Törvénymódosítás a Paks II. beruházás kapcsán

A paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos törvények módosításáról szóló előterjesztést tárgyalta meg pénteken (11.29.) a parlament. A vitáról az MTI készített összefoglalót.

Magyar Levente, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium államtitkára Magyarország elemi érdekének nevezte, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidejét meghosszabbítsák, és a két új paksi blokkot megépítésék. Hangsúlyozta: ez a megfizethető áram, az ellátásbiztonság és a zöld átmenet garanciája. Emlékeztetett: a Paks II. beruházásról szóló államközi szerződést – Magyarország és Oroszország között – több mint 10 évvel ezelőtt kötötték, és ez alatt az idő alatt a világ „példátlan módon megváltozott”. Szavai szerint ezek a radikálisan megváltozott körülmények indokolják a törvényjavaslatot.

Magyar Levente szerint bár az EU közvetlenül nem szankcionálja a nukleáris ipart, a koronavírus–járvány és az Oroszországgal szemben – az orosz-ukrán háború miatt – kivetett szankciók jelentős negatív hatással voltak a gazdasági körülményekre, és „kedvezőtlenül befolyásolták az időtényezőt” a Paks II. beruházás kivitelezésében. Szerinte ezért fontos olyan törvényi keret megteremtése, amivel ezek a hatások kezelhetők, és lehetővé teszik a projekt sikeres megvalósítását. – Az európai és a globális nukleáris ipar és ellátási lánc elképzelhetetlen orosz források nélkül – hangsúlyozta.

A paksi bővítést Közép-Európa legjelentősebb infrastrukturális beruházásának nevezte, amely szerinte a kelet-nyugati együttműködés egyik fontos platformja. Kiemelte: a beruházásban amerikai, német, francia, osztrák, holland és svéd cégek, illetve közel 100 magyar alvállalkozó is részt vesz.

Hercegh Tamás, a Fidesz vezérszónoka közölte: a törvényjavaslat célja, hogy a paksi bővítés beruházása továbbra is zökkenőmentes legyen. Emlékeztetett: Magyarország egyetlen atomerőműve több mint 35 éve látja el energiával az ország lakosságát és ipari fogyasztóit biztonságos és környezetkímélő módon. Hangsúlyozta: hosszú távon szükség van a paksi atomerőmű négy blokkján kívül további két blokk megépítésére, amivel a teljes hazai áramigény 70 százaléka fedezhető lesz, kiválthatóvá válik 3 milliárd köbméternyi éves gázfogyasztás és megszüntethető lesz 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása.

Földi Judit (DK) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat az egyik legfontosabb szempontot, a beruházási költségektől való eltérés tilalmát írná felül, holott látható, az ország teherviselő képessége nem végtelen. Kiemelte: a beruházás értéke már most lényegesen meghaladja a 2014-es értéket. Azt mondta, a DK támogatja a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítását, amire szükség van, mert jelentősen csúszik az új blokk megvalósítása. A hosszabbítást csak úgy szabad megvalósítani, ha szakmailag megfelelően bizonyítják, ennek nincs biztonsági kockázata – rögzítette. Közölte, a törvényjavaslat céljával maximálisan egyetértenek, a megvalósítással azonban nem.

Hollik István (KDNP) kijelentette, a magyar atomerőmű-szakemberek kiváló, világhírű szakemberek, és ha azt állítják, hogy az üzemidő meghosszabbítása biztonságos, akkor az úgy van. Emlékeztetett: a 2030-ig szóló energia- és klímaterv azt tartalmazza, hogy az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását negyven helyett ötven százalékkal igyekszik Magyarország csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Időarányosan jól állnak, ez a cél teljesíthető lesz, ha továbbra is kiállnak a paksi erőmű bővítése mellett – mutatott rá. A KDNP támogatja Paks II. bővítését azért is, mert a beruházás a városnak nagy lehetőséget jelent, a környéken élők számára a legfontosabb munkalehetőség.

Bencze János, a Jobbik vezérszónoka egyetértett azzal, hogy atomenergiára szükség van, az ugyanis olcsó, megbízható és a klímacéloknak is megfelel. A beruházást „nukleáris Luca székének” nevezte. Felidézte, hogy a kormánypártok azzal „hakniztak”, hogy a beruházás jelentős fejlődést hoz a térségnek, de ebből semmi nem valósult meg. Az úthálózat katasztrofális állapotban van, Pakson elszálltak az ingatlanárak egy lényegében nem létező beruházás miatt. Nem látják a beígért barnamezős ipari fejlesztéseket sem. Kijelentette: az atomenergiát és azt, hogy Paks II. megépüljön támogatják, de úgy, hogy az a térségnek fellendülést hozzon.

Szabadi István (Mi Hazánk) elmondta, a hibrid energiapolitikát, ezért Paks II. megépítését is támogatják. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány szinte minden rá vonatkozó információt titkosított. – A beruházás jelentős csúszásban van, az volt az ígéret, hogy 2023-ban az első blokk termelni fog. A tőke törlesztését 2026-ban kellett volna kezdeni, egy módosítás nyomán 2031-ben, de változatlanul 2046-ig kell visszafizetni. Az áremelés miatt az eddigieknél is nagyobb terhet jelenthet a törlesztés a magyar államnak, ráadásul a romló forint is drágítja a projektet – figyelmeztetett. A Mi Hazánk támogatja a javaslatot, de továbbra is kéri a transzparenciát – mondta.

Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára elmondta, a képviselői hozzászólások arról győzték meg, nincs érdemi vita az atomerőmű szükségességéről, egyben mindenkit biztosított: a kormányt az a cél vezérli, hogy az erőmű mihamarabb működésbe lépjen. A határidőket firtatóknak azt mondta: a múlt boncolgatása helyett a jövőre fókuszáljanak, hiszen a projekt megvalósulása közös nemzeti érdek. Kiemelte, egyetlen európai atomerőmű-beruházás sem valósult meg az eredeti paraméterek mentén, természetes azok revideálása.

A projekt pozitív hatással lesz az erőmű közvetlen térségére is, a kormány nyitott a párbeszédre ebben a tekintetben – hangsúlyozta, hozzátéve azt is: nincs minden titkosítva Paks II. kapcsán, a legfontosabb részletek megtalálhatók a projekt honlapján, de tárcája is folyamatosan tájékoztatást ad a beruházás fejleményeiről.