A millenniumi ünnepségek újabb lökést adtak a paksi németség magyarosodásának ügyéhez. 1896. május 9-én a város összes iskolájában tartottak hazafias szellemű népünnepélyeket. A sikeres asszimiláció szép példájaként egy polgári fiúiskolai történettel megemlékezünk egy későbbi dunakömlődi tanítóról is.
Tovább
Egyházi vonalon folytatódik a paksi svábok asszimilációjának története. Megtudjuk, milyen eredménnyel zárult a pécsi megyéspüspök 1843-as bérmaútján tartott tanügyi ellenőrzése. A századfordulón Dunakömlődön olykor már magyarul is énekeltek a hívek. Ennél nagyobb előrelépés történt Pakson 1912-ben, amikor püspöki leirat elrendelte a magyar nyelvű prédikációt a katolikus templomban.
Tovább
A török uralom idején Tolna vármegye is óriási népességvesztést szenvedett és ezeket a vérveszteségeket csak telepítéssel lehetett rövid idő alatt pótolni. A meginduló sváb betelepítések az 1700-as években több hullámban történtek. Nyomon követhetjük Paks újratelepülését, megtudjuk melyik városrészeket, utcákat lakták be a német evangélikus, melyeket a katolikus családok, hol telepedtek meg a zsidó kereskedők, hol éltek a magyar reformátusok és jobbágyok. Szó esik a betelepülő németek jellegzetes viseletéről és a 19. századi gyors asszimilációs folyamatokról.
Tovább
A régi, békebeli karácsonyok hangulatát ma már nehéz megidézni. Advent idejére már dermedt zúzmara ölelte körbe a kopár faágakat, esetleg a frissen leesett hó, rajta suhanó lovasszán varázsolta karácsonyi díszletté a világot. Vagy éppen a jég- és hótömbökkel beállt Duna lassította le a rohanó idő kerekét. Nagyszüleink, dédszüleink idejében a karácsony családi és egyházközösségi ünnep is volt. Ünnepi különkiadásunkban régi paksi karácsonyi történetmorzsákat ismertetünk.
Tovább
Lecserélte a város főbb ki- és bevezető útjain található négy darab üdvözlő totemoszlopot Paks önkormányzata. A táblákat még 2017-ben az új városmarketing koncepció keretében helyezték ki. Cseréjük azért vált indokolttá, mert az időjárási viszonyok miatt felületeik elkoptak.
Tovább
1741 a kínvallatások éve volt Tolna vármegyében, melynek simontornyai büntetőtörvényszéke februártól decemberig hét boszorkánypert tárgyalt és háromban hirdetett halálos ítéletet. Ebben a fejezetben megismerhetjük a máglyán elégetett paksi bábaasszony, Vörös Ilona, alias Sánta Pila hírhedt boszorkányperét.
Tovább
Történelmi témával folytatódott a Paksi Közéleti Estek soron következő előadássorozata a Paksi Konzervatív Egyesület és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Paksi Csoportja közös szervezésében. Szerdán este dr. Hanol János jogász szemüvegén keresztül kaphattak képet a résztvevők Horthy Miklós kormányzói tevékenységéről.
Tovább
Könyves Kálmán királyunk óta tudjuk, hogy boszorkányok márpedig nincsenek, mégis a boszorkányhit éppoly lényeges eleme volt még a 18. századi társadalom tudatvilágának is, mint maga a vallás. A Tolna vármegyei boszorkányperek Simontornyán a rendes vármegyei büntetőtörvényszéken folytak, melyekből most a Pakshoz kötődő megdöbbentő eseteket elevenítjük fel.
Tovább
XIX. alkalommal invitálja a lakosságot ökumenikus Márton-napi újboráldásra a Paksi Sárgödör téri Présháztulajdonosok Egyesülete és Paks Város Önkormányzata. November 11-én a köszöntőket követően megáldják az újborokat, csapra verik a hordókat, és kezdődhet a zenével és finom falatokkal kísért kóstolás. A boráldásra a termelők vihetnek névvel ellátott üvegpalackban boraikból, majd az áldás után hazavihetik.
Tovább
November 11-én Márton-napi újboráldást tartanak a Sárgödör téren. A részletekről Leber Ferenc, a szervező Sárgödör téri Présháztulajdonosok Egyesületének elnöke és dr. Hanol János, a civil szervezet titkára tájékoztattak…
Tovább