Januári szürke hétköznapok – a városi költségvetés tervezésének ideje van

Januárban a költségvetés-tervezés van fókuszban az önkormányzatnál. Ennek folyamatáról beszélgettünk Heringes Anita polgármesterrel.

A fű sem nő

Januárban, amikor a fű nem csak átvitt értelemben nem nő, a költségvetés-tervezés van fókuszban. Paks esetében meglehetősen szoros határidőkkel, hiszen ezen dolgozik a kormányrendelet megjelenése óta gőzerővel kis túlzással mindenki: a hivatal, a kilenc önkormányzati intézmény, a négy önkormányzati gazdasági társaság, a bizottságok, a képviselők. A terveknek január végéig kell elkészülniük, a rá következő héten a bizottságok, majd a február 12-i ülésén a képviselő-testület tárgyalja a költségvetésről szóló előterjesztést.
A költségvetés tervezési folyamatáról Heringes Anita polgármestertől megtudtuk azt is, hogy békeévekben a „határidő a múzsánk” vicces-komoly szólás nem lenne a testület szókincsében, már szeptemberben, októberben elkezdődne a tervezés, de most négy hónap mínusz van, két ok miatt maradt kevés idő a költségvetés elkészítésére. Egyrészt az is szokatlan, hogy a képviselő-testület csak október elején láthatott munkához, de kiváltképp az iparűzési adóval kapcsolatos izgalmak és bizonytalanságok miatt a szokásos tervezési időszakban a hivatal pénzügyi osztálya csupán a kötelező feladatok számait tologathatta. Ez a tervszám, a kizárólag a kötelező feladatokat tartalmazó kiadási oldal főösszege szerény 7,9 milliárd forint lett volna; összehasonlításként a 2024 évi költségvetés eredeti kiadási előirányzata 18,6 milliárd forint volt.

Kötelező és önként vállalt feladatok

Paks települési önkormányzatának különböző jogszabályokból mintegy hatvan kötelező feladata keletkezik, többségükre van utalás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben. Itt most a témák hosszú, a teljességre mégsem törekvő felsorolása következik: szociális ellátások, egészségügyi ellátások, bölcsőde, óvoda, iskola, kultúra, közművelődés, helyi sport, víziközmű-szolgáltatás, vízgazdálkodás, közvilágítás, köztemető, helyi közutak, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem, természetvédelem, katasztrófavédelem, épített környezet védelme, távhőszolgáltatás, lakásgazdálkodás, esélyegyenlőség, akadálymentesítés, ifjúságpolitika, településrendezés, mezőőr. Csak a felszínt kapargatva is láthatóan sokrétű a teendő, sőt mi több: Paks önkormányzata önként vállalt feladatokat is ellát (pl. jégpálya, képtár), a kötelező feladatokban pedig emelt szintet tart (pl. egyes egészségügyi szakellátások). Többek között ez a megszokott színvonal is veszélybe került az adóelvonás miatt.
Apropó: a helyi adókkal kapcsolatos feladatok szintén szerepelnek a kötelező feladatok listában. Az jó hír, hogy az erőfeszítések meghozták eredményüket, a tavalyi, kiemelt gazdasági övezetté minősítéses rendkívüli adóelvonó rendeletet visszavonták. Most még maradt bizonytalanság, idén mennyi elvonás terheli Paksot a – több tekintetben homályos – versenyképes járásokról szóló rendelet hatásaként, ugyanis e vonatkozásban egyáltalán nem mindegy, mit tekintünk Paks 2024 évi helyi adó bevételének, mivel az az fölötti rész lesz az elvonás tárgya.

Vállalkozóbarát adórendszer

A város működését olyan gazdasági alapokra kell helyezni, hogy ne függjön ennyire a helyi adóktól, és az egy lábon állás is megváltozzon – tudtuk meg Paks város polgármesterétől. – Az adórendszert (adószakértő és szakjogász szakemberek bevonásával) át kell alakítani, amit már tavaly szerettünk volna meglépni, de az elsődleges feladat akkor a „visszaszerzés” volt. Egy vállalkozóbarátabb adórendszert kell létrehoznunk Paks városában, hogy a már itt működő kisvállalkozások is akarjanak beruházni, és jöjjenek új beruházók – mondta Heringes Anita polgármester.
A bevételgenerálás mellett a racionális működés segít egyensúlyban tartani a költségvetést, úgy, hogy több pénz legyen beruházásra. – Amikor Hajdú János volt a polgármester, akadt olyan év, amikor 40 százalék volt a költségvetésben beruházásra, fejlesztésre. A mi álmunk most az, hogy visszahozzuk első körben 20-25 százalékra. Hogy azt lehessen elmondani: sok adó folyik be, és az látszik is a városon – tisztázta az elvárást Heringes Anita.

Beruházások, beruházások

Azt érdemes lehatárolni, hogy alapvetően három részre oszthatjuk, mire kell költeni Pakson: az atomerőmű-beruházáshoz kapcsolódó többletfeladatokra, saját beruházásokra/felújításokra és a működésre. Értelemszerűen az első, a nagyberuházás miatti jelentős kiadások nem Paks költségvetésében szerepelnek.
A kedvező adók mellett területre is szükség van, ha új beruházókat szeretne a város fogadni. Az ipari park korábban állami tulajdonba került. Új ipari park részére lát területet a városvezetés. Vizsgálják, hogyan lehetne a területet minél hamarabb kialakítani, közművel ellátni. A területekről szólva Paks polgármestere elmondta, hogy újra kell gondolni a városközpont álmát. – Van egy nagyon nagy, értékes ingatlanvagyonunk a volt konzervgyár területén, a város szívében, és ott is át kell gondolni, a lakossággal meg kell vitatni, hogy mit képzelünk el oda. Arra kevés racionalitást látok, hogy egy nagyobb összeget arra kapjunk, hogy Paksnak legyen új városközpontja, mégpedig azért, mert a beruházás már elindult. Az volt az álom, hogy mindent oda összpontosítunk, a katasztrófavédelemtől kezdve az összes hivatalig, de már a folyamat elindult, és ebben nagyon el vagyunk maradva – foglalta össze a helyzetet a városközpont témájában Heringes Anita.
A legfontosabb nagyberuházások között a polgármester kiemelte a közműfejlesztést, melyben kormányzati támogatásra számít a város. A saját beruházásokat illetően a strand felújítása biztosan elindul idén, a kinyitás a cél, a rövid idő miatt vagy a nagymedencével vagy nélküle; az útfelújításokat muszáj csinálni; a polgármester álláspontja szerint égetően fontos a művelődési ház felújítását elkezdeni, ha nem lesz egy összegben elegendő pénz, akkor részletekben; TOP-os uniós támogatás felhasználásával az óvodák, középületek fűtéskorszerűsítése, energiaracionalizálása fontos lépés lenne; a bazársor pedig jelképe a városnak, már sorra kell kerülnie a lenti városközpontban.

Racionális működés

A működési költségek racionalizálása egy optimalizációs feladat. A feladatellátások színvonala Paks speciális helyzetéből adódóan a közszférában dolgozók bérszínvonalának megfelelő szinten tartását is jelenti. A racionális működés témában az átvilágítás az önkormányzathoz kötődő intézményeken és társaságokon kívül a hivatalt is érinti, melynek életében változás, hogy Németkérrel közös önkormányzati hivatal lett – kijelölés eredményeként. A hivatalban 2024-ben létszámcsökkentés történt, nagyrészt az üres álláshelyek szűntek meg, voltak kollégák, akik új kihívást találtak maguknak, akár önkormányzati intézményben. Persze az átvilágítás széles körű, nem elsősorban emberekről szól, hanem a működésről, szerződésekről, hatékonyságról.
– Tehát most mindennap költségvetést alkotunk. Az egyéni képviselőktől már bekértük a prioritási sorrendet. Nézzék meg, hogy mely fejlesztéseket mikor szeretnének megvalósítani, melyekre vannak kész terveink, mire készüljön terv. Abban újítást fogunk bevezetni, hogy az egyesületeknek pályázatot fogunk kiírni. Lesz egy keret, amire pályázni kell munkatervvel, az adott évben megvalósítani tervezett programokkal. Pontosan azért, hogy legyen lehetőség újként is belépni, így sokkal igazságosabb – osztott meg még kis kulisszatitkokat Heringes Anita polgármester.

Városkártya

A helyi vállalkozásokkal elindult együtt gondolkodás a szolgáltatások bővítéséről is. Az adórendszer átalakítása ösztönzőleg hathat a beruházásokra. – De ehhez, hogy az éttermek, szórakozóhelyek, kávézók fenn tudják magukat tartani, Paks város lakossága is kell. A lakosságnak is van felelőssége, éspedig hogy a jövedelmét Pakson költse el, lokálpatriótának kell lenni ebben is! Éppen ezért tervezünk erre keretet a költségvetésben, szeretnénk már ebben az évben a városkártya projektet elindítani – vetítette előre a közeli jövőt Paks város polgármestere.
Heringes Anita azt is elmondta, hogy voltak tanulmányúton önkormányzatoknál, a jobb helyeken. – Praktikus, ha egy kész ötletet gyerekbetegségektől mentesen tudunk átvenni. A 18. kerületieknek van az egyik legjobb városkártyájuk. Jól is működik, a lakosság és a vállalkozók érdekeit egyszerre szolgálja ki, díjat is nyertek vele, és bár jó pár éve funkcionál, még ma is csatlakoznak hozzá a vállalkozások, kilépés meg nem nagyon van. Van kártyaalapú és applikációalapú városkártyájuk, a belépés, használat az idősebbeknek sem okoz kihívást – tudtunk meg előzetes információkat a polgármestertől.
A kedvezmények mellett a városkártya a lakossági vélemények közvetlenebb és visszacsatolást is lehetővé tevő programját is jelenti majd. A kék közösségi média „Pakson hallottam” csoportja helyett felkészül a Paksi közösségi felület.

Kedves Olvasók!
Ha még nem látták, nézzék meg a TelePaks YouTube-csatornáján a TÉR – Tények és Érvek műsor első adását, a főszerkesztő beszélgetését a polgármesterrel! Szó van benne még „csontvázakról”, beruházási prioritásokról, a képtárépület hasznosításáról, gyógyfürdőről, ügyeletről, a Csengey-épületről, helyi ipari parkról, a városközpontról, bizonyításról és pihenésről, a szilveszteri utcabálról.

[jé]

Megjelent a Paksi Hírnök 2025. január 17-i számában.