Az eltűnt városkép nyomában

Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.06.28. – A Pálvölgyi patika története (3. rész)

telepaks ,

A paksi Pálvölgyi patika történetének befejező részében az 1950-es évek küzdelmes és nehéz időszakát tekintjük át a patika államosításától, a gyógyszerész-házaspár Paksról történő elhelyezésén át egészen addig, amikor újra visszakerülhettek és munkájukkal a megye legjobb gyógyszertára működött itt a saroképületben. Két leányuk is az egészségügyi pályát választotta, közülük Enikő vitte tovább a patika vezetését. Az épület 1975 utáni lebontását már a szülők nem élték meg, napjainkra közparkot alakítottak ki és így az újabb generációk talán már nem is tudják, hogy bizony itt működött Paks egyik legnépszerűbb gyógyszertára.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.06.14. – A Pálvölgyi patika története (2. rész)

telepaks , , ,

Folytatjuk a Pálvölgyi patika történetét: Abay Nemes Gyula 1928-ban átköltöztette a Szentháromság Gyógyszertárat Hegyhát utca sarkáról a Bazársorral szemben felépült lakóházába. Dr. Szily Géza tolnai ügyvéd gyógyszerészként végzett Mariann nevű lánya már ott, az Abay-féle házba költözött és vette át a patika vezetését. Nem sokáig állt egyedül a pult mögött, mert a sors még az egyetemen szakmabelivel hozta össze, s 1932-től már férjével, dr. Pálvölgyi Ferenccel közösen működtetik Paks egyre népszerűbb gyógyszertárát. 1942-re a patikát és lakásukat átköltöztetik a Kossuth Lajos utca sarkán egykor itt ezen park helyén állott emeletes épületbe.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.05.31. – A Pálvölgyi patika története (1. rész)

telepaks , ,

Az 1787-ben alapított paksi Szentháromság Gyógyszertár Hegyhát utca sarki épületének történetét már feldolgoztuk. Most e gyógyszertár utolsó működtetőinek eredünk nyomába egy családtörténeti kutatás során, hiszen ha valami, akkor az egykor a Kossuth Lajos utca sarkán állott Pálvölgyi Patika igazán az eltűnt városkép része. A történet gyökeréhez leásva, gondolatban a századfordulós Tolnára utazunk. Itt telepedett le dr. Szily Géza ügyvéd, akinek Mariann nevű lánya 1931-ben vette át dr. Abay Nemes Gyula paksi gyógyszertárát.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.05.17. – Svábok kitelepítése II.

telepaks ,

Az egykori paksi vasútállomáson folytatjuk a Paks-Dunakömlődi németség elűzetésének történetét. A hazai svábok elhurcolásának országos emléknapja január 19., a dunakömlődiek és a paksiak számára azonban 1946. május 29. fontos dátum, hiszen ekkor indultak az első kitelepítő vonatok, melynek során a kömlődi lakosság 98%-át, és az adatok szerint Paksról 15 főt elhurcoltak Németországba. A településrész északi határában a főút mellett álló hármaskereszt mementóként hirdeti a szülőföldjéről elűzött több mint 2000 kömlődi emlékét.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.04.19. – A németek kitelepítése Paks környékéről (1. rész)

telepaks ,

1945 októberében a kommunista belügyi államtitkár Pakson tartott beszédében már vázolta a németek küszöbön álló kitelepítését, Paks azonban elkerülte a nagyobb kitelepítési hullámot, köszönhetően annak, hogy az elmagyarosodott svábok 1941-ben már csak elenyésző számban vallották magukat németnek. Más volt a helyzet a szomszédos Dunakömlődön, ahol az erős német identitás mellett Volksbund sejt is alakult, majd 1945 nyarán a kitelepítések előkészítéseként megkezdődtek az erőszakos kilakoltatások és összetelepítések.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.04.05. – 80 éve történt: Légcsavar a búzamezőben

telepaks , , ,

Paks határában 80 éve történt repülős szerencsétlenség két fiatal áldozatára emlékezünk a hidegvölgyi repülős emlékmű történetének felelevenítésével. 1944. április 3-án érte az első pusztító erejű amerikai bombázás Budapestet, ami több mint 1000 halálos áldozattal és súlyos anyagi károkkal járt. Válaszul magyar repülőgépek szálltak fel Ferihegyről, az egyikben Zsámboki Dezső őrmester pilóta és Sallós Géza felvidéki, hódosi származású repülős őrvezető ült. Küldetésük Paks határában tragédiával végződött.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.03.22. – Magyarhű svábok nagygyűlése Pakson

telepaks ,

A magyarhű svábok paksi nagygyűlésének felidézésével folytatjuk a svábok történetét. 1939 nyarán a paksi községháza udvarára szervezték a nemzethű németek országos, tüntető nagygyűlését, Klein Antal biritói földbirtokos tiszteletére és bátor kiállásáért, aki parlamenti felszólalásában leleplezte a Volksbund „guruló márkákkal” folytatott agresszív, pángermán agitációját.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.03.08. – Svábok asszimilációja III. rész

telepaks , , ,

A millenniumi ünnepségek újabb lökést adtak a paksi németség magyarosodásának ügyéhez. 1896. május 9-én a város összes iskolájában tartottak hazafias szellemű népünnepélyeket. A sikeres asszimiláció szép példájaként egy polgári fiúiskolai történettel megemlékezünk egy későbbi dunakömlődi tanítóról is.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.02.09. – A paksi svábok asszimilációja (2. rész)

telepaks , ,

Egyházi vonalon folytatódik a paksi svábok asszimilációjának története. Megtudjuk, milyen eredménnyel zárult a pécsi megyéspüspök 1843-as bérmaútján tartott tanügyi ellenőrzése. A századfordulón Dunakömlődön olykor már magyarul is énekeltek a hívek. Ennél nagyobb előrelépés történt Pakson 1912-ben, amikor püspöki leirat elrendelte a magyar nyelvű prédikációt a katolikus templomban.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.02.09. – A paksi svábok asszimilációja (1.rész)

telepaks ,

A török uralom idején Tolna vármegye is óriási népességvesztést szenvedett és ezeket a vérveszteségeket csak telepítéssel lehetett rövid idő alatt pótolni. A meginduló sváb betelepítések az 1700-as években több hullámban történtek. Nyomon követhetjük Paks újratelepülését, megtudjuk melyik városrészeket, utcákat lakták be a német evangélikus, melyeket a katolikus családok, hol telepedtek meg a zsidó kereskedők, hol éltek a magyar reformátusok és jobbágyok. Szó esik a betelepülő németek jellegzetes viseletéről és a 19. századi gyors asszimilációs folyamatokról.

Tovább