A jövő az űrben van!
A Dunaújvárosi Egyetem Tanárképző Központja a Területi Innovációs Platform keretein belül rendezte meg workshopját „XXI. századi űrképzés és innovatív fejlesztések” címmel 2023. október 31-én.
A workshop vendégeit dr. Pázmán Judit tudományos és kutatási rektorhelyettes asszony köszöntötte.
Az esemény első előadója Ferencz Orsolya űrkutató miniszteri biztos asszony volt, aki a hazai űrkutatás jelenéről és jövőjéről tartott prezentációt. Ezt követően az UNISPACE program eredményeiről, valamint további célkitűzéseiről dr. Lacsny Márton Bálint, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviseletében tájékoztatta a vendégeket.
Ferencz Orsolya űrkutató miniszteri biztos asszony a hazai űrkutatás jelenlegi helyzetéről, eredményeiről és jövőjéről beszélt. Előadásában hangsúlyozta, hogy az űrkutatásnak komoly gazdasági potenciálja van, hiszen az űrkutatási technológiák jelentős szerepet játszanak a globális kihívások megoldásában, mint például a klímaváltozás felügyelete vagy a nemzetközi kommunikáció. Ferencz Orsolya azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a jövőben fontos területek az űrhajózásra irányuló kutatások és fejlesztések, amelyek hozzájárulhatnak a hazai ipar és tudományos közösség fejlődéséhez.
A UniSpace program eredményeiről, valamint további célkitűzéseiről dr. Lacsny Márton Bálint, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviseletében tájékoztatta a vendégeket. A UniSpace Magyarország Konzorcium 17 magyar egyetem – köztük a Dunaújvárosi Egyetem – összefogásával négy tudományterületen három féléves interdiszciplináris űrtudományi szakirányú továbbképzési programot indít. A UniSpace Magyarország Konzorcium érdemben támogatja napjaink egyik leginnovatívabb iparágának, az űriparnak a szakember-utánpótlását és a kutatás-fejlesztési tevékenységét.
A plenáris előadásokat követően panelbeszélgetésekre került sor, melyek keretében dr. Lacsny Márton Bálint, dr. Kadocsa László, a Dunaújvárosi Egyetem Professor Emeritusa és Jakab Dávid az Omega Code Hungary Kft. ügyvezetője az űrképzés / UNISPACE módszertani kihívásairól tanácskoztak. A módszertani és pedagógiai kihívások mellett fókuszba kerültek a képzések fejlesztési irányai, a hatékonyabb és interaktívabb űrkutatásoktatás, valamint a jelenlegi és jövőbeli űrkutatási igényekre való hatékony reflektálás. Fontos téma volt a virtuális valóság (VR) szerepe az űrképzésben. A Dunaújvárosi Egyetemen kialakított labor jó gyakorlat arra vonatkozóan, hogy miként lehet a VR technológiát felhasználni az űrkutatás bemutatására és élményszerűvé tételére. A VR segítségével a diákok virtuális űrállomásokat látogathatnak meg, űrhajósokkal találkozhatnak, vagy akár egy űrutazást is átélhetnek.
Az angol nyelvű képzési program indításáról szóló panelbeszélgetésen az előadók kifejtették, hogy az angol nyelvű oktatás lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók globális szinten is megértsék és fejlesszék az űrkutatással kapcsolatos ismereteiket, továbbá támogatja a nemzetközi együttműködések kialakítását és az angol nyelvű szakmai kommunikációt is.
„Az energetikai és műszaki kihívások az űrben és a földön” című panelbeszélgetésen Horváth Gyula a C3S Kft. alapító és ügyvezetője és dr. Biró Zsófia (PTE ÁJK), a CINEA Fiatal Energia Nagykövete vettek részt, melynek keretében az energetikáról, az energetikai fejlesztési irányokról, az energia űrben és földön való tárolásáról, valamint az energetika oktatásban betöltött szerepéről esett szó.
Az utolsó panelbeszélgetésen dr. Kovács Kálmán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense, Hersics Péter, az UltraSmart laboratórium vezetője és Szabados Ottó, az Ecotech Nonprofit Zrt. általános vezérigazgató-helyettese értekeztek. A beszélgetés a „Magyar műholdak eddigi sikerei és jövőbeni fejlesztési irányai” címet viselte.
A panelbeszélgetéseket Gulyás István az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány főtanácsadója moderálta.