Kulcsfontosságú a paksi atomerőmű
Kulcsfontosságú az ellátásbiztonság szempontjából a paksi atomerőmű. Ez is indokolja, hogy újabb üzemidő-hosszabbításra kerüljön sor. Emiatt született az a javaslat is, hogy kritikus helyzetben, miniszteri engedéllyel átléphessék a Duna hőterhelésével kapcsolatos jelenleg érvényben lévő korlátokat.
Augusztus 3-ig tartott a társadalmi egyeztetése annak a jogszabálytervezetnek, amelynek lényege, hogy az energiaügyi miniszter jóváhagyhatná, hogy esetenként határérték fölé emelkedjen a paksi atomerőmű alatti Duna-szakasz vízhőmérséklete. Az indoklás szerint a globális éghajlatváltozás okán vált szükségessé, hogy a vízhőmérsékleti korlátozással kapcsolatos szabályoknál az ellátásbiztonsági szempontokat is figyelembe vegyék. A javaslat szerinti határérték ellátásbiztonsági okból az energiapolitikáért felelős miniszter hozzájárulásával túlléphető ez a korlátozás.
Dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, hogy az atomerőmű ilyen eredetű visszaterhelésének olyan társadalmi hatása lehet, amivel mostanáig nem számoltak. Az áramigény nő, különösen kánikulában – az esti órákban – rendkívül magas a fogyasztás. Július közepén két egymást követő napon is megdőlt az országos nyári fogyasztási rekord, az utóbbi időben az európai hálózat egyre többször volt a blackout, azaz a teljes áramszünet határán, és szintén július közepén ezer forintra emelkedett a megawattóránkénti nagykereskedelmi áramár. Ezen okok indokolják a szabályozás felülvizsgálatát. A Duna vízhőmérsékletével kapcsolatban Kovács Antal azt mondta, magánemberként úgy gondolja, hogy a klímaváltozás miatt a tavak és folyók élővilága minden bizonnyal hozzászokott már a hőséghez, hiszen idén nyáron sem volt ritka a 30 fok feletti hőmérséklet a Balatonon, a kisebb tavakon, sőt még Domboriban a Duna-holtág vízhőmérséklete is elérte a 31 fokot, és nem okozott halpusztulást. Így az indokolt esetben engedélyezett, szigorúan kontrollált túllépés esetén sem kell kedvezőtlen ökológiai hatásra számítani.
A paksi atomerőmű 1-4. blokkja 2024. július 28-án 12:00 és 15:15 között 50-50 MW, összesen 200 MW menetrendesített leterhelésben vesz részt. Ezt a közleményt július 28-án tette közzé honlapján az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Dr. Kovács Antalt megkérdeztük arról is, hogy nincs-e kedvezőtlen hatása az atomerőmű berendezéseire az, hogy egyre gyakoribban az ilyen esetek. – Az elmúlt években nagyon kevés példa volt a visszaterhelésre, az idén azonban valóban többször sor került rá. Dicséretes az a törekvés, hogy a megújulók minél nagyobb részarányt képviseljenek a hazai termelésből, aminek eredményeként az elmúlt évben nagyon sok új kapacitást született, ez okozta, hogy egyre gyakrabban kényszerülünk a paksi blokkok visszaterhelésére – reagált a kommunikációs igazgató. Kifejtette, hogy a létesítési engedélyben meghatározták, hogy mennyi visszaterhelést tolerálnak a blokkok, ezt természetesen figyelembe veszik és még nagyon sok tartalék van. Ugyanakkor ilyen mennyiségű változásra, ami felmerült és várható, új elemzés készül. – Folyik az egyeztetés az Energiaügyi Minisztérium, az MVM és az atomerőmű között ebben a kérdésben. De természetesen csak annyi leterhelést vállal az atomerőmű, ami nem okoz biztonsági problémát – szögezte le dr. Kovács Antal.
A kommunikációs igazgató kitért arra, hogy a paksi atomerőműnek fontos ellátásbiztonsági szerepe van, hiszen a legnagyobb hazai áramtermelő, ráadásul kibocsátásmentesen és a legolcsóbban állítja elő a villamos energiát. Éppen ennek okán született döntés arról, hogy az 1982-1987 között üzembe helyezett, eredetileg 30 éves üzemidőre tervezett blokkok élettartamát újabb húsz évvel meghosszabbítsák, így azok a 2050-es évekig szolgálhatják a hazai fogyasztókat.