeinek kutatásában, megismerésében és széles körű népszerűsítésében.

Az ünnepi esten megtartották a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány díjkiosztóját is. A szervezet célja, hogy díjazza azoknak a diákoknak a teljesítményét, akik az általános iskola 5. osztályától az első diploma megszerzéséig az anyanyelvi kultúra, a művészet, a tanulmányi munka és a sport területén kimagasló eredményt értek el, elismerje a velük foglalkozó felnőttek tehetséggondozó munkáját. A kiváló eredményt elért fiatalok részére felsőfokú tanulmányaik folytatásához ösztöndíjat biztosítson. Az elismeréseket Dávid József kuratóriumi elnök, dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója és Szabó Péter, Paks polgármestere adták át. 2023-ban általános iskolai tanulmányok kategóriában Kollár Kristóf, Hanti Barnabás, Nguyen Thien Minh, Tandi Krisztina és Salamon Botond kaptak díjat, sport kategóriában Fábián Ábel, Kirschner Dávid, Nagy Nóra, Vajna Csongor, Metzger Botond István, zene kategóriában Laczkó Nóra Kata, Nyitrai Gergő, közép- és felsőfokú tanulmányok kategóriában Lencsés Noémi, Szendi Laura, Meczker Nóra, Vöröss Gabriella, Gál Blanka vehettek át elismerést. Eredményes tehetséggondozó munkájáért díjazták Horváthné Szabó Juliannát (Paksi Vak Bottyán Gimnázium) és Csanádi Zoltánt (Energetikai Technikum és Kollégium). Színpadra szólították Kernné Magda Irént is, akinek köszönetet mondtak az alapítvány kuratóriumában végzett munkájáért.

Az esten a 2005-ben Prima-díjas, valamint A dal 2018-as döntőse, Kuna Vali és Testvérei adott zenei műsort. A napot állófogadással zárták, ahol Leber Ferenc, Paks alpolgármestere mondott pohárköszöntőt.