Itt a parlagfű kaszálásának ideje
Paks Város Önkormányzatának a köztisztaság fenntartásáról szóló 16/2015. (V.22.) számú rendelete értelmében az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az ingatlan gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon élő bokroktól vagy allergiát okozó gyomnövényektől való megtisztításáról, a zöldfelületek kaszálásáról, függetlenül attól, hogy az ingatlan beépített-e vagy sem.
A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július, a virágpor legnagyobb tömegben július végén és augusztusban szóródik, ezért az ingatlantulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kellett hajtaniuk, azt követően pedig a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan meg kell akadályozniuk a vegetációs időszak végéig. A védekezés legcélszerűbb módja a havonta legalább 2-3 alkalommal történő kaszálás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását.
A parlagfű veszélyes gyomnak tekinthető, ezért kötelező az ellene való védekezés. Irtása az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján a földhasználó, az ingatlanhasználó és a termelő kötelezettsége saját területén. Felhívják a lakosság figyelmét, hogy a közegészségügyi problémákat okozó gyomnövényeket, különösen a parlagfüvet az ingatlanukhoz tartozó területeken saját és a lakosság egészségének érdekében irtani szíveskedjenek.
Június 30. után a hatóságoknak az ingatlan tulajdonosának, használójának ismerete hiányában is haladéktalanul el kell végeztetni a közérdekű hatósági védekezést (kényszervégrehajtás). A védekezés alkotmányos alapjogokat is érint, így a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhető. A kényszerkaszálás teljes költségét a föld használója, tulajdonosa köteles megtéríteni, amely a helyi feltételektől függően több tízezer forint is lehet hektáronként. A megtérítendő költség nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amit 15 ezer és 5 millió forint közötti összegben az eljárás költségén felül szabnak ki. A költségek meg nem fizetése esetén azok – az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény szerint – adók módjára behajthatóak.