RHK Kft.: Négy nagy projekt jelentős előrelépésekkel
Négy telephelyet üzemeltet, négy nagy projektet menedzsel az ország egyetlen radioaktívhulladék-kezeléssel foglalkozó cége. A Radioaktív Hulladékkat Kezelő Közhasznú Nonprofit (RHK) Kft. minden projektjében jelentős előrelépés történt tavaly. 2024 eredményeiről, az idei tervekről Nős Bálint ügyvezető igazgató adott tájékoztatást.
Az atomerőmű déli szomszédságában működő Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) év végén adtak át egy négy kamrát magában foglaló új modult. A létesítés 2019-ben kezdődött, eredményeként 2812 darab új tárolópozícióval bővült a létesítmény. Nős Bálint emlékeztetett rá, hogy a KKÁT egy vastag vasbeton falú épület, amelynek kamrái tárolócsöveket tartalmaznak. Ezekben egyesével helyezik el az elhasznált fűtőelemeket. A tárolót az évek során három-négy-ötkamrás modulokkal bővítették.
A mostani beruházás azonban más mint az előzőek, mert bővült az egy kamrában kialakított pozíciók száma. Az előzőekben 527, az újonnan átadottban 703 kazetta fér el, ezért az új épületrészben 2812 kazettát tudnak majd elhelyezni.
– Az előző üzemidő-hosszabbítás indukálta az igényt, hogy gondolkodjunk el, hogyan tudjuk hatékonyan tárolni a többletüzemidő során keletkező kiégett üzemanyagot. Ezért is növeltük az egy kamrában tárolt kazetták számát, hogy az eredetileg 33 kamrára engedélyeztetett létesítményben elférjen a meghosszabbított üzemidő során keletkező teljes kiégett üzemanyag mennyiség – vázolta az RHK Kft. ügyvezető igazgatója.
Nős Bálint hozzáfűzte, hogy most, amikor egy újabb üzemidő-hosszabbítási program van napirenden, azt kellett eldönteni, hogy ezt a létesítményt bővítik az eddigi módszerekkel vagy más megoldást keresnek.
– Találtunk olyan konténeres tárolási megoldásokat, amelyek reális alternatívát kínálhatnak. Ezeknek a vizsgálatát kezdtük meg közösen a Paksi Atomerőművel. Olyan technológiákat néztünk meg, amelyeknek van referenciájuk a VVER–440 típusú erőművekben használt kazetták tárolásában. Ha a jövőben új tárolási megoldás mellett döntünk, akkor a megalapozó elemzések alapján módosítani kell a tárolásra vonatkozó engedélyeket. Ez előfeltétele annak, hogy a Paksi Atomerőmű is benyújthassa az engedélykérelmet a további üzemidő-hosszabbításra – összegzett.
Nős Bálint beszámolt arról, hogy több szempontú optimalizálást végeztek a Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (NRHT) is annak érdekében, hogy a prioritást élvező biztonság megtartása mellett gazdaságosabbá tegyék az üzemeltetést.
Az atomerőmű szakembereivel közösen a keletkezéstől az elhelyezésig áttekintették a technológiát, így alakult ki az a fajta tárolási koncepció, amelynek lényege, hogy a korábban alkalmazott vasbeton helyett acélkonténerbe helyezik a hulladékkal teli hordókat.
A konténerekben a hordók közti teret új cementező technológiával töltik ki, az így elkészült csomagokat helyezik el a föld alatti kamrákban kialakított vasbeton medencébe. – A biztonsági elemzések igazolták, hogy ezzel a konténeres megoldással ugyanolyan biztonsági színvonalat tudunk elérni – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. Arról is tájékoztatott, hogy a legrégebbi, 1976-ban üzembe vett püspökszilágyi tárolóból szállítottak intézményi hulladékot Bátaapátiba. Ezt is hosszas mérlegelés, elemzések, engedélyezések előzték meg. A tároló kapacitása lecsökkent, egyik opció a bővítés, a másik az átszállítás volt. Az utóbbi bizonyult megfelelőnek.
Az első szállítmány érkezése nemcsak hatósági, hanem lakossági kontroll mellett is zajlott. A Bátaapáti környékén működő önkormányzati társulás lakossági ellenőrző csoportja nyomon követte a folyamatot.
Nős Bálint tájékoztatása szerint a Bátaapáti NRHT-ba közvetlenül nem szállítanak intézményi hulladékot, de a csomagolt, minősített hulladékok egy része átkerül majd ide a püspökszilágyi létesítményből, hogy ott is biztosítani tudják a kellő kapacitást.
Az RHK Kft. vezetője beszámolt a Nyugat-Mecsekben zajló kutatási program előrehaladásáról is. Elmondta, hogy a nagy aktivitású hulladékok befogadására szolgáló mélygeológiai tároló kapcsán a terület megismerése érdekében a korábbi években 1000-1300 méter mélységű fúrásokat és geofizikai, szeizmikus vizsgálatokat végeztek. Ezek elemzésével döntik el, hogy alkalmas-e a terület, és ha igen, akkor mely része a tároló létesítésére.
A teljes beszélgetés megtekinthető a TelePaks Közélet közelről című magazinjában a telepaks.net oldalon.
A cikk megjelent a Paksi Hírnök 2025. február 14-i számában.