Szakosztályként működnek tovább az ASE vitorlázói

Beindult a nyári nagyüzem Balatonfüreden az Atomerőmű SE vitorlás szakosztályánál. László Zoltánnal, a szakosztály vezetőjével, az ASE örökös tagjával beszélgettünk a szezonról.

Fotó: ASE VSC Facebook-oldal/Wollner Pál

– Az ASE júniusi közgyűlésén jelentették be, hogy többek között a szabadidő szakosztály vitorlás szakcsoportjából szakosztály lett. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A szakosztállyá válás többéves folyamat volt, most jött el az ideje, hogy ez a döntés megszülessen. A vitorlás szakcsoport a létszámával, az eszközvagyonával, az edzőkkel az évek során szakosztállyá vált, ami számunkra igazából olyan nagy változást nem jelent. Szakcsoportként, tehát a szabadidő szakosztály részeként is önállóan végeztük tevékenységünket, önálló volt a költségvetésünk.

– Jelenleg hány tagotok, és mennyi hajótok van?

– Háromszázötven fő körüli a taglétszámunk, ebben benne vannak a fiatalok, a tanulók, és az idősebbek, a nyugdíjasok. A hajóállományunk az évek során szépen gyarapodott, jelenleg tizenhat nagy hajót üzemeltetünk, ezeken a 28-30 lábas (8,5-9 méter a szerk.) vitorlások mindegyikén négy-öt fő kényelmesen tud aludni. Kis hajók közül van kalóz osztályú tizenegy, finn dinghy és laser, valamint négy motoros. Nagyon sok rendezvényünk van, szervezünk versenyeket, országos bajnokságot akár a kalóz, akár a 470-es hajóosztályban, ilyen módon sokrétű, szerteágazó feladatot lát el az egyesület. Emellett természetesen vannak vitorláztatásaink, akár dolgozói csapatépítésekre is alkalmas a tizenhat nagy hajó, amelyek úgy nyolcvan-száz fő megvitorláztatását teszik lehetővé egy időben. Szakosztályként is élvezzük az ASE támogatását, két alkalmazottunk van, egyikük edzőként dolgozik. Egy főt pedig mindenféle munkának az elvégzésére alkalmazunk, megbízási szerződéssel.

– Májusban kezdődött a vitorlás szezon, ami októberig tart. A nyári időszak mennyire pörgős, mennyire vagytok „befogva”?

– Komplex feladatokat látunk el, az atomerőműves dolgozók közül sokan járnak hozzánk a nyári időszakban. Az egyesület filozófiája az, hogy nem igazán a versenysportra álltunk rá, hanem inkább a szabadidős sportra, és ezen belül van egy kicsi versenyzés. Tavasszal indulunk a Fadd-Dombori edzésekkel, aztán április környékén vízre kerülnek a hajók a Balatonon. Az úgynevezett főszezonunk júniusban kezdődik, amikor befejeződik a tanév, és jönnek a családok vitorlázni. Általában a július és az augusztus a két legerősebb hónapunk, akkor a tizenhat hajó körülbelül kilencven százalékos foglaltsággal működik. Ilyenkor bonyolítjuk le az úgynevezett egyhetes családi vitorlázásokat, amikor a dolgozók vagy tagjaink egy hétre kiveszik a hajót. Idén május első hétvégéjén már volt egy nagyon nívós versenyünk, az úgynevezett Atomerőmű Kupa, amelyen hetven hajó vett részt. Idén elég korán kezdtünk, a versenyszezont októberben az Unitef Kupával zárjuk. Utána megkezdődik a hajók kivétele a vízből, téliesítenünk kell, mert október 31-én bezár a kikötő.

– A következő hetekben, hónapokban, milyen nagyobb eseményeken vesztek részt?

– Július 13-án lesz a Fehér Szalag Vitorlásverseny, ami – ha lehet így mondani – a Kékszalag előversenye. Utána 17-től a Kékszalag vitorlásversenyre kerül sor, melyen tizenkét hajóval indulnak a tagjaink. Egymás között, illetve abszolútban versenyeznek a dolphinosok, a hajó sebességpotenciálja a középkategóriába sorolható. Nekünk nem elegendő egy nap, hogy végig érjünk, ahhoz nagyon jó szél kell. Reggel kilenckor elindulunk, és másnap – ha normál szél van – délelőtt beérünk, így azt lehet mondani, hogy egy nap, de volt már, amikor majdnem két napot kint voltunk.

– Hány ember van a hajón egy ilyen versenyen?

– A szövetség azt mondja, hogy túraversenyen minimum három fő legyen a legénység, főleg ha éjszakai versenyről van szó. Tehát a Kékszalagon minimum három főnek kell lenni hajón, de hogy legyen idő pihenésre, általában inkább négyen vagy öten vagyunk.

– Idén idáig kegyes volt hozzátok az időjárás?

– Az időjárást nem tudjuk befolyásolni, csak alkalmazkodni hozzá. Örülünk annak, hogyha van szél, süt a nap, és mondjuk nem túlzottan esik az eső, onnantól már minden működik. Egy versenyen általában ez nem szokott annyira problémás lenni, a lényeg, hogy versenyezni tudjunk. A túrázáshoz, a családi vitorlázáshoz viszont meghatározó a jó idő. Tehát kellemes, napos idő, kettes-hármas (7-19 km/ óra a szerk.) széllel csodálatos tud lenni a Balatonon.