Megtelt a piactér a húsvétváró termelői placcon. A Paks Város Önkormányzata által szervezett vásáron a koncerteken kívül kézműves foglalkozások várták az érdeklődőket. A termelők és kézművesek jóvoltából számtalan termék között lehetett válogatni, és street food különlegességek is megjelentek. A programmal az őstermelőknek is kedvezett az önkormányzat, ezen a napon ugyanis nem kellett helypénzt fizetni.
Tovább
A magyarhű svábok paksi nagygyűlésének felidézésével folytatjuk a svábok történetét. 1939 nyarán a paksi községháza udvarára szervezték a nemzethű németek országos, tüntető nagygyűlését, Klein Antal biritói földbirtokos tiszteletére és bátor kiállásáért, aki parlamenti felszólalásában leleplezte a Volksbund „guruló márkákkal” folytatott agresszív, pángermán agitációját.
Tovább
A várossá válás 45 éves történetét elevenítette fel Szabó Péter Paks polgármestere és dr. Hanol János helytörténész a Kávéházi estek rendezvénysorozat első alkalmán. A program része a fényes évforduló megünneplésének. A sorozat következő alkalmain a kulturális és sportélet változásaira tekintenek vissza.
Tovább
A millenniumi ünnepségek újabb lökést adtak a paksi németség magyarosodásának ügyéhez. 1896. május 9-én a város összes iskolájában tartottak hazafias szellemű népünnepélyeket. A sikeres asszimiláció szép példájaként egy polgári fiúiskolai történettel megemlékezünk egy későbbi dunakömlődi tanítóról is.
Tovább
Egyházi vonalon folytatódik a paksi svábok asszimilációjának története. Megtudjuk, milyen eredménnyel zárult a pécsi megyéspüspök 1843-as bérmaútján tartott tanügyi ellenőrzése. A századfordulón Dunakömlődön olykor már magyarul is énekeltek a hívek. Ennél nagyobb előrelépés történt Pakson 1912-ben, amikor püspöki leirat elrendelte a magyar nyelvű prédikációt a katolikus templomban.
Tovább
A török uralom idején Tolna vármegye is óriási népességvesztést szenvedett és ezeket a vérveszteségeket csak telepítéssel lehetett rövid idő alatt pótolni. A meginduló sváb betelepítések az 1700-as években több hullámban történtek. Nyomon követhetjük Paks újratelepülését, megtudjuk melyik városrészeket, utcákat lakták be a német evangélikus, melyeket a katolikus családok, hol telepedtek meg a zsidó kereskedők, hol éltek a magyar reformátusok és jobbágyok. Szó esik a betelepülő németek jellegzetes viseletéről és a 19. századi gyors asszimilációs folyamatokról.
Tovább
A régi, békebeli karácsonyok hangulatát ma már nehéz megidézni. Advent idejére már dermedt zúzmara ölelte körbe a kopár faágakat, esetleg a frissen leesett hó, rajta suhanó lovasszán varázsolta karácsonyi díszletté a világot. Vagy éppen a jég- és hótömbökkel beállt Duna lassította le a rohanó idő kerekét. Nagyszüleink, dédszüleink idejében a karácsony családi és egyházközösségi ünnep is volt. Ünnepi különkiadásunkban régi paksi karácsonyi történetmorzsákat ismertetünk.
Tovább
Lecserélte a város főbb ki- és bevezető útjain található négy darab üdvözlő totemoszlopot Paks önkormányzata. A táblákat még 2017-ben az új városmarketing koncepció keretében helyezték ki. Cseréjük azért vált indokolttá, mert az időjárási viszonyok miatt felületeik elkoptak.
Tovább
1741 a kínvallatások éve volt Tolna vármegyében, melynek simontornyai büntetőtörvényszéke februártól decemberig hét boszorkánypert tárgyalt és háromban hirdetett halálos ítéletet. Ebben a fejezetben megismerhetjük a máglyán elégetett paksi bábaasszony, Vörös Ilona, alias Sánta Pila hírhedt boszorkányperét.
Tovább
Történelmi témával folytatódott a Paksi Közéleti Estek soron következő előadássorozata a Paksi Konzervatív Egyesület és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Paksi Csoportja közös szervezésében. Szerdán este dr. Hanol János jogász szemüvegén keresztül kaphattak képet a résztvevők Horthy Miklós kormányzói tevékenységéről.
Tovább