A paksi bővítés már a valódi építkezésről szól

Minden egyes magyarországi beruházás meg kell, hogy feleljen a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági feltételeknek. Ez egy nukleáris erőmű építésekor fokozottan igaz. A Paks II. esetében erre garancia, hogy a fővállalkozó Roszatom a világ legfejlettebb nukleáris technológiával rendelkező vállalatai közé tartozik, világszerte vannak referenciái, és világszerte épít atomerőműveket; valamint a magyar nukleáris hatóság, amely árgus szemekkel figyeli a beruházás minden egyes lépését. Minderről Szijjártó Péter beszélt a TelePaks Médiacentrumnak adott interjújában, miután Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt, és megtekintették a projekt előrehaladását.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a legmodernebb technológiával, a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági feltételek mellett épül az új atomerőmű. Kiemelte a kettősfalú konténmentet, amely a legdurvább külső hatásoknak is ellenáll, valamint a négyszeres redundanciát, ami azt jelenti, hogy négy egymástól független biztonsági rendszer szavatolja a biztonságot.

A Roszatom vezérigazgatójával folytatott tárgyalásáról Szijjártó Péter azt mondta, hogy áttekintették a következő két év ütemtervét, azt, hogy mikor milyen engedélykérelmeket kell beadni, mikor milyen terveket kell véglegesíteni, mikor milyen fizikai munkavégzési folyamatok történnek, az eljárások egyszerűsítéséhez szükséges jogszabály változtatásokat milyen menetrend szerint kell végig vinni. – Alá is írtuk a következő két évre vonatkozó ütemezési tervet – összegezte.

A projekt előrehaladása kapcsán megjegyezte, régóta várta, hogy megkezdődjön az építkezés. Emlékeztetett rá, hogy 2014 januárjában köttetett a megvalósításra vonatkozó szerződés, és eltelt 6-8 év anélkül, hogy elkezdődött volna az építkezés. Hozzátette, tény, hogy atomerőművet építeni bonyolult, a feltételrendszer szigorú. Mint hangsúlyozta a paksi jelenleg Európában a legnagyobb létesítési engedéllyel rendelkező nukleáris beruházás.

Az aktuális státuszról elmondta, hogy az ötös és a hatos blokk területén a munkagödröt kimélyítették a talajvíz szintjéig, ami több mint másfél millió köbméternyi föld kiemelését jelenti. A teljes mélység, amit egy következő fázisban érnek majd el, bizonyos pontokon akár huszonhárom méter lesz. Az ehhez szükséges tervek és engedélykérelmek összeállítása a miniszter tájékoztatása szerint a végső fázisában van. November 2-án elkezdődtek a talajszilárdítási munkálatok. Átlagosan napi száz, összesen 75 ezer fúrópontot létesítenek. A cél, hogy a talajt megerősítsék, és az elbírja a hatalmas tömegű létesítményt. A résfal építése 80 százalékos készültségen van, a földalatti fal teljes hossza 2,7 kilométer lesz, mélysége pedig egyes helyeken eléri a 30 métert. – Ezek a munkafolyamatok mind azt vetítik elő, hogy 2024 végén megtörténik az első beton eseménye, ami vízválasztó egy nukleáris erőmű építésekor – húzta alá Szijjártó Péter. Kitért arra is, hogy az előzetes biztonsági jelentést folyamatosan felül kell vizsgálni, ami jelenleg is zajlik, és a jövő évben is feladatot ad a szakembereknek. Hozzátette, hogy fél éven belül 60 felvonulási épület kivitelezése elkezdődik, ezek döntő többségéhez a szükséges engedélyek is megvannak. A hosszú gyártási idejű berendezések közül az olvadékcsapda gyártása már folyik, a reaktortartály építése pedig a jövő év februárjában kezdődik, az ahhoz kapcsolódó engedélyek szintén megvannak és folyik az alapanyag- és eszközbeszerzés.

Szijjártó Péter arról tájékoztatott, hogy rövidesen a parlament elé kerül egy jogszabálytervezet, amiről reményei szerint még az idén szavazni is tudnak. – Ez arról fog szólni, hogy a maximális biztonsági követelmények tiszteletben tartásával hogyan tudjuk egyszerűsíteni a rendkívül bonyolult engedélyezési eljárásokat, gyorsítani a beruházásokat – részletezte. Aláhúzta, hogy amerikai, német, francia, svéd és osztrák alvállalkozók mellett jelenleg 94 magyar vállalkozás kapcsolódott már be a beruházásba. A 12 milliárd eurónyi beruházási értéket képviselő Paks II. projekt Magyarország legnagyobb beruházása, amelyben nagyon sok magyar cég számára megnyílik a lehetőség. S azok a vállalkozások, amelyek itt tapasztalatot, referenciát szereznek, más erőműprojektekbe is bekapcsolódhatnak Európa-szerte.

– A nukleáris energia egyfajta újjászületése zajlik ma Európában. Ha körülnézünk a térségünkben, láthatjuk, hogy Szlovákiában most kapcsolnak a hálózatra újabb blokkokat, Csehországban a nukleáris energia kifejezetten fontos szerepet játszik, a horvátok és a szlovének azon gondolkoznak, hogy a jelenlegi közös atomerőmű kapacitást megnöveljék, Bulgáriában és Romániában szintén használnak nukleáris energiát. Komoly nukleáris koalíció alakult ki a franciák vezetésével, aminek mi is részesei vagyunk – vázolta.

A tárcavezető elmondta, hogy korábban a beruházások fővárosközpontúak voltak, illetve a keleti országrész nagyon lemaradt az ország többi részéhez képest. A kormány különböző ösztönzőkkel elérte, hogy a keleti országrész beruházás- és tőkevonzó képessége felzárkózzon, most pedig Délnyugat-Magyarországra fókuszálnak, ahol a paksi beruházás a zászlóshajó. Kitért arra is, hogy minden térségnek szüksége van repülőtérre, ezé a régióé lehetne a pécsi, amelyet regionális nemzetközi repülőtérré lehetne fejleszteni. – Ma beszéltünk is erről a Roszatom képviselőivel, akik elmondták, hogy a reaktortartályon kívül gyakorlatilag az összes elemet tudnák hozni légi úton is – avatott be a részletekbe. Hozzáfűzte, hogy a Paks II. projekt generálni fogja további vállalkozások térségbe települését.

Az atomerőmű-építéshez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy a csúcsidőszakban több ezer munkavállaló egyidejű jelenlétére kell számítani. Elhelyezésüket úgy kell megoldani, hogy Pakson az emberek ugyanúgy tudják élni a megszokott életüket, mint eddig. Ezért a beruházási terület közvetlen szomszédságában szigetszerűen létrehozandó komplexumban tervezik biztosítani a munkavállalók elszállásolását. – Nem akarjuk, hogy a paksiak életminősége romoljon – szögezte le.

A külgazdasági és külügyminiszter végezetül arról beszélt, hogy a működő blokkok üzemidő-hosszabbításával, az ötös és a hatos blokk üzembe helyezésével 70 százalékra emelkedik a nukleáris energia szerepe a hazai igények ellátásában. Mindez a naperőművekkel együtt a magyar villamosenergia-igény 95 százalékát fogja fedezni. – Ez azt jelenti, hogy a villamosenergia-ellátás szempontjából szinte kizárólag magunkra hagyatkozhatunk, ami lehetővé teszi, hogy függetleníteni tudja magunkat az energiapiaci árváltozásoktól, megnöveli az ellátásbiztonságot – hangsúlyozta. Elmondta, hogy a két blokk jóvoltából 3-3,5 milliárd köbméterrel csökkenthető lesz a földgáz-felhasználás, aminek komoly pénzügyi előnyei vannak. Mindezen túl klímavédelmi szempontból is nagy jelentőségű az új atomerőmű, mert évente 17 millió tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás. – Tehát hatalmas előrelépés lesz ez Magyarország, a magyar gazdaság működésének zöldebbé tétele tekintetében – zárta Szijjártó Péter.