Hadtörténet korszakokon át
Újabb dél-dunántúli hadtörténeti kutatások eredményeiről számoltak be a tudományos munkatársak, régészek, egyetemi tanárok azon a konferencián, amelyet a Paksi Városi Múzeumban tartottak november 8-án.
Nagy Balázs, Paks alpolgármestere, a Pákolitz István városi könyvtár igazgatója nyitotta meg a Hadtörténet korszakokon át című konferenciát, kiemelve, hogy a hadtörténeti konferenciának most különös jelentősége van, hiszen Paks 2029-ben 50 éves lesz. Fontos a város történelmének minél alaposabb megismerése és az is, hogy a kutatási eredmények megjelenhessenek a tervezett nagymonográfiai műben.
A 30 éves Paksi Városi Múzeum tudományos műhelyként is működik. Dr. Fazekas Ferenc, a múzeum igazgatója szerint kiemelten fontos, hogy olyan országos és regionális konferenciákat rendezzenek, amelyek Paks régészetéhez is jelentős mértékben hozzájárulhatnak. Ezek apropóját az is adja, hogy Paks határában található egy jelentős hadi régészeti helyszín, Lussonium erődje, amely legalább két korszakon keresztül, de egyes vélemények szerint a második világháború ideje alatt is központi helyen szerepelt. Ezen felül a múzeumi tudományos és személyes kapcsolatrendszer tovább bővítése is célja a konferenciáknak.
A Pécsi Tudományegyetemmel, ahol a paksi múzeumigazgató egyetemi adjunktusként is tevékenykedik, nagy múltú és gyümölcsöző a kapcsolat. Dr. habil. Bene Krisztián a PTE-BTK dékánja hangsúlyozta: a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara nagyon nagy és sokszínű intézet, amely széles körű régiós beágyazottsággal rendelkezik. Ebből kifolyólag vannak olyan kollégák, akik nagyon sok helyen dolgoznak, az egyetem pedig elkötelezett az iránt, hogy mind tudományos, mind kulturális szempontból együttműködjön velük. A dékán szerint a hadtörténeti konferencia akár magasabb szintre is emelheti az együttműködést.
Dr. Végh Ferenc, a Pécsi Akadémiai Bizottság Hadtörténeti Munkabizottságának elnöke a jelen kutatási trendjeiről beszélt. Két frekventált dél-dunántúli projektről számolt be: az egyik a mohácsi csatatér kutatása, készülve az ütközet 500. évfordulójára. Emellett továbbra sem vesztett a dinamikájából a Somogy megye határán álló Zrínyi Újvár kutatása.
A mohácsi csatatér feltárásának legújabb eredményeiről dr. Bertók Gábor számolt be. A Janus Pannonius Múzeum igazgatója munkatársaival 2009-ben kezdte meg a mintegy 60 négyzetkilométeres terület régészeti, majd hadirégészeti kutatását. Egyelőre arra az eredményre jutottak, hogy alapvetően Majs közelében valószínűsítik a fő összecsapást, illetve ez mellett kisebb területen egy oldalsó összecsapása is lehetett az ütközetnek. Dr. Bertók Gábor hozzátette, hogy még nagy munka áll előttük; hatalmas, mintegy 11 ezer darabos tárgyi leletanyagot gyűjtöttek az elmúlt évtizedben.
Egy tavalyi kormányhatározat jelentős anyagi támogatást biztosított a projektnek, így az igazgató szerint a csata 2026-os évfordulójáig több-kevesebb bizonyossággal be tudják határolni az ütközet helyszíneit. Az ókortól a huszadik századik tartó időszakot felölelő hadtörténeti konferencia az esti órákban ért véget.