Deák Ferenc évente több hónapot töltött Pakson, unokahúgánál, a Szeniczey-kúrián az 1850-60-as években. A haza bölcsének paksi vendégeskedéseiről, szabadidős szokásairól, városhoz fűződő személyes kapcsolatáról és a kúria történetéről lesz szó az Eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében.
Tovább
1780-ban már állt a Prelátus szomszédságában az a régi kápolna, melyet Pummerschein Dávid jómódú szőlősjobbágy megbízásából építettek több mint 240 évvel ezelőtt. Ezt a templomot a ragályos betegségek védőszentjeiről, Szent Rókus és Szent Sebestyén kápolnának keresztelték el. Az Eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a Rókus-kápolna történetét meséli el dr. Hanol János helytörténész.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében a Bednárcz-villa, avagy a Prelátus történetébe avatja be a nézőt Dr. Hanol János helytörténész. Műsorunkból kiderül, ki és miért építette a villát, honnan ered az épület elnevezése, és miként kötődik a borkultúrához.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész arról számol be, mikor épült ki a vasút Pakson, milyen körülmények befolyásolták az útvonal kijelölését, hogyan és miért került a város határába a Vasúti Indóház, és milyen következményei lettek ennek a döntésnek. Műsorunkban felidézzük azt is, hogyan fogadták a paksiak az első szerelvény begördülését 1896-ban.
Tovább
Egy régi várrom maradványa a Dunában már az 1800-as években ismert volt, legalábbis a hajóskapitányok körében. Az imsósi romok 1879 tavaszán váltak mindenki számára láthatóvá, amikor a Duna vízszintje rendkívül alacsonyan állt. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legfrissebb részében dr. Hanol János azt veszi sorra, mit állapítottak meg régészek, helytörténészek ezekről a romokról, és miért nem lehet jelenleg látni azokat.
Tovább
Egy igazán látványos folyami hadgyakorlatot tartott a Magyar Királyi Honvédség 1927 őszén Pakson. Ehhez egy pontonhidat építettek a Dunán. A rendkívüli látványosságra rengetegen voltak kíváncsiak. Sőt, a városba érkezett vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, Bethlen István miniszterelnök és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész meséli el, miként zajlott a hadgyakorlat.
Tovább
Ezúttal 1725-be ugrunk vissza az időben. A Biskói- vagy Alsórévet ekkor említik először az érseki összeírásban. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész a Paks környékén üzemelő dunai átkelőhelyekről oszt meg érdekességeket és felidézi hazánk legtöbb áldozatát követelő vízi katasztrófáját is.
Tovább
A német származású közbirtokos Gebhardt család a Szent István tér sarkán lakott a 18. század közepétől sok éven keresztül. Az orvos családból egy országos hírű tudós is kikerült. Gebhardt Xavér Ferenc orvos, akadémikus nevéhez fűződik a himlő elleni oltóanyag hazai gyártását megalapozó intézet létrehozása és a magyar nyelvű orvosi szaknyelv megteremtése. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ismét izgalmas részletekkel szolgál a paksi Gebhardt-házról és családról.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a híres paksi poétáról, közéleti személyiségről lesz szó. Jámbor Pál 1861 és 1872 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, ezzel egyidőben vezette a szabadkai gimnáziumot. 1869-ben Pestre költözött, és Közvélemény címen saját lapot indított. A magazin legújabb részében dr. Hanol János helytörténész ismét érdekességekkel szolgál a költő életéről, az is kiderül, mi történt a szülőházával.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című műsorunkban ezúttal egy rejtélyes módon köddé vált emlékművel foglalkozunk. Dr. Hanol János helytörténész a magazinban feltárja, hogy a 1920-as években elkészült egy szobor, amivel Paks az első világháborúban elhunyt hősök előtt kívánt tisztelegni. Az alkotás a Templom téren a Zárda előtt állt, de az alkotás nem nyerte el a helyiek tetszését és később lebontották. A talapzata maradt csupán fenn, amely ma a piactéren áll, rajta egy kisfiú szobrával és egy ivókúttal.
Tovább