Jó napot, mi újság? – Dr. Ulbertné dr. Merész Laura

– Összefogással csodákat lehet elérni – mondja dr. Ulbertné dr. Merész Laura, a Paksi Angyalok az Állatokért Alapítvány elnöke, a Paksi Ebrendészeti Telep állatorvosa. Február közepén kezdte meg a munkát a telep állatorvosi rendelőjében, ahol áprilistól főállásban dolgozik.

– Vác mellett nőttem fel. Az édesapám állatorvos, az édesanyám tanár, két testvérem van. Sok állatot tartottunk gyerekkoromban, elég korán bekapcsolódtunk apukám tevékenységébe. Szerettem vele menni, szinte törvényszerű volt, hogy én is állatorvos leszek. Szívesen lettem volna gyermekorvos is, de első helyen az állatorvostudományi egyetemet jelöltem meg, ahova fel is vettek. Az egyetemen ismerkedtem meg a férjemmel, aki paksi származású, családi vállalkozásuk miatt ő nem költözhetett, így én jöttem ide. A Szekszárdi Központi Állatkórházban kezdtem dolgozni tizenöt évvel ezelőtt, közben elvégeztem a kutya-macska kisállatgyógyász szakállatorvosi képzést is – idézte fel dr. Ulbertné dr. Merész Laura, a Paksi Angyalok az Állatokért Alapítvány elnöke, a Paksi Ebrendészeti Telep állatorvosa. Arról is beszélt, hogy az állatmentés ügye 2017-ben talált rá, amikor azzal keresték meg, hogy egy óriási alom kutyát tudna-e olcsón oltani. Aztán 2019-ben megkereste Paks Város Önkormányzata az akkor még nem alapítványi formában működő Paksi Angyalokat, ahol Laura is önkénteskedett, hogy segítsenek megtervezni a leendő ebrendészeti telepet. Végül felépült Hegyespusztán a telep, és 2023 nyarán megérkeztek az első mentett kutyák. A telep üzemeltetése a DC Dunakom Zrt. feladata. Időközben bejegyezték a Paksi Angyalok az Állatokért Alapítványt. – Így már gyűjthettük a személyi jövedelemadó egy százalékot, adományokat, jobban belefolyhattunk az ivartalanítási akciókba, szívféregszűrést végeztünk. Így egy kicsit vissza tudtunk adni az embereknek abból, amit az adományaik révén kaptunk. Folyamatos a gazdikeresés, még nem fordult elő, hogy a törvényileg megengedett 45 nap eltelte után el kellett volna altatni kutyust. Egy évvel ezelőtt döntöttünk a rendelő kialakítása mellett. Nagyon sok adományt kaptunk a kollégáktól, gyógyszereket, kötszereket, műszereket, köztük egy 70 éves műtőlámpát is, amely kifogástalanul működik. Tavaly novemberben gyűjtést indítottunk gyógyszerekre, három hét alatt 900 ezer forint érkezett, ez fedezte az indulókészletet – összegzett a doktornő. Február közepén elkezdhette a rendelést, ami karitatív alapon működik, kóbor macskákat ivartalanít, kisebb műtéteket végez, de kizárólag gazdátlan állatokon. Kölcsönös az együttműködésük állatmentő alapítványokkal, akik segítenek a telep védenceinek gazdásításában. Dr. Ulbertné Dr. Merész Laura áprilistól főállásban dolgozik majd a telepen, a tevékenységi, illetve az ellátotti kör így majd bővülhet. – Azt szeretem a legjobban a hivatásomban, amikor meg tudok gyógyítani reménytelen állapotban levő állatokat. Egyikük, Orsika például sikertörténet. Talált kutya volt, ide hozták. Súlyos bőrbetegsége miatt már nem volt rajta szőr. Rendbe hoztuk, most csodálatosan fest – mondta a doktornő, aki arra is fordít energiát, hogy minél több tudást kamatoztathasson az elhagyott állatok érdekében. Elnyerte a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány ösztöndíját, melynek keretében állatvédelmi szakállatorvos képzést végezhet el az Állatorvostudományi Egyetemen, főként állatvédelmi jogot és pszichológiát tanul majd. A doktornő karitatív szemlélete nem csak állatorvosi munkájában jelenik meg. Közreműködésével rendeződött az ikerunokáit egyedül nevelő paksi nagymama lakhatása, házfelújítása, és elindítója volt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a Paks Kistérségi Szociális Központ és a Paksi Ifjúságért Egyesület összefogásában megvalósult rászoruló gyerekeknek szóló jótékonysági fagylaltakciónak. – Ha valaki jó, ha rátermett mások segítésére, akkor meg tudja mozgatni a többi embert is, összefogással pedig csodákat lehet elérni – vallja. Laura férjével négy gyermeket nevel, Lujza 14, Linda 12, Boti 10, Eszter pedig 5 éves. Mindannyian „örökölték” az állatszeretetet, hétvégente ők is kutyát sétáltatnak a telepen, Linda pedig már most tudja, hogy állatorvos szeretne lenni. A család és a munkahelyi elfoglaltságok mellett szabadidő is jut a doktornőnek. – Nagyon szeretek utazni. Szükségem van arra, hogy kettesben a férjemmel vagy barátokkal mindent hátrahagyjunk néhány napra. Nagy a családunk, széles a baráti körünk, így folyamatos a jövés-menés, vagy mi megyünk, vagy hozzánk jönnek, ez is feltölt minket.

Megjelent a Paksi Hírnök 2025. február 28-i számában.