Az Európai Uniónak eminens érdeke a nukleáris kapacitás fenntartása

Ha az Európai Unió lemondana az atomenergiáról, az klímavédelmi és ellátásbiztonsági szempontból is komoly problémákat vetne fel. Ha az egyes országok atomerőművei kapacitásának háromszorosát építenénk be fotovoltaikus naperőművek és a kétszeresét szélerőművek formájában, akkor sem lehetne a szükséges mennyiségű villamos energiát előállítani – erre a következtetésre jutott az a tizenöt országra kiterjedő kutatást, amelyet az Aszódi Attila által vezetett kutatócsoport végzett el.

A BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára és munkatársai rávilágítottak, hogy az atomenergia fontos szerepet játszik az Európai Unió országainak villamosenergia-ellátásában: tavaly a 167 atomerőművi blokk 148 ezer megawatt kapacitást képviselt, ami az EU-tagállamokban előállított villamos energia 22 százaléka. Mint leszögezték, az atomenergia a legnagyobb karbonsemleges termelő az unióban, és a legnagyobb zsinóráramforrás. A vizsgálat eredményei a Nuclear Engineering and Design folyóiratban jelentek meg.

Míg Németország idén kivezette az atomenergiát az energiamixéből, addig más országok, például Magyarország, Szlovákia, Csehország, Franciaország, Hollandia, Svédország, Finnország a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítását és új egységek építését tervezi. Lengyelország például nem alkalmaz jelenleg nukleáris energiát, ám új atomerőművi blokkok építésén dolgozik. Ennek ellenére Európában számos energiapolitikai szereplő az atomenergia kivezetése mellett érvel.

A kutatócsoport megvizsgálta a jelenleg atomenergiát használó vagy azt tervező 15 európai uniós ország – Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia – energiastratégiáit, összefoglalták a 2030-ra és 2040-re vonatkozó villamosenergia-igényüket és feltételezett erőművi portfóliójukat. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ESST modellezési keretrendszerének felhasználásával modelleket készítettek az egyes országok villamosenergia-ellátásáról, és megnézték, milyen hatása lenne, ha ezek az országok fokozatosan kivezetnék energiamixükből az atomenergiát. Ehhez a nukleáris kapacitás háromszorosának megfelelő napenergia-kapacitást és a nukleáris kapacitás kétszeresének megfelelő szélenergia-kapacitást „építettek be”. Egy másik forgatókönyvben pedig ezen felül a nukleáris kapacitással megegyező nagyságú gázerőműpark beépítését feltételezték. Arra kerestek választ, hogy ezek a villamosenergia-rendszerek hogyan működhetnek 2030-ban, illetve 2040-ben.

A kutatás egyértelműen arra az eredményre jutott: még ha az egyes országok atomerőművi kapacitásának háromszorosát építenénk is be a fotovoltaikus naperőművek és kétszeresét a szélerőművek, akkor sem lehetne a szükséges mennyiségű villamos energiát előállítani a megújulók változékony teljesítménye miatt. – Ha a nagy megújulókapacitás mellett az atomerőművek kapacitásának megfelelő teljesítményű gáztüzelésű erőművi parkot építünk be a rendszerekbe, az ellátásbiztonsági problémák (a folyamatos áramellátás kihívásai) ugyan megoldódnak, de radikálisan növekszik az országok földgázfelhasználása és az ezzel összefüggő szén-dioxid-kibocsátása is – olvasható az összefoglalóban. Mint kiemelik, mivel az EU-27 döntő részben földgázimportra szorul, ez nemcsak klímavédelmi, hanem ellátásbiztonsági kérdéseket is felvet.

A szimulációk azt mutatták, hogy 2030-ra 90 millió tonnával növekedne a szén-dioxid-kibocsátás ahhoz képest, ha az atomenergia az energiamix része marad. A 2040-es villamosenergia-rendszer pedig ebben az esetben 80 millió tonnával több szén-dioxidot bocsátana ki.

A vizsgált országok villamosenergia-rendszere mintegy 50 milliárd köbméter földgázzal igényelne többet a 2030-as, 2040-es évtizedekben évente, ha nem alkalmaznánk atomenergiát – annak ellenére, hogy a számítások a nap- és szélenergia-kapacitások radikális növekedéséből indultak ki. Mindez klímavédelmi és ellátásbiztonsági szempontból komoly aggályokat vet fel.
Az eredmény – mint hangsúlyozzák – egyértelmű, a legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású forgatókönyvek azok, amelyekben az atomenergia is szerepel. Az atomerőművek leállítása a nagy nap- és szélkapacitások ellenére növeli a rendszer szén-dioxid-kibocsátását, növeli azon időszakok hosszát, amikor az ellátás részben korlátozott lehet, és nagy villamosenergia-tároló kapacitás igénye jelentkezik.

– Az Európai Uniónak eminens érdeke a nukleáris kapacitás fenntartása, sőt egyes országokban még annak fejlesztése is. Így a meglévő atomerőművek élettartamának meghosszabbítása és új blokkok építése észszerű és célszerű. A tárgyalt számítások azt is világosan mutatják, hogy az atomenergia fenntartása az Európai Unióban feltétlenül szükséges a dekarbonizációs, az ellátásbiztonsági és a fenntarthatósági célok elérése érdekében – összegzik.