Nukleáris csúcstalálkozó: az atomenergia a megoldás
Első csúcstalálkozóját tartja Nuclear Energy Summit 2024 címmel ma (03.21.) az Európai Nukleáris Szövetség, amire több uniós tagállami vezető ellátogatott. A felszólalók szerint a kihívások ellenére az EU-n belül egyre nagyobb lendületet kap az atomenergia, amelynek fontos szerepe lehet az energiabiztonság, versenyképesség növelésében.
Először tartott az Európai Nukleáris Szövetség csúcstalálkozót. A brüsszeli egyeztetésen a nukleáris energia fontosságát hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Azt mondta, hogy a versenyképesség, az energiabiztonság, a tiszta energiára való átállás és a villamosenergia-árak szintje szempontjából is jelentős szerepe van a nukleáris energiának. Emlékeztetett rá, hogy az atomenergia a második legjelentősebb alacsony kibocsátású villamosenergia-forrás a vízenergia után. Az Európai Bizottság elnöke úgy értékelte, hogy döntő pillanatban újul meg a nukleáris energia iránti érdeklődés, a bizottság is úgy számol, hogy a megújuló energiaforrások túlnyomórészt az atomenergiával egészülnek ki, és 2050-re az EU villamosenergia-termelésének gerincét képezik.
A kihívások ellenére az EU-n belül egyre nagyobb lendületet kap az atomenergia, és az iparág megfiatalítása és a nukleáris tudósok új generációjának kinevelése érdekében nagyobb beruházásokra szólítanak fel a kutatás és fejlesztés terén. A technológia részesedése a legtöbb piacon lassan csökken, a hányada a globális villamosenergia-mixben kilenc százalék, az Európai Unióban 22 százalék. Ezzel a részesedésével még mindig a legnagyobb áramtermelő forrás. Ahhoz, hogy változás történjen, Ursula von der Leyen szerint a legfontosabb az új befektetések biztosítása. E beruházásoknak már ebben az évtizedben fel kell gyorsulniuk, és a 2030-as években új magasságokat kell elérniük, hogy teljesítsék a Párizsi Megállapodás célját. Ezt a kormányoknak is támogatniuk kell, elsősorban a finanszírozás érdekében, továbbá, hogy az atomenergiának az áramellátás biztonságához való hozzájárulását megfelelően értékeljék és díjazzák.
Von der Leyen azt is kijelentette, hogy szükséges támogatni a nukleárisenergia-ágazatot. Mint elmondta, szükséges az új befektetések biztosítása, amit véleménye szerint a kormányoknak is támogatniuk kell. Kiemelte és sürgősnek nevezte a meglévő atomerőművek élettartamának meghosszabbítását. – Tekintettel az éghajlati kihívás sürgősségére, az országoknak alaposan meg kell fontolniuk lehetőségeiket, mielőtt lemondanak egy könnyen elérhető, alacsony kibocsátású villamosenergia-forrásról – jelentette ki. Utolsó feladatként az innovációt említette, főként a kis moduláris reaktorok (SMR) terén. Ilyenből világszerte több mint 80 projekt indult, és több uniós tagország jelezte, hogy érdeklődik irántuk.
Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában a nukleáris energia fontosságára hívta fel a figyelmet. – Tiszta, olcsó és biztonságos. Magyarország a nukleáris energiatermelés élvonalában – fogalmazott a miniszterelnök közösségi oldalán a nukleáris klímacsúcsról. A találkozón azt mondta, hogy napjainkban egyre égetőbb az energiabiztonság kérdése. Mint kifejtette, arra kell választ találni, hogy miként lehet nagy mennyiségű elektromos áramot előállítani környezetbarát és biztonságos módon. A megoldás – mint fogalmazott – egyértelmű, ezen kitételeknek jelenleg csak az atomenergia felel meg.
Orbán Viktor kitért arra, hogy Magyarország már csaknem ötven éve használ nukleáris energiát, ami stabil alapokat adott az ország energiabiztonsága szempontjából. A hazai áramtermelésnek csaknem felét a paksi atomerőmű szolgáltatja. – Ezen tapasztalatok alapján döntöttünk úgy, hogy nem csak fenntartjuk, de tovább is fejlesztjük nukleárisenergia-termelésünket – szögezte le. Beszélt arról, hogy a Paks II. projekt keretében két új egység épül, amelyeket a következő évtizede elején csatlakoztatnak a hálózatra. A 2400 MW kapacitásbővítés eredményeként a hazai nukleáris villamosenergia-termelés 70 százalékra nő. Ezzel csökkenteni lehet a földgáz-importot és a széndioxid-kibocsátást.
A miniszterelnök emellett hangsúlyozta, a geopolitikai kihívások ellenére az atomenergetikát ma is nemzetközi együttműködés jellemzi: a kutatások folytatódnak, Oroszország az elmúlt évben a legnagyobb uránbeszállítója volt az Egyesült Államoknak, a Paks II. projektben pedig az orosz fővállalkozó mellett amerikai, francia, német, svájci, svéd, sőt osztrák alvállalkozói cégek is dolgoznak.