Fellobbant a második gyertya az adventi koszorún
Advent a Szent András napjához legközelebb eső vasárnap kezdődik és karácsonyig (december 25.) tart. Ez a lelki felkészülés időszaka, aminek része, hogy vasárnaponként újabb és újabb gyertyát gyújtunk meg az adventi koszorún, sorban a hit, a remény, az öröm és a szeretet lángja lobban fel. A paksi városi gyertyagyújtáson Leber Ferenc önkormányzati képviselő mondott köszöntőt, mielőtt meggyújtotta a remény gyertyáját.
Visszatekintve Felföldi László megyéspüspök egy héttel korábbi köszöntőjére – melyben keretbe foglalta az advent lényegét, a várakozást és az összetartozás érzésének erősítését – azt mondta köszöntőjében Leber Ferenc önkormányzati képviselő a második adventi vasárnapon megtartott városi gyertyagyújtáson, hogy a megyéspüspök szavai feltöltöttek minket előre a teljes advent időszakára. De eltelt egy hét, közelebb a karácsony, és ma arra van lehetősége városi közösségünknek, hogy megduplázzuk a fényt, megduplázzuk a gyertyák számát a remény gyertyájának meggyújtásával.
Kiemelte: Ebben a városban ma a remény, annak ellenére, hogy sokunknak más-más egyéni reménykedése van éppen folyamatban, egy nagy, közös, összetartó, mondhatnám azt is, hogy integráló erő, amit talán az is szimbolizál, hogy ma éppen én mondom ezt a köszöntő beszédet. – Az ember szívében a remény úgy jelenik meg, hogy szellemi, lelki, erkölcsi fényt gyújt, és ennek a vágya ott van mindannyiunkban. Beszéljünk akár legnagyobb közösségünkről, országunkról, Magyarországról, vagy kisebb közösségünkről, Paksról, de ugyanígy beszélhetünk legszűkebb közösségünkről, a családunkról is. A magyar népre mindig is jellemző volt, hogy a semmiből is képes volt felállni. Mi igazán tudjuk, hogy történjen velünk bármi, ébren kell tartani mindenkiben a remény lángját, hogy fel tudjunk állni ismét, mert mindig van értelme az életünknek. A második gyertya arra a reményre is figyelmeztet bennünket, hogy reménykedjünk, mert nem vagyunk egyedül. Mindig van olyan közösségi erő körülöttünk akihez tartozunk, akibe kapaszkodhatunk, akivel közös értékrendünk van, és ez erőt ad a jövőhöz. Ahhoz azonban, hogy reménykedjünk a jövőben, ismernünk kell a múltunkat is. Tudnunk kell, ki, Pakson, mikor, miből merített erőt – összegzett, majd a múltat idézte. – Nagyszüleink, dédszüleink idejében a karácsony családi és egyházközösségi ünnep is volt. A múlt századfordulón az adventi hetekben előadásokat, felolvasóesteket szerveztek a Paksi Katolikus Kör tagjai, melyek mindig jótékony céllal is párosultak, így ezen alkalmak belépőiből például a szegény gyermekek felruházását is támogatták. A cipősdoboz-adománygyűjtés sem új keletű dolog, mert 1942 karácsonyán Pakson is szeretetcsomagokat osztottak ki a szegény sorsú hadba vonultak gyermekeinek. A templomtéren volt felállítva a mindenki karácsonyfája, ízlésesen feldíszítve és kivilágítva. Körülötte halmozódott fel a sok becsomagolt ajándék, melynek minden egyes darabja névvel ellátva várta a megajándékozandókat. Az ajándékok kiosztását megelőzően pedig egy fiatal tanító, Pákolitz István a saját szerzeményű karácsonyi versét szavalta el, amely igen nagy hatással és a plébánia előtti teret zsúfolásig megtöltő paksi lakosok örömére szolgált – idézte fel. Beszélt arról, hogy időközben valahogy elillantak a csodák, és nem maradt más helyettük, mint sok esetben csak az internet magánya és a csillogó üresség. – Rajtunk, a régi karácsonyok emlékének őrzőin, életformánk alakításán és értékrendünk megőrzésén áll, hogy ezt a talmi csillogást felváltja-e ismét az áhított csoda. Ma már képeslapot is csak emailben küldünk, telefonon is csak sms-ben köszöntjük meg barátainkat és szeretteinket, pedig mennyivel meghittebb volt képeslapot kapni és küldeni ezekben az ünnepváró hetekben a távoli rokonoktól – mondta. Gondolatait így zárta: Kívánom minden paksi polgárnak, hogy képes legyen a múlt emlékéből és a jövő reménységéből örömöt kovácsolni ezen az idei ünnepen is. Élvezzék az advent lélekderítő illatait, a gyertyafény, a csillagszóró, a csengettyűszó varázslatos atmoszféráját.
Ezen a napon műsoron volt a Masni és Pocó zenekar műsora, valamint a Sisha Café fellépése. A harmadik gyertyát december 15-én gyújtja meg Nagy Balázs alpolgármester. Az adventi vásár minden héten csütörtöktől vasárnapig, 16 és 19 óra között tart nyitva. A belépés a rendezvényre ingyenes. További információk a Csengey Dénes Kulturális Központ honlapján és Facebook-oldalán.
Kiemelt kép: Vasvári Márton