Az eltűnt városkép nyomában – 80 éve történt: Légcsavar a búzamezőben

Paks határában 80 éve történt repülős szerencsétlenség két fiatal áldozatára emlékezünk a hidegvölgyi repülős emlékmű történetének felelevenítésével. 1944. április 3-án érte az első pusztító erejű amerikai bombázás Budapestet, ami több mint 1000 halálos áldozattal és súlyos anyagi károkkal járt. Válaszul magyar repülőgépek szálltak fel Ferihegyről, az egyikben Zsámboki Dezső őrmester pilóta és Sallós Géza felvidéki, hódosi származású repülős őrvezető ült. Küldetésük Paks határában tragédiával végződött.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Magyarhű svábok nagygyűlése Pakson

A magyarhű svábok paksi nagygyűlésének felidézésével folytatjuk a svábok történetét. 1939 nyarán a paksi községháza udvarára szervezték a nemzethű németek országos, tüntető nagygyűlését, Klein Antal biritói földbirtokos tiszteletére és bátor kiállásáért, aki parlamenti felszólalásában leleplezte a Volksbund „guruló márkákkal” folytatott agresszív, pángermán agitációját.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Svábok asszimilációja III. rész

A millenniumi ünnepségek újabb lökést adtak a paksi németség magyarosodásának ügyéhez. 1896. május 9-én a város összes iskolájában tartottak hazafias szellemű népünnepélyeket. A sikeres asszimiláció szép példájaként egy polgári fiúiskolai történettel megemlékezünk egy későbbi dunakömlődi tanítóról is.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi svábok asszimilációja (2. rész)

Egyházi vonalon folytatódik a paksi svábok asszimilációjának története. Megtudjuk, milyen eredménnyel zárult a pécsi megyéspüspök 1843-as bérmaútján tartott tanügyi ellenőrzése. A századfordulón Dunakömlődön olykor már magyarul is énekeltek a hívek. Ennél nagyobb előrelépés történt Pakson 1912-ben, amikor püspöki leirat elrendelte a magyar nyelvű prédikációt a katolikus templomban.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi svábok asszimilációja (1.rész)

A török uralom idején Tolna vármegye is óriási népességvesztést szenvedett és ezeket a vérveszteségeket csak telepítéssel lehetett rövid idő alatt pótolni. A meginduló sváb betelepítések az 1700-as években több hullámban történtek. Nyomon követhetjük Paks újratelepülését, megtudjuk melyik városrészeket, utcákat lakták be a német evangélikus, melyeket a katolikus családok, hol telepedtek meg a zsidó kereskedők, hol éltek a magyar reformátusok és jobbágyok. Szó esik a betelepülő németek jellegzetes viseletéről és a 19. századi gyors asszimilációs folyamatokról.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Eltűnt települések

A sorozat következő részében újabb eltűnt településeket ismerhetünk meg Paks környékéről: Gyűrűs, Faluhely, Magyari és Zádor. Kiderül, hogy a már a törökök által is üres pusztaként jegyzett Gyűrűs középkori temploma hol állhatott. Milyen régóta volt lakott a Duna melletti Faluhely dűlő. Mennyi szőlő termett a török időkben Magyari faluban, honnan kapta a nevét és kik voltak utolsó lakói. Végül a túlparti Zádor falu elnéptelenedéséről is
hallhatunk.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Imsós

Folytatjuk kalandozásunkat a Paks környékén egykor lakott, de mára eltűnt településrészekkel, helytörténeti sétánk helyszíne a dunai töltésen, az egykori Imsós falu területe. Megtudhatjuk, hogyan nézett ki a táj az 1841-es Duna-meder szabályozás és átmetszés előtt, s milyen szerepe volt Imsósnak korábban a Rákóczi-szabadságharcban. Szóba kerül, milyen rejtélyes földrajzi-geológiai változásokat hozott Paksnak az új medervonal kiképezése.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Régi paksi karácsonyok

A régi, békebeli karácsonyok hangulatát ma már nehéz megidézni. Advent idejére már dermedt zúzmara ölelte körbe a kopár faágakat, esetleg a frissen leesett hó, rajta suhanó lovasszán varázsolta karácsonyi díszletté a világot. Vagy éppen a jég- és hótömbökkel beállt Duna lassította le a rohanó idő kerekét. Nagyszüleink, dédszüleink idejében a karácsony családi és egyházközösségi ünnep is volt. Ünnepi különkiadásunkban régi paksi karácsonyi történetmorzsákat ismertetünk.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Eltűnt települések (1. rész)

Paks határában kirándulva sokan nem is gondolnák, hogy a környékbeli erdők, szántóföldek helyén egykor virágzó falvak, puszták álltak, amelyeket aztán elsodort a történelem és már nincs, aki emlékezne rájuk. Ilyen besenyő eredetű települések voltak egykor a Paks melletti Akalacs és Kanacs.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Boszorkányperek Pakson (2. rész)

1741 a kínvallatások éve volt Tolna vármegyében, melynek simontornyai büntetőtörvényszéke februártól decemberig hét boszorkánypert tárgyalt és háromban hirdetett halálos ítéletet. Ebben a fejezetben megismerhetjük a máglyán elégetett paksi bábaasszony, Vörös Ilona, alias Sánta Pila hírhedt boszorkányperét.

Tovább