Az eltűnt városkép nyomában – A Goldstein-ház és Ignotus Pál paksi emlékei (1. rész)

A magazin legújabb részében 1876-ba megyünk vissza. Dr. Hanol János helytörténész ezúttal a Fő utca 25. számú épület történetét meséli el, amelyben sokáig rőfös-, posztó- és méteráru-kereskedés működött, és ezt a profilt sikerült megőrizni a mai napig. A műsorban szó lesz arról is, hogy a paksi Goldstein családot rokoni szálak fűzték a Nyugat folyóiratot alapító Ignotus Pálhoz. A magazinban a Csipkerózsa című könyvből is idézünk, amelyben felsejlik a 20. század eleji Paks, ahova „nem azért ment az ember, hogy szobában töltse az idejét”.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – A szeszfőzdétől a szövetkezeti Birkacsárdáig

Folytatjuk a Fő utca 31. számú épület történetét a magazin legújabb részében. Dr. Hanol János helytörténész felidézi a különféle cikkek, levéltári dokumentumok alapján, milyen gyilkosság történt a Freund szeszfőzde kocsmája ajtajában 1940-ben, hogyan lett a szeszfőzdéből csárda, és miért hívták ezt a helyet később Birka-udvarnak. A műsorban szó lesz arról is, milyen neves vezetőket találni a leszármazottak között és hogyan elevenítették fel paksi múltjukat.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Zsidó kereskedők a paksi főutcán (2. rész)

Fischl, Behr, Weisz, Ausch, Spitzer – csak néhány kereskedő család, amelyik Pakson tevékenykedett a XIX. században. A vállalkozók között akadt, aki ecetszeszgyárat alapított, más gabona- és borkereskedelemmel foglalkozott, vagy éppen fűszert árult. Dr. Hanol János helytörténész a magazin legújabb részében folytatja a paksi fő után élt, zsidó kereskedők felidézését.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Zsidó kereskedők a paksi főutcán (1. rész)

Paksot régen Kis-Palesztinának is hívták, mivel a lakosság tizede zsidó vallású volt, akik főként kereskedelemmel foglalkoztak. Dr. Hanol János Az eltűnt városkép nyomában című magazinban ezen kereskedőket veszi sorra, felidézve a XIX. század végi, XX. század eleji városképi hangulatot.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Fejezetek a zsidó hitközség életéből (2.)

Folytatjuk az egykori paksi zsidóság, a zsidónegyedben álló épületek és a hozzájuk tartozó történetek felidézését. Dr. Hanol János helytörténész kifejti, milyen városképi nyomai voltak a zsidó életnek Pakson, mióta működött az artézi kút a mai piactéren, hogyan szervezték meg az első magyar rabbigyűlést, és miért nem engedélyezték a kecsege fogyasztását a paksi zsidók.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Fejezetek a zsidó hitközség történetéből (1.)

Az ország egyik legrégebbi zsidó múltra visszatekintő városa Paks, ahol száz évvel ezelőtt a város lakosságának egytizede még zsidó volt. Több zsinagóga, imaház is működött itt. Kik voltak az első rabbik, hogyan jött ki az ortodox zsidóság a neológokkal? Magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a zsidó hitközség történetét vizsgálja tovább.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi aranyláz legendája

Aranyat kerestek a Duna mentén az 1880-as években Pakson. Ez nem elírás, valóban éltek a part mentén aranymosók száznegyven évvel ezelőtt. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész a paksi aranyláz legendájának ered nyomába.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi ortodox zsinagóga

Mi állt a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár helyén több mint 200 száz évvel ezelőtt? Mikor és miért lett az utca neve Villany utca? Dr. Hanol János helytörténész a magazin legújabb részében 1780-as évekig repíti vissza a nézőket, és feltár egy egészen másik világot, ahol Tolna megye második legnagyobb izraelita hitközsége élt.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi reformátusok neves lelkészei

Kik voltak a 19–20. század neves református lelkészei? Mit tartottak fontosnak? Miért küzdöttek? Mit tettek a gyülekezetért és Paksért? Dr. Hanol János helytörténész a magazin legújabb részében sorra veszi az 1800-as, 1900-as évek lelkipásztorait és felidézi a hozzájuk kapcsolódó fontos vagy éppen titokzatos eseményeket, bemutatva a fellelt képeket, iratokat.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi református templom

Időkapszulák, tűzesetek, II. József türelmi rendelete – Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a paksi református templom építésének eredetéről, többszöri helyreállításáról, építészeti jegyeiről és az ezekhez kapcsolódó eseményekről lesz szó. Dr. Hanol János helytörténész ezúttal 1576-tól kezdve tárja fel a gyülekezet, valamint a templom történetét.

Tovább