Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ezúttal arról beszél, mikor jelent meg az állami oktatás a városban, hol állt a volt községi elemi iskola, és miként oldotta meg 1 tanító 127 gyermek oktatását.
Tovább
Száz évvel ezelőtt az Erzsébet szálló kávézó épületében a Paksi Közgazdasági Bank Rt. működött. A pénzintézet 1922-ben jött létre és egészen 1941-ig látta el ezt a funkciót. Az Eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a Szent István téri székhelyépületről, az abban működő bankról és annak vezetőiről oszt meg érdekességeket.
Tovább
Deák Ferenc Paksra látogatását egy emléktáblával örökítették meg, amit 1927-ben ünnepélyes keretek között lepleztek le. Dr. Hanol János helytörténész Az eltűnt városkép nyomában című műsorunk legújabb részében arról beszél, hogyan került ez az emlékmű Paksra, miként zajlott az ünnepély és milyen illusztris személyek érkeztek e jeles alkalomból a városba.
Tovább
Egy régi várrom maradványa a Dunában már az 1800-as években ismert volt, legalábbis a hajóskapitányok körében. Az imsósi romok 1879 tavaszán váltak mindenki számára láthatóvá, amikor a Duna vízszintje rendkívül alacsonyan állt. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legfrissebb részében dr. Hanol János azt veszi sorra, mit állapítottak meg régészek, helytörténészek ezekről a romokról, és miért nem lehet jelenleg látni azokat.
Tovább
Ezúttal 1725-be ugrunk vissza az időben. A Biskói- vagy Alsórévet ekkor említik először az érseki összeírásban. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész a Paks környékén üzemelő dunai átkelőhelyekről oszt meg érdekességeket és felidézi hazánk legtöbb áldozatát követelő vízi katasztrófáját is.
Tovább
A német származású közbirtokos Gebhardt család a Szent István tér sarkán lakott a 18. század közepétől sok éven keresztül. Az orvos családból egy országos hírű tudós is kikerült. Gebhardt Xavér Ferenc orvos, akadémikus nevéhez fűződik a himlő elleni oltóanyag hazai gyártását megalapozó intézet létrehozása és a magyar nyelvű orvosi szaknyelv megteremtése. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ismét izgalmas részletekkel szolgál a paksi Gebhardt-házról és családról.
Tovább
Ismét útjára indult az E-Taxi. A jobb egyben ezúttal dr. Hanol János ült, aki a XIII. Országos Siller Fesztivált értékelte.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a híres paksi poétáról, közéleti személyiségről lesz szó. Jámbor Pál 1861 és 1872 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, ezzel egyidőben vezette a szabadkai gimnáziumot. 1869-ben Pestre költözött, és Közvélemény címen saját lapot indított. A magazin legújabb részében dr. Hanol János helytörténész ismét érdekességekkel szolgál a költő életéről, az is kiderül, mi történt a szülőházával.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című műsorunkban ezúttal egy rejtélyes módon köddé vált emlékművel foglalkozunk. Dr. Hanol János helytörténész a magazinban feltárja, hogy a 1920-as években elkészült egy szobor, amivel Paks az első világháborúban elhunyt hősök előtt kívánt tisztelegni. Az alkotás a Templom téren a Zárda előtt állt, de az alkotás nem nyerte el a helyiek tetszését és később lebontották. A talapzata maradt csupán fenn, amely ma a piactéren áll, rajta egy kisfiú szobrával és egy ivókúttal.
Tovább
A Kossuth Lajos utcában álló, Gosztonyi János által megálmodott épületben működött egykor a Resch-szanatórium, ahol szülészeti, nőgyógyászati és sebészeti osztályokat alakítottak ki. Az intézmény berendezése, felszereltsége messze meghaladta a kisvárosi kereteket. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész végig veszi az épület korszakait, valamint létrejöttében és működtetésében jelentős szerepet játszó szakembereket. Így nem maradhat ki a sorból dr. Csók Sándor, a szülőotthon korábbi orvos-igazgatója sem.
Tovább