Rendhagyó adással jelentkezünk, hiszen a nézők és követők kitartó érdeklődésének köszönhetően ez az Eltűnt városkép nyomában sorozat elérkezett a jubileumi 100. fejezetéhez. Ennek alkalmából visszapillantunk az időben, hogy felidézzük, mi zajlott kisvárosunkban pontosan száz évvel ezelőtt, azaz 1924-ben.
Tovább
Az Eltűnt városkép nyomában című magazin mai adásában Paks dunai turizmusának történetéről lesz szó, beleértve a város első turisztikai kiadványát, Tumpek Mihály fotóit, az 1930-as Nyaraljunk itthon! kampányt és az 1924-es Pesti Napló cikket, amely bemutatta a korabeli Paks társadalmát és turisztikai lehetőségeit.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a város egyik első turisztikai kiadványával foglalkozunk. A mai adásból megtudhatod, hogy mit tartalmazott a fényképes reklámfüzet!
Tovább
Az Eltűnt városkép nyomában adásában a paksi Hangya Szövetkezet történetének folytatásaként bemutatják, hogyan alakult a kiskereskedelmi színtér az 1930-as években. A Hangya stratégiája a keresztény kiskereskedelmi hálózat kiépítésére összpontosított, amely választ adott a zsidó kiskereskedők konkurenciájának leküzdésére.
Tovább
Folytatjuk időutazásunkat Paks múltjában, ezúttal a két világháború között a kereskedelmi életet markánsan meghatározó bolthálózattal, a Hangyával foglalkozunk.
Tovább
A paksi Pálvölgyi patika történetének befejező részében az 1950-es évek küzdelmes és nehéz időszakát tekintjük át a patika államosításától, a gyógyszerész-házaspár Paksról történő elhelyezésén át egészen addig, amikor újra visszakerülhettek és munkájukkal a megye legjobb gyógyszertára működött itt a saroképületben. Két leányuk is az egészségügyi pályát választotta, közülük Enikő vitte tovább a patika vezetését. Az épület 1975 utáni lebontását már a szülők nem élték meg, napjainkra közparkot alakítottak ki és így az újabb generációk talán már nem is tudják, hogy bizony itt működött Paks egyik legnépszerűbb gyógyszertára.
Tovább
Folytatjuk a Pálvölgyi patika történetét: Abay Nemes Gyula 1928-ban átköltöztette a Szentháromság Gyógyszertárat Hegyhát utca sarkáról a Bazársorral szemben felépült lakóházába. Dr. Szily Géza tolnai ügyvéd gyógyszerészként végzett Mariann nevű lánya már ott, az Abay-féle házba költözött és vette át a patika vezetését. Nem sokáig állt egyedül a pult mögött, mert a sors még az egyetemen szakmabelivel hozta össze, s 1932-től már férjével, dr. Pálvölgyi Ferenccel közösen működtetik Paks egyre népszerűbb gyógyszertárát. 1942-re a patikát és lakásukat átköltöztetik a Kossuth Lajos utca sarkán egykor itt ezen park helyén állott emeletes épületbe.
Tovább
Az 1787-ben alapított paksi Szentháromság Gyógyszertár Hegyhát utca sarki épületének történetét már feldolgoztuk. Most e gyógyszertár utolsó működtetőinek eredünk nyomába egy családtörténeti kutatás során, hiszen ha valami, akkor az egykor a Kossuth Lajos utca sarkán állott Pálvölgyi Patika igazán az eltűnt városkép része. A történet gyökeréhez leásva, gondolatban a századfordulós Tolnára utazunk. Itt telepedett le dr. Szily Géza ügyvéd, akinek Mariann nevű lánya 1931-ben vette át dr. Abay Nemes Gyula paksi gyógyszertárát.
Tovább
Az egykori paksi vasútállomáson folytatjuk a Paks-Dunakömlődi németség elűzetésének történetét. A hazai svábok elhurcolásának országos emléknapja január 19., a dunakömlődiek és a paksiak számára azonban 1946. május 29. fontos dátum, hiszen ekkor indultak az első kitelepítő vonatok, melynek során a kömlődi lakosság 98%-át, és az adatok szerint Paksról 15 főt elhurcoltak Németországba. A településrész északi határában a főút mellett álló hármaskereszt mementóként hirdeti a szülőföldjéről elűzött több mint 2000 kömlődi emlékét.
Tovább
1945 októberében a kommunista belügyi államtitkár Pakson tartott beszédében már vázolta a németek küszöbön álló kitelepítését, Paks azonban elkerülte a nagyobb kitelepítési hullámot, köszönhetően annak, hogy az elmagyarosodott svábok 1941-ben már csak elenyésző számban vallották magukat németnek. Más volt a helyzet a szomszédos Dunakömlődön, ahol az erős német identitás mellett Volksbund sejt is alakult, majd 1945 nyarán a kitelepítések előkészítéseként megkezdődtek az erőszakos kilakoltatások és összetelepítések.
Tovább