Szijjártó Péter: A legszigorúbb biztonsági és szakmai előírások betartása mellett zajlik az erőmű-építés
A paksi bővítésben felpörögtek az építési munkálatok, a következő fontos lépés az első beton, amely legkésőbb 2025. január-februárig várható – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén számolt be a Paks II. projekt aktualitásairól. – A legszigorúbb biztonsági és szakmai előírások betartása mellett zajlanak az építkezési munkálatok – mondta el a miniszter.
A részleteket illetően kifejtette, hogy mindkét blokk alatt lezárult a talajkitermelés ötméteres mélységig, ez másfél millió köbméter földet jelent, s így megindulhatott a talajkiemelés is 23 méteres mélységig. Véget ért a résfalazási munka is, amit német alvállalkozó végzett. A talajszilárdítás jelenleg is zajlik, összesen 75 ezer furatot kell elkészíteni, ebből 35 ezer már megvan.
Emlékeztetett arra is, hogy a két hosszú gyártási idejű berendezés egyike, a 730 tonnás zónaolvadék-csapda már megérkezett Paksra, a másik, a 330 tonnás reaktortartály gyártása pedig jelenleg is zajlik.
A tárcavezető úgy tájékoztatott, hogy az első beton öntésére legkésőbb jövő januárban vagy februárban kerülhet sor.
A beruházás innentől kezdve már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló nukleáris erőműnek fog minősülni.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy Magyarországon jelenleg a villamosenergia-termelés 65,5 százaléka karbonsemleges, ennek 70 százalékát adja jelenleg a nukleáris energia. A paksi atomerőmű négy blokkja összesen mintegy 2000 megawattnyi kapacitással működik, a kihasználtsága tavaly 90 és 91 százalék között volt. Arról is beszámolt, hogy a hazai villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátása 2010-hez képest 53 százalékkal mérséklődött. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy már tavaly év végére sikerült elérni a 2030-ra kitűzött 6000 megawattos napenergia-kapacitási célt, így előre is hozták tíz évvel az eredetileg 2040-re előirányzott 12 000 megawattos célkitűzést.
– Hogyha a hosszú időtávot nézzük 1990 óta, akkor bőven az európai uniós kibocsátás-csökkentési átlag fölött vagyunk – húzta alá, hozzátéve, hogy miközben a magyar kibocsátás 37 százalékkal visszaesett, globálisan ez 62 százalékkal nőtt.
Forrás: paks2.hu