Rendkívüli ülést tartott a képviselő-testület
Rendkívüli ülést tartott Paks képviselő-testülete július 17-én. A napirend elfogadása előtti kérdések, közérdekű bejelentések sorában Heringes Anita (PDF) beszámolt arról, hogy az elmúlt hét végén Paks jelentős részét érintő áramkimaradások miatt kezdeményezte Szabó Péter polgármesternél, hogy az áramszolgáltató E-ON-nal vegyék fel a kapcsolatot. A kapcsolatfelvétel megtörtént, Mireider László, a műszaki osztály vezetője arról számolt be, hogy a területgazdával beszélt, aki szerint a szolgáltató nyitott a kapcsolatfelvételi lehetőségre. Az áramkimaradást egyébként az E-ON-tól kapott tájékoztatás szerint az okozta, hogy két főelosztó vezeték a túlterheltség miatt leégett, átkötésük hosszú ideig tartott, a javítás is több napig, szakaszosan zajlik. A kimaradás a nagy meleg miatti leterheltségnek „köszönhető” – tette hozzá az osztályvezető.
Leber Ferenc alpolgármester (Fidesz–KDNP) a következő közérdekű kérdést tette fel: megengedhető-e a szabadság és demokrácia városában, hogy bárki lincshangulatot gerjesszen a vélt vagy félt kormányintézkedések miatt? A képviselő szerint Heringes Anita közösségi oldalán és a médiában arra tett jelzést, hogy a Fidesz–KDNP-s képviselőknek nem lesz tanácsos az utcára kimenni. – Ezt az érintettek tekintsék kommunikációs ballépésnek, vagy kezdjenek el védelmi intézkedéseket tenni? – kérdezte Leber Ferenc. Heringes Anita, aki Paks következő megválasztott polgármestere, válaszában elmondta: félnie senkinek nem kell, aki kiáll a városért. Az említett forrásokban ő úgy fogalmazott, hogy mindent meg kell tenni minden képviselőnek azért, hogy a „másik oldalról jövő javaslat” (Filvig Géza kalocsai polgármester közösségi oldalán vetette fel, hogy a térségben működő nagy cégek iparűzési adójából a terület kiemelt gazdasági övezetté minősítése révén Bács-Kiskun és Tolna vármegye is részesüljön [ – a szerk.]) ne történjen meg. Amennyiben a képviselők nem tesznek meg mindent ennek érdekében, akkor nehéz lesz végigmenniük az utcán és megmagyarázni, miért nem állnak ki a lakosságért. Szabó Péter szerint a feltételezés is megkérdőjelezhető abban a tekintetben, hogy a Fidesz–KDNP képviselői ne tennének meg mindent a város érdekében, akármilyen megszorító intézkedésekről dönt a kormány, hiszen érdekük, hogy Paks fejlődjön. Ugyanakkor a központi döntésekre legfeljebb a térség országgyűlési képviselőjének lehet ráhatása, tette hozzá.
Ezt követően a polgármester az ülés napirendjére tett javaslatot. A DC Dunakom Zrt. vezérigazgatói munkakörének betöltésére kiírt pályázat módosításáról szóló napirend levételét kérte, javasolva, hogy a pályázat benyújtásának határideje augusztus 31. legyen, és a felhívást az önkormányzat honlapján tegyék közzé. A pályázati bírálat lefolytatása és a vezető kiválasztása a következő testület feladata lesz, tette hozzá. Heringes Anita hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy harmadszor kezdeményezik dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyzőnél, hogy írja ki a tisztségre a pályázatot. A képviselő szerint ki kell vizsgálni, hogy az előző két esetben ki nem végezte el a feladatát, vagy ki nem kapott utasítást a pályázat közzétételére. Elmondta: a Tolna vármegyei Kormányhivatal vezetőjétől, dr. Horváth Kálmán főispántól kérte az ügy kivizsgálását. Szabó Péter azt mondta, hogy azért határozták meg az új időpontot, hogy már az október 1-jével felálló új képviselő-testület határozhassa meg, kivel kíván együtt dolgozni. Hozzátette: két nappal ezelőtt kapott levelet dr. Gábor Ferenctől, aki jelezte, hogy a DC Dunakom Zrt.-nél betöltött mindkét vezetői pozíciójáról lemond. Heringes Anita megjegyezte, hogy az első, a márciusi testületi ülésen jóváhagyott, június 30-ával határidős pályázati kiírás (amelyet nem hirdettek végül ki) még a jelenlegi testületre vonatkozott. Barnabás István (PDF) képviselő szerint a polgármester „összevissza beszél”. A képviselők végül levették a napirendről a DC Dunakom Városfejlesztési és Szolgáltató Zrt. bérhányad növeléséről, valamint eszközbeszerzéséről szóló napirendi pontokat is.
Döntöttek az ülésen a Paks 10004/3 hrsz.-ú (csámpai) ingatlanra bejegyzett építési tilalom törléséről.
Tárgyalt a testület a Paks-Dunakömlőd, Bartók Béla utcai présházsoron lévő, 8344/13 és 8344/14 hrsz.-ú présházak vonatkozásában kártérítési megállapodások jóváhagyásáról. Spiesz József képviselő a többi présház állapotával, illetve helyreállításukkal kapcsolatban érdeklődött. Mireider László válasza szerint az önkormányzat folyamatosan egyeztet a présházsoron történt önkormányzati beruházások által okozott károk megtérítéséről. Az érintett hét présház esetében az igazságügyi szakértői vizsgálatot elvégeztették. Horváth Zoltán (PDF) az iránt érdeklődött, hogy vizsgálták-e, milyen technológiával készültek el azok a munkák, amelyek gondot okoztak a tulajdonosoknak. A későbbiekben figyelni kell arra, hogy megfelelően vegyék át az elkészült beruházásokat, javasolta. Spiesz József azzal a tanáccsal élt, hogy legközelebb a műszaki osztály képviselői is legyenek jelen a munkálatok során. Most a szennyvízcsatorna kivitelezési problémája miatt a városnak helyt kell állnia a kárrendezésben. Szabó Péter a több éve húzódó ügy kártérítési megállapodásának megkötését javasolta, a két présházra vonatkozó kártérítés összege mintegy 9 millió 342 ezer forint. A testület a javaslatot elfogadta.
A 2027-ben hatályba lépő új településterv készíttetéséről is tárgyaltak. A képviselőket Elekné Csollány Éva csoportvezető tájékoztatta arról, hogy új megalapozó vizsgálatra van szükség, új fejlesztési irányokat kell meghatározni. Barnabás István azt javasolta, hogy az október 1-jével felálló képviselő-testület hozzon majd döntést, melyik tervezővel szerződik az önkormányzat, hiszen át szeretnék alakítani a versenyeztetés szabályait. Végül 7 igen szavazattal a testület jóváhagyta az új településterv készítésével kapcsolatos határozati javaslatot.
A következőkben a hagyományos és az iparosított technológiával épült lakások tulajdonosai, tulajdonosi közösségei energia-megtakarítást eredményező beruházásainak önkormányzati támogatására kiírt pályázatokról tárgyaltak. Összesen 106 pályázat érkezett be az önkormányzathoz (91 hagyományos, 15 iparosított technológia), amelyekből kilencet elutasítottak, a testület 82 hagyományos és 15 iparosított technológiával épült lakás támogatását hagyta jóvá.
A helyi adórendszert vizsgáló és a reformot előkészítő munkacsoport, ad hoc bizottság felállítása is napirenden szerepelt. Barnabás István (PDF) előterjesztése szerint tíz éve nem települt ide olyan ipari szereplő, aki nem az atomerőműhöz kapcsolódik. Meglátása szerint ennek egyik oka a magas építményadó-fizetési kötelezettség lehet. Mivel a helyi adóbevételek az összes önkormányzati bevétel mintegy felét teszik ki, fontosnak tartja, hogy foglalkozzanak ezzel az üggyel. Ulbert Sándor képviselő szerint a jelenlegi, nyári időpont nem alkalmas arra, hogy a bizottság felállításáról döntsenek; a csoport létrehozását az új testületre bízná. Heringes Anita szerint minél hamarabb el kellene kezdeni a munkát, viszont a bizottsági jelentés elkészítésének határidejét az előterjesztésben szereplő november 1. helyett november 15-re tolná ki. Leber Ferenc utalt arra, hogy a testület korábbi döntése a munkacsoport felállításával kapcsolatban arra vonatkozott, hogy várják meg vele az Állami Számvevőszék jelenleg is zajló vizsgálatának befejezését. Barnabás István szerint a számvevőszéki vizsgálat nem érv az ellen, hogy a feltáró és elemző munka elinduljon. Szántó Zoltán alpolgármester kifejtette, hogy a vizsgálat megállapításai komoly hatással lesznek a munkacsoport működésére, de bizonyos előkészületi feladatokat el lehet végezni. Azt javasolta, hogy adjanak felhatalmazást a munkacsoportnak a működés elkezdésére, az új testület pedig eldönti, hogy ad-e új megbízatást a feladat további ellátására. A képviselő-testület az előterjesztő javaslatára döntött a csoport tagjairól is: Barnabás István elnök, Leber Ferenc, valamint Kasó Tibor vállalkozó személyében civil külső tag. Végül a testület a határozati javaslatot a munkacsoport létrehozásáról elfogadta.