Az eltűnt városkép nyomában – 2022.07.15 – Dunai átkelőhelyek egykor Pakson

Ezúttal 1725-be ugrunk vissza az időben. A Biskói- vagy Alsórévet ekkor említik először az érseki összeírásban. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész a Paks környékén üzemelő dunai átkelőhelyekről oszt meg érdekességeket és felidézi hazánk legtöbb áldozatát követelő vízi katasztrófáját is.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.07.01. – A paksi Gebhardt-ház

A német származású közbirtokos Gebhardt család a Szent István tér sarkán lakott a 18. század közepétől sok éven keresztül. Az orvos családból egy országos hírű tudós is kikerült. Gebhardt Xavér Ferenc orvos, akadémikus nevéhez fűződik a himlő elleni oltóanyag hazai gyártását megalapozó intézet létrehozása és a magyar nyelvű orvosi szaknyelv megteremtése. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ismét izgalmas részletekkel szolgál a paksi Gebhardt-házról és családról.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.06.17. – Jámbor Pál szülőháza és emlékezete

Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a híres paksi poétáról, közéleti személyiségről lesz szó. Jámbor Pál 1861 és 1872 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, ezzel egyidőben vezette a szabadkai gimnáziumot. 1869-ben Pestre költözött, és Közvélemény címen saját lapot indított. A magazin legújabb részében dr. Hanol János helytörténész ismét érdekességekkel szolgál a költő életéről, az is kiderül, mi történt a szülőházával.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.06.10. – A Hősök szobra és utóélete a piactéri ivókúton

Az eltűnt városkép nyomában című műsorunkban ezúttal egy rejtélyes módon köddé vált emlékművel foglalkozunk. Dr. Hanol János helytörténész a magazinban feltárja, hogy a 1920-as években elkészült egy szobor, amivel Paks az első világháborúban elhunyt hősök előtt kívánt tisztelegni. Az alkotás a Templom téren a Zárda előtt állt, de az alkotás nem nyerte el a helyiek tetszését és később lebontották. A talapzata maradt csupán fenn, amely ma a piactéren áll, rajta egy kisfiú szobrával és egy ivókúttal.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.06.03. – A Resch-szanatórium

A Kossuth Lajos utcában álló, Gosztonyi János által megálmodott épületben működött egykor a Resch-szanatórium, ahol szülészeti, nőgyógyászati és sebészeti osztályokat alakítottak ki. Az intézmény berendezése, felszereltsége messze meghaladta a kisvárosi kereteket. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész végig veszi az épület korszakait, valamint létrejöttében és működtetésében jelentős szerepet játszó szakembereket. Így nem maradhat ki a sorból dr. Csók Sándor, a szülőotthon korábbi orvos-igazgatója sem.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.05.20. – A Bun család története

Az eltűnt városkép nyomában című műsorunk legújabb részében ezúttal is egy igen érdekes, és tragikus történettel jelentkezünk. Dr. Hanol János helytörténész 1809-ig repít vissza minket az időben. A magazinban szó lesz Bun Gusztávról, a bankrendszer létrehozásáról, a paksi nábob tündökléséről és bukásáról, valamint a Hidegvölgy utca végében magányosan álló Bun-kápolnáról.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.05.06. – A Kurcz-kúria és a jószolgálat paksi nagykövetei

Ismét egy Deák Ferenc utcai kúria történetének eredünk utána Dr. Hanol János helytörténész segítségével. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban az egykori Tüdőgondozó épületének múltját dolgozzuk fel, amiben a Kurcz család lakott a 19. században. A legendás Kurcz-kisasszonyokat a jószolgálat, jótékonykodás paksi nagyköveteiként emlegették, de hogy milyen okból, a magazinunk soron következő részéből derül majd ki.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.04.29.– Múltidéző séta a Szentháromság téren

A Szentháromság téren számos régi épület, lakóház őrzi a múltat, amik Baksay György paksi építőmesterhez köthetőek. Dr. Hanol János helytörténész ezeket veszi sorra Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében. A műsorban a téren álló házak történetével az ott lakó családok élete és ikonikus alakjai is felsejlenek. Így szó lesz a Szeniczey családról, Neumann Ignácról és kékfestő házáról, vagy éppen Botka István motorszerelőről, akinek a szájában mindig ott lógott jellegzetes pipája.

Tovább