Az utcanevek már az 1800-as években is léteztek, de a bonyhádi zománcgyárban gyártott táblákkal csak a XX. század elején látták el az utcasarkokat Pakson. Előfordult, hogy a terület jellegzetessége vagy az ott lakók foglalkozása alapján neveztek el egy-egy utcát. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a 19-20. század névadási szokásaiba avatja be a nézőket.
Tovább
A Rosthy-kúriában évtizedeken át működtek a paksi katolikusok különféle egyletei, de itt volt 200-300 kötetes könyvtáruk is. Dr. Hanol János helytörténész Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében a Paksi Katolikus Kör és Ifjúsági Egyletről beszél és visszarepít minket az 1900-es évekbe.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című sorozatunk legfrissebb részében a paksi katolikus legényegyletről beszélget dr Hanol Jánossal Gyimóthy Éva.
Tovább
Pakson nemcsak piacok működtek, hanem vásárokat is tartottak. Dr. Hanol János az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében az 1700-as évekbe vezet minket vissza. A helytörténész olyan érdekességekkel oszt meg a nézőkkel mint hogy milyen helyszínen tartották akkor a vásárt, milyen állatokat kínáltak eladásra, és egy moziba illő bűnesetet is felidéz.
Tovább
Idén februárban előkerült egy időkapszula az egykori Flórián-házból, a későbbi Kiss Pál Utóda üzletházból annak felújítása során. Mit tartalmazott a tíz centiméteres fadoboz, ki és mikor készítette azt és mit üzent az utókor számára? Dr. Hanol János helytörténész erről beszél majd Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében 1946-tól vesszük sorra azokat a helyszíneket, ahol korábban piac működött, így jutunk el a Villany utcai, fedett árusítóhelyig. Dr. Hanol János helytörténész felidézi a hetven évvel ezelőtti eseményeket és arról is beszél, miért nem funkcionált soha piacként a Makovecz Imre nevéhez kötődő lakótelepi piactér.
Tovább
Paks főtere a Piacz tér nevet viselte 1896-ig. Nem véletlenül, mivel ezen a területen tartották régen a hatalmas tömegeket vonzó piacot. Volt olyan időszak, amikor ide minden nap kitelepültek az árusok. A kofák tejterméket árultak a mai múzeum mögött, a Bajcsy-Zsilinszky utca felőli részen. A bazársor végén, az Attila utca alján volt a Csibe köz, ahol szárnyasokat lehetett venni a baromfiárusoktól. A plébánia előtti részen pedig halat kínáltak eladásra a kishalászok feleségei. Az eltűnt Városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ismét érdekességekkel oszt meg a nézőkkel régi paksi piacokról.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ezúttal arról beszél, mikor jelent meg az állami oktatás a városban, hol állt a volt községi elemi iskola, és miként oldotta meg 1 tanító 127 gyermek oktatását.
Tovább
Száz évvel ezelőtt az Erzsébet szálló kávézó épületében a Paksi Közgazdasági Bank Rt. működött. A pénzintézet 1922-ben jött létre és egészen 1941-ig látta el ezt a funkciót. Az Eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a Szent István téri székhelyépületről, az abban működő bankról és annak vezetőiről oszt meg érdekességeket.
Tovább
Deák Ferenc Paksra látogatását egy emléktáblával örökítették meg, amit 1927-ben ünnepélyes keretek között lepleztek le. Dr. Hanol János helytörténész Az eltűnt városkép nyomában című műsorunk legújabb részében arról beszél, hogyan került ez az emlékmű Paksra, miként zajlott az ünnepély és milyen illusztris személyek érkeztek e jeles alkalomból a városba.
Tovább